72. VERS
VERSO 72
Szöveg
Texto
naināṁ prāpya vimuhyati
sthitvāsyām anta-kāle ’pi
brahma-nirvāṇam ṛcchati
naināṁ prāpya vimuhyati
sthitvāsyām anta-kāle ’pi
brahma-nirvāṇam ṛcchati
Szó szerinti jelentés
Sinônimos
eṣā – ez; brāhmī – lelki; sthitiḥ – helyzet; pārtha – ó, Pṛthā fia; na – sohasem; enām – ezt; prāpya – elérve; vimuhyati – megzavarodik; sthitvā – ilyen állapotban; asyām – ebben; anta-kāle – az élet végén; api – szintén; brahma-nirvāṇam – Isten lelki birodalmát; ṛcchati – eléri.
eṣā — esta; brāhmī — espiritual; sthitiḥ — situação; pārtha — ó filho de Pṛthā; na — nunca; enām — esta; prāpya — alcançando; vimuhyati — a pessoa fica confusa; sthitvā — estando situada; asyām — nesta; anta-kāle — no fim da vida; api — também; brahma-nirvāṇam — o reino espiritual de Deus; ṛcchati — a pessoa alcança.
Fordítás
Tradução
Ez a lelki és isteni élet útja, melyet elérve az ember megtéveszthetetlenné válik. Még ha a halál órájában lépett is rá, képes eljutni Isten birodalmába.
Este é o caminho de uma vida espiritual e piedosa, e o homem que a alcança não se confunde. Se ele atingir esta posição, mesmo que somente à hora da morte, poderá entrar no reino de Deus.
Magyarázat
Comentário
Az ember szert tehet a Kṛṣṇa-tudatra, az isteni életre egyetlen pillanat alatt is, de előfordulhat, hogy millió és millió élet sem elegendő számára, hogy elérje ezt a szintet. Ez csupán a tények megértésétől és elfogadásától függ. Khaṭvāṅga Mahārāja a halála előtt néhány perccel jutott el az életnek erre a szintjére, amikor átadta magát Kṛṣṇának. A nirvāṇa azt jelenti, hogy az ember véget vet az anyagi felfogású életnek. A buddhista filozófia szerint az anyagi élet után nincs semmi, ám a Bhagavad-gītā mást tanít. Az igazi élet az anyagi lét befejezése után kezdődik. A pusztán a durva anyagban hívő materialista beéri annyival, hogy tudja: fel kell hagynia anyagi életmódjával, ellenben a lelki értelemben fejlett emberek számára ez után az anyagi élet után egy másik élet következik. Ha valaki szerencsés módon még azelőtt Kṛṣṇa-tudatú lesz, hogy élete véget érne, azonnal eljut a brahma-nirvāṇa szintjére. Isten országa és az Úr odaadó szolgálata között nincsen különbség. Mindkettő az abszolút síkon van, ezért az Úr transzcendentális szerető szolgálata a lelki világ elérését jelenti. Az ember az anyagi világban érzékei kielégítéséért cselekszik, míg a lelki világban mindent Kṛṣṇa-tudatban tesz. Aki még ebben az életében Kṛṣṇa-tudatossá válik, az azonnal eléri a Brahmant, s aki Kṛṣṇa-tudatos, az minden kétséget kizárva már belépett Isten országába.
A pessoa pode alcançar a consciência de Kṛṣṇa ou a vida divina imediatamente, num segundo — ou pode não atingir este estado de vida mesmo após milhões de nascimentos. É mera questão de compreender e aceitar o fato. Khaṭvāṅga Mahārāja alcançou este estado de vida apenas alguns minutos antes da morte, rendendo-se a Kṛṣṇa. Nirvāṇa significa cessar o processo de vida materialista. Conforme a filosofia budista, após o término desta vida material, só há vazio, mas o Bhagavad-gītā transmite outro ensinamento. A verdadeira vida começa após acabar-se esta vida material. Para o materialista grosseiro basta saber que este modo de vida materialista um dia acabará, mas para pessoas espiritualmente avançadas, há outra vida após esta vida materialista. Antes do término desta vida, se a pessoa tem a boa fortuna de tornar-se consciente de Kṛṣṇa, ela alcança imediatamente a fase de brahma-nirvāṇa. Não há diferença entre o reino de Deus e o serviço devocional ao Senhor. Como ambos estão no plano absoluto, estar ocupado no serviço transcendental amoroso ao Senhor é o mesmo que atingir o reino espiritual. No mundo material, há atividades para o prazer dos sentidos, ao passo que no mundo espiritual, há atividades em consciência de Kṛṣṇa. Alcançar a consciência de Kṛṣṇa mesmo durante esta vida é atingir imediatamente o Brahman, e alguém situado em consciência de Kṛṣṇa decerto já ingressou no reino de Deus.
A Brahman az anyag ellentéte, így a brāhmī sthiti azt jelenti: „nem az anyagi cselekedetek szintjén”. A Bhagavad-gītā az Úr odaadó szolgálatát felszabadult szintnek tekinti (sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate), így a brāhmī sthiti nem más, mint megszabadulás az anyagi kötelékektől.
Brahman é exatamente o oposto da matéria. Portanto, brāhmī sthiti significa “fora da plataforma de atividades materiais”. O serviço devocional ao Senhor é aceito no Bhagavad-gītā como a fase liberada (sa guṇān samatītyaitān brahma bhūyāya kalpate). Portanto, brāhmī sthiti é o mesmo que liberar-se do cativeiro material.
Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura a Bhagavad-gītā második fejezetéről kijelenti, hogy az az egész mű tartalmának tömör összefoglalása. A Bhagavad-gītā témáját a karma-yoga, a jñāna-yoga és a bhakti-yoga alkotja. A második fejezet a karma- és a jñāna-yogát tárgyalja nagyon érthetően, s röviden a bhakti-yogáról is említést tesz a mű tartalmának összegzése kapcsán.
Śrīla Bhaktivinoda µhākura resume este Segundo Capítulo do Bhagavad-gītā como abrangendo o conteúdo de todo o texto. No Bhagavad-gītā, os temas são karma-yoga, jñāna-yoga e bhakti-yoga. No Segundo Capítulo, discutiu-se claramente karma-yoga e jñāna-yoga, e também foi dado um vislumbre de bhakti-yoga, que formam o conteúdo do texto completo.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā második fejezetéhez, melynek címe: „A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása”.
Neste ponto encerram-se os significados Bhaktivedanta do Segundo Capítulo do Śrīmad Bhagavad-gītā, que trata do Resumo de seu Conteúdo.