60. VERS
ТЕКСТ 60
Szöveg
Текст
puruṣasya vipaścitaḥ
indriyāṇi pramāthīni
haranti prasabhaṁ manaḥ
пуруш̣ася випашчитах̣
индрия̄н̣и прама̄тхӣни
харанти прасабхам̇ манах̣
Szó szerinti jelentés
Дума по дума
yatataḥ – törekvése közben; hi – bizony; api – ellenére; kaunteya – ó, Kuntī fia; puruṣasya – az embernek; vipaścitaḥ – megkülönböztető képességgel rendelkezőnek; indriyāṇi – az érzékszervei; pramāthīni – izgatott; haranti – dobálják; prasabham – erőnek erejével; manaḥ – az elmét.
ятатах̣ – докато се стреми; хи – несъмнено; апи – въпреки че; каунтея – о, сине на Кунтӣ; пуруш̣ася – на човек; випашчитах̣ – изпълнен с разграничаващо знание; индрия̄н̣и – сетивата; прама̄тхӣни – като възбужда; харанти – поваля; прасабхам – насила; манах̣ – умът.
Fordítás
Превод
Ó, Arjuna, az érzékek olyan erősek és fékezhetetlenek, hogy még a rajtuk uralkodni próbáló, józan ítélőképességű ember elméjét is erőnek erejével elragadják.
Сетивата са толкова силни и необуздани, о, Арджуна, че насила отклоняват ума дори на здравомислещ човек, стремящ се да ги контролира.
Magyarázat
Пояснение
Sok művelt bölcs, filozófus és transzcendentalista próbálkozik érzékszervei legyőzésével, minden igyekezetük ellenére azonban néha még a legkiválóbbak is áldozatul esnek az anyagi érzéki élvezetnek, az izgatott elmének köszönhetően. Viśvāmitra, a nagy bölcs és tökéletes yogī szigorú vezeklésekkel és a yoga gyakorlásával törekedett az érzékek feletti uralomra, de Menakā még őt is elcsábította, s rávette a nemi élvezetre. Természetesen sok hasonló példa akad erre a világtörténelemben. Az elmét és az érzékszerveket kordában tartani rendkívül nehéz, ha az ember nem teljesen Kṛṣṇa-tudatú. Az ilyen anyagi cselekedetektől nem lehet addig ellálni, míg elménket nem merítjük el Kṛṣṇában. Erre Śrī Yāmunācārya, a nagy szent és bhakta mutatott gyakorlati példát, aki azt mondta:
Много мъдреци, философи и трансценденталисти се опитват да обуздаят сетивата, но въпреки усилията им и най-великите от тях, губейки контрол над ума, стават жертва на материалните сетивни удоволствия. Дори Вишва̄митра, велик мъдрец и съвършен йогӣ, е бил съблазнен от Менака̄, макар че се опитвал да контролира сетивата си със суров аскетизъм и йога практика. Историята познава не малко подобни примери. Много е трудно да се овладеят умът и сетивата без Кр̣ш̣н̣а съзнание. Ако умът не е съсредоточен върху Кр̣ш̣н̣а, човек не може да преодолее материалното привличане. Шрӣ Я̄муна̄ча̄ря – велик светец и предан – в потвърждение на това дава следния пример:
nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt
tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne
bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca
нава-нава-раса-дха̄манй удятам̇ рантум а̄сӣт
тад-авадхи бата на̄рӣ-сан̇гаме смаряма̄не
бхавати мукха-вика̄рах̣ суш̣т̣ху ниш̣т̣хӣванам̇ ча
„Mióta elmémet az Úr Kṛṣṇa lótuszlábának szolgálatába állítottam, s egy örökké megújuló transzcendentális íz élvezetében van részem, ha a nemi élvezet jut az eszembe, csak elfordítom az arcom, s köpök egyet.”
„Откакто умът ми е потопен в служене на лотосовите нозе на Бог Кр̣ш̣н̣а, аз се наслаждавам на вечно свежо трансцендентално чувство и само при мисълта за близост с жена, лицето ми веднага се отвръща и аз заплювам тази мисъл.“
A Kṛṣṇa-tudat olyan transzcendentálisan csodálatos dolog, hogy hatására az anyagi élvezet minden külön törekvés nélkül íztelenné válik, ahogyan az éhes embernek is elűzi az éhségét, ha elegendő mennyiségű tápláló ételt kap. Ambarīṣa Mahārāja szintén képes volt arra, hogy legyőzze a nagy yogīt, Durvāsā Munit, mert elméjét teljesen a Kṛṣṇa-tudat töltötte be (sa vai manaḥ krṣṇa-padāravindayor vacāṁsi vaikuṇṭha-guṇānuvarṇane).
Кр̣ш̣н̣а съзнание е толкова трансцендентално прекрасно, че материалното наслаждение естествено става отблъскващо. Това е все едно да утолиш глада си с достатъчно количество вкусна храна. И Маха̄ра̄джа Амбарӣш̣а победил великия йогӣ Дурва̄са̄ Муни просто защото умът му бил погълнат от Кр̣ш̣н̣а съзнание (са ваи манах̣ кр̣ш̣н̣а-пада̄равиндайор вача̄м̇си ваикун̣т̣ха-гун̣а̄нуварн̣ане).