Skip to main content

61. VERS

VERŠ 61

Szöveg

Verš

tāni sarvāṇi saṁyamya
yukta āsīta mat-paraḥ
vaśe hi yasyendriyāṇi
tasya prajñā pratiṣṭhitā
tāni sarvāṇi saṁyamya
yukta āsīta mat-paraḥ
vaśe hi yasyendriyāṇi
tasya prajñā pratiṣṭhitā

Szó szerinti jelentés

Synonyma

tāni – azokat az érzékeket; sarvāṇi – mindegyiket; saṁyamya – leigázva; yuktaḥ – lefoglalva; āsīta – legyen ilyen helyzetben; mat-paraḥ – Velem kapcsolatban; vaśe – teljesen leigázva; hi – bizony; yasya – akinek; indriyāṇi – érzékszervei; tasya – annak; prajñā – tudata; pratiṣṭhitā – szilárd.

tāni — tieto zmysly; sarvāṇi — všetky; saṁyamya — ovládať; yuktaḥ — zaoberá sa; āsīta — mal by sa nachádzať; mat-paraḥ — vo vzťahu ku Mne; vaśe — úplne podrobený; hi — určite; yasya — ten, ktorého; indriyāṇi — zmysly; tasya — jeho; prajñā — vedomie; pratiṣṭhitā — upevnené.

Fordítás

Překlad

Aki az érzékeit megzabolázva, azokat teljesen irányítása alatt tartva tudatát Rám szögezi, azt rendíthetetlen értelműnek ismerik.

Kto ovláda svoje zmysly a má ich vo svojej moci, kto upína svoje vedomie na Mňa, je známy ako človek stálej múdrosti.

Magyarázat

Význam

Ez a vers világosan elmagyarázza, hogy a Kṛṣṇa-tudat a yoga legmagasabb rendű és legtökéletesebb formája. Az ember nem képes uralkodni az érzékszervein addig, míg nem válik Kṛṣṇa-tudatúvá. Az előzőekben már említettük, hogy a nagy bölcs, Durvāsā Muni vitába bocsátkozott Ambarīṣa Mahārājával, s miután büszkesége miatt minden ok nélkül méregbe gurult, nem tudott többé uralkodni érzékein. A király nem volt olyan hatalmas yogī, mint a bölcs, ám az Úr bhaktája volt, aki szó nélkül tűrte a bölcs minden igazságtalanságát, s így ő került ki győztesen. Azért tudta féken tartani az érzékszerveit, mert rendelkezett azokkal a tulajdonságokkal, melyekről a Śrīmad-Bhāgavatam (9.4.18–20) ír:

Tento verš jasne dokazuje, že vedomie Kṛṣṇu je najvyššou formou yogy. Keď si človek nie je vedomý Kṛṣṇu, potom je preňho absolútne nemožné ovládať svoje zmysly. Veľký mudrc Durvāsa Muni si raz našiel zámienku pre hádku s kráľom Ambarīṣom. Z pýchy sa zbytočne rozhneval a nebol schopný ovládnuť svoje zmysly. Aj keď Mahārāja Ambarīṣa nebol taký mocný yogīn ako Durvāsa Muni, vyšiel napokon zo sporu víťazne, pretože bol Pánovým oddaným a mlčky znášal všetky mudrcove krivdy. Kráľ dokázal ovládnuť svoje zmysly vďaka vlastnostiam, ktoré sú opísané v Śrīmad-Bhāgavatame (9.4.18-20):

sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayor
vacāṁsi vaikuṇṭha-guṇānuvarṇane
karau harer mandira-mārjanādiṣu
śrutiṁ cakārācyuta-sat-kathodaye
sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayor
vacāṁsi vaikuṇṭha-guṇānuvarṇane
karau harer mandira-mārjanādiṣu
śrutiṁ cakārācyuta-sat-kathodaye
mukunda-liṅgālaya-darśane dṛśau
tad-bhṛtya-gātra-sparśe ’ṅga-saṅgamam
ghrāṇaṁ ca tat-pāda-saroja-saurabhe
śrīmat-tulasyā rasanāṁ tad-arpite
mukunda-liṅgālaya-darśane dṛśau
tad-bhṛtya-gātra-sparśe ’ṅga-saṅgamam
ghrāṇaṁ ca tat-pāda-saroja-saurabhe
śrīmat-tulasyā rasanāṁ tad-arpite
pādau hareḥ kṣetra-padānusarpaṇe
śiro hṛṣīkeśa-padābhivandane
kāmaṁ ca dāsye na tu kāma-kāmyayā
yathottama-śloka-janāśrayā ratiḥ
pādau hareḥ kṣetra-padānusarpaṇe
śiro hṛṣīkeśa-padābhivandane
kāmaṁ ca dāsye na tu kāma-kāmyayā
yathottama-śloka-janāśrayā ratiḥ

