69. VERS
TEXT 69
Szöveg
Texte
tasyāṁ jāgarti saṁyamī
yasyāṁ jāgrati bhūtāni
sā niśā paśyato muneḥ
tasyāṁ jāgarti saṁyamī
yasyāṁ jāgrati bhūtāni
sā niśā paśyato muneḥ
Szó szerinti jelentés
Synonyms
yā – ami; niśā – éj; sarva – minden; bhūtānām – élőlénynek; tasyām – abban; jāgarti – éber; saṁyamī – a fegyelmezett; yasyām – amelyikben; jāgrati – ébren van; bhūtāni – minden lény; sā – az; niśā – éjjel; paśyataḥ – a befelé tekintő; muneḥ – bölcsnek.
yā: ce qui; niśā: est la nuit; sarva: de tous; bhūtānām: les êtres vivants; tasyām: en cela; jāgarti: est éveillé; saṁyamī: qui est maître de lui; yasyām: dans quoi; jāgrati: sont éveillés; bhūtāni: tous les êtres; sā: c’est; niśā: la nuit; paśyataḥ: introspectif; muneḥ: pour le sage.
Fordítás
Translation
Ami minden lény számára éjjel, ébredés az a fegyelmezett embernek, míg az élőlények ébrenléte a bensőt látó bölcsnek éjszaka.
Ce qui est la nuit pour tous les êtres est le temps de l’éveil pour l’homme maître de soi. Et ce qui pour tous est le temps de l’éveil est la nuit pour le sage introspectif.
Magyarázat
Purport
Az értelmes emberek két csoportot alkotnak. Az egyikbe azok tartoznak, akiknek intelligenciája az érzékkielégítést szolgáló anyagi tettekre korlátozódik, míg a másikba azok, akik befelé tekintenek, s készen állnak az önmegvalósításra. Az introspektív, gondolkodó bölcs cselekedetei éjszakát jelentenek a materializmusba merült embereknek. Mivel a materialisták mit sem tudnak az önmegvalósításról, ilyenkor is folytatják álmukat, ám a befelé tekintő bölcs ébren marad az ő „éjszakájukban”. A bölcs transzcendentális örömöt érez, amint fokozatosan fejlődik a lelki életben, míg az anyagi tetteket végrehajtó ember az önmegvalósítás szempontjából alszik, s az érzéki gyönyörök különféle változatairól álmodva néha boldognak, néha pedig boldogtalannak érzi magát. Az anyagi boldogság vagy boldogtalanság közömbösen hat a befelé fordulóra, s miközben folytatja az önmegvalósítást szolgáló tetteit, az anyagi visszahatások nem zavarják meg.
Il y a deux sortes d’hommes intelligents. L’un va se servir de son intelligence sur le plan matériel, dans le but de jouir de ses sens, quand l’autre va l’utiliser d’une manière introspective pour s’ouvrir à la réalisation spirituelle. Les actions du sage introspectif, de l’homme réfléchi, sont pour l’homme imprégné de pensées matérielles, obscures comme la nuit. Ignorant son identité spirituelle, le matérialiste sommeille dans cette « nuit ». Le sage réfléchi, au contraire, reste vigilant dans la « nuit » du matérialiste. Il ressent une joie transcendantale au fur et à mesure qu’il progresse sur le sentier de la réalisation spirituelle, tandis que le matérialiste, endormi, fermé à la réalisation spirituelle, rêve de divers plaisirs sensoriels, éprouvant dans son sommeil tantôt de la joie, tantôt de la peine. L’homme introspectif est toujours indifférent aux joies et aux peines inhérentes à l’existence en ce monde. Il poursuit son évolution spirituelle sans être troublé par les circonstances matérielles.