72. VERS
ТЕКСТ 72
Szöveg
Текст
naināṁ prāpya vimuhyati
sthitvāsyām anta-kāle ’pi
brahma-nirvāṇam ṛcchati
наина̄м̇ пра̄пя вимухяти
стхитва̄ся̄м анта-ка̄ле 'пи
брахма-нирва̄н̣ам р̣ччхати
Szó szerinti jelentés
Дума по дума
eṣā – ez; brāhmī – lelki; sthitiḥ – helyzet; pārtha – ó, Pṛthā fia; na – sohasem; enām – ezt; prāpya – elérve; vimuhyati – megzavarodik; sthitvā – ilyen állapotban; asyām – ebben; anta-kāle – az élet végén; api – szintén; brahma-nirvāṇam – Isten lelki birodalmát; ṛcchati – eléri.
еш̣а̄ – това; бра̄хмӣ – духовно; стхитих̣ – положение; па̄ртха – о, сине на Пр̣тха̄; на – никога; ена̄м – това; пра̄пя – постигайки; вимухяти – объркан; стхитва̄ – установен; ася̄м – в това; анта-ка̄ле – в края на живота; апи – също; брахма-нирва̄н̣ам – духовното царство на Бога; р̣ччхати – достига.
Fordítás
Превод
Ez a lelki és isteni élet útja, melyet elérve az ember megtéveszthetetlenné válik. Még ha a halál órájában lépett is rá, képes eljutni Isten birodalmába.
Такъв е пътят на духовния и благочестив живот – постигайки го, човек не е объркан. Ако е установен така и в мига на смъртта, той ще влезе в царството на Бога.
Magyarázat
Пояснение
Az ember szert tehet a Kṛṣṇa-tudatra, az isteni életre egyetlen pillanat alatt is, de előfordulhat, hogy millió és millió élet sem elegendő számára, hogy elérje ezt a szintet. Ez csupán a tények megértésétől és elfogadásától függ. Khaṭvāṅga Mahārāja a halála előtt néhány perccel jutott el az életnek erre a szintjére, amikor átadta magát Kṛṣṇának. A nirvāṇa azt jelenti, hogy az ember véget vet az anyagi felfogású életnek. A buddhista filozófia szerint az anyagi élet után nincs semmi, ám a Bhagavad-gītā mást tanít. Az igazi élet az anyagi lét befejezése után kezdődik. A pusztán a durva anyagban hívő materialista beéri annyival, hogy tudja: fel kell hagynia anyagi életmódjával, ellenben a lelki értelemben fejlett emberek számára ez után az anyagi élet után egy másik élet következik. Ha valaki szerencsés módon még azelőtt Kṛṣṇa-tudatú lesz, hogy élete véget érne, azonnal eljut a brahma-nirvāṇa szintjére. Isten országa és az Úr odaadó szolgálata között nincsen különbség. Mindkettő az abszolút síkon van, ezért az Úr transzcendentális szerető szolgálata a lelki világ elérését jelenti. Az ember az anyagi világban érzékei kielégítéséért cselekszik, míg a lelki világban mindent Kṛṣṇa-tudatban tesz. Aki még ebben az életében Kṛṣṇa-tudatossá válik, az azonnal eléri a Brahmant, s aki Kṛṣṇa-tudatos, az minden kétséget kizárva már belépett Isten országába.
Човек може да постигне Кр̣ш̣н̣а съзнание, или божествен живот изведнъж, в един миг, или да не постигне това състояние дори след милиони животи. Това е само въпрос на разбиране и приемане на факта. Кхат̣ва̄н̇га Маха̄ра̄джа постига това ниво броени минути преди смъртта си, като се отдава на Кр̣ш̣н̣а. Нирва̄н̣а означава прекратяване на материалното съществуване. Според будистката философия, когато материалният живот приключи, ни очаква само пустота. Но Бхагавад-гӣта̄ учи на нещо друго. Истинският живот започва с края на материалния живот. За грубите материалисти е достатъчно да знаят, че трябва просто да изживеят този материален живот, но за духовно напредналите личности има и друго съществуване, освен материалното. Ако има щастието да стане Кр̣ш̣н̣а осъзнат, преди да свърши сегашният му живот, човек веднага достига нивото брахма нирва̄н̣а. Няма разлика между царството на Бога и преданото служене на Бога. Тъй като и двете се намират на абсолютно равнище, този, който е зает с трансцендентално любовно служене, е постигнал духовното царство. Дейностите в материалния свят са предназначени за сетивно наслаждение, докато в духовния свят дейностите са в Кр̣ш̣н̣а съзнание. Постигането на Кр̣ш̣н̣а съзнание още в сегашния живот означава директно постигане на Брахман и Кр̣ш̣н̣а осъзнатият със сигурност вече се намира в царството на Бога.
A Brahman az anyag ellentéte, így a brāhmī sthiti azt jelenti: „nem az anyagi cselekedetek szintjén”. A Bhagavad-gītā az Úr odaadó szolgálatát felszabadult szintnek tekinti (sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate), így a brāhmī sthiti nem más, mint megszabadulás az anyagi kötelékektől.
Брахман е противоположен на материята. Следователно бра̄хмӣ стхити означава „извън сферата на материалните дейности“. В Бхагавад-гӣта̄ преданото служене на Бога се счита за освобождение (са гун̣а̄н саматӣтяита̄н брахма-бхӯя̄я калпате). Ето защо бра̄хмӣ стхити е освобождение от материалното робство.
Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura a Bhagavad-gītā második fejezetéről kijelenti, hogy az az egész mű tartalmának tömör összefoglalása. A Bhagavad-gītā témáját a karma-yoga, a jñāna-yoga és a bhakti-yoga alkotja. A második fejezet a karma- és a jñāna-yogát tárgyalja nagyon érthetően, s röviden a bhakti-yogáról is említést tesz a mű tartalmának összegzése kapcsán.
Шрӣла Бхактивинода Т̣ха̄кура пише, че втора глава на Бхагавад-гӣта̄ представя накратко съдържанието на цялото произведение. Карма йога, гя̄на йога и бхакти йога са основните теми в Бхагавад-гӣта̄. Във втора глава се обяснява подробно карма йога и гя̄на йога и накратко бхакти йога; това е и съдържанието на цялата книга.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā második fejezetéhez, melynek címe: „A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása”.
Така завършват поясненията на Бхактиведанта върху втора глава на Шрӣмад Бхагавад-гӣта̄, озаглавена „Обобщено съдържание на Бхагавад-гӣта̄“.