„Ambarīṣa király az elméjét az Úr Kṛṣṇa lótuszlábára rögzítette, szavaival az Ő hajlékát írta le, két kezével az Ő templomát tisztította, fülével az Úr kedvteléseit hallgatta, szemével az Úr formáját nézte, testével a bhakták testét érintette, orrával az Úr lótuszlábának ajánlott virágok illatát szagolta, nyelvével a Neki felajánlott tulasī-leveleket ízlelte, lábával a szent helyre ment, ahol az Ő temploma áll, fejével hódolatát ajánlotta az Úrnak, vágyait pedig az Ő kívánságainak teljesítésére használta. Ezek a tulajdonságok alkalmassá tették arra, hogy az Úr mat-para bhaktája legyen.”

„Kráľ Ambarīṣa vždy zamestnával svoju myseľ rozjímaním o lotosových nohách Śrī Kṛṣṇu, svoju reč používal na opisovanie Pánovho transcendentálneho sídla, svoje ruky na upratovanie Pánovej svätyne, svoje uši k načúvaniu príbehom o Pánových zábavách, svojimi očami vnímal Pánove transcendentálne podoby, svoj hmat zamestnával úctivým dotýkaním sa tiel oddaných, svoj nos ovoniavaním kvetov obetovaných Pánovým lotosovým nohám, svoj jazyk ochutnávaním lístkov posvätnej rastlinky tulasī, ktoré boli obetované Kṛṣṇovi, svoje nohy používal na navštevovanie posvätných miest a Pánových chrámov, svojou hlavou sa pokorne klaňal Pánovi a túžil plniť len Pánove túžby — všetky tieto činnosti ho urobili spôsobilým stať sa Pánovým čistým oddaným.“

A mat-para szónak ebben a vonatkozásban nagy jelentősége van. Ambarīṣa Mahārāja életéből megtudhatjuk, hogyan válhat valakiből mat-para. Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa, a mat-para lánc nagy tudósa és ācāryája megjegyzi: mad-bhakti-prabhāvena sarvendriya-vijaya-pūrvikā svātma-dṛṣṭiḥ sulabheti bhāvaḥ. „Az érzékeken csakis a Kṛṣṇának végzett odaadó szolgálat révén lehet teljes mértékben uralkodni.” Néha a tűz példáját is használjuk erre: „Ahogyan a lángoló tűz mindent felemészt egy szobában, úgy éget föl minden tisztátalanságot az Úr Viṣṇu, aki a yogī szívében lakozik.” A Yoga-sūtra szintén azt írja elő, hogy Viṣṇun kell meditálnunk, nem pedig a semmin. Azok az állítólagos yogīk, akik meditációjuk középpontjába nem Viṣṇu alakját helyezik, csupán idejüket vesztegetik, amikor hiábavalóan holmi álomvilág után kutatnak. Kṛṣṇa-tudatúvá, az Istenség Személyiségének odaadó hívévé kell válnunk. Ez az igazi yoga célja.

Slová mat-para tu majú veľký význam. Príklad s Mahārājom Ambarīṣom dobre znázorňuje, ako sa stať mat-para, čistým oddaným. Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa, veľký učenec a ācārya v tradícii čistých oddaných, poznamenal: mad-bhakti-prabhāvena sarvendriya-vijaya-pūrvikā svātma-dṛṣṭiḥ sulabheti bhāvaḥ. „Zmysly možno dokonale ovládnuť iba silou oddanej služby Kṛṣṇovi.“ Dá sa použiť aj príklad s ohňom — ako plamene spália všetko, čo je v miestnosti, tak aj Śrī Viṣṇu, sídliaci v srdci, spáli všetky nečistoty. Yoga-sūtra odporúča meditovať o Viṣṇuovi, a nie o vzduchoprázdne. Takzvaní yogīni, ktorí nemeditujú o Viṣṇuovi, iba plytvajú časom vo svojom ničotnom hľadaní akýchsi vidín. Skutočným cieľom yogy je byť si vedomý Kṛṣṇu, byť oddaným Božskej Osobnosti.