42 – 43. VERS

TEXTS 42-43

Szöveg

Texte

yām imāṁ puṣpitāṁ vācaṁ
pravadanty avipaścitaḥ
veda-vāda-ratāḥ pārtha
nānyad astīti vādinaḥ

kāmātmānaḥ svarga-parā
janma-karma-phala-pradām
kriyā-viśeṣa-bahulāṁ
bhogaiśvarya-gatiṁ prati

Szó szerinti jelentés

Synonyms

yām imām – mindezeket; puṣpitām – a virágos; vācam – szavakat; pravadanti – mondják; avipaścitaḥ – a csekély tudásúak; veda-vāda-ratāḥ – a Védák állítólagos követői; pārtha – ó, Pṛthā fia; na – nem; anyat – más; asti – van; iti – így; vādinaḥ – a szószólók; kāma-ātmānaḥ – érzékkielégítésre vágyók; svarga-parāḥ – mennyei bolygók elérésére törekvők; janma-karma-phala-pradām – jó születést és más gyümölcsöző visszahatásokat eredményezőket; kriyā-viśeṣa – pompás szertartásokat; bahulām – különféle; bhoga – érzékkielégítésben; aiśvarya – és gazdagságban; gatim – fejlődés; prati – felé.

yām imām: toutes ces; puṣpitām: fleuries; vācam: paroles; pravadanti: disent; avipaścitaḥ: les hommes qui ont peu de connaissance; veda-vāda-ratāḥ: qui prétendent suivre les Védas; pārtha: ô fils de Pṛthā; na: jamais; anyat: autre chose; asti: il y a; iti: cela; vādinaḥ: ceux qui préconisent; kāma-ātmānaḥ: désireux de satisfaire leurs sens; svarga-parāḥ: ayant pour but d’atteindre les planètes édéniques; janma-karma-phala-pradām: pour obtenir une naissance favorable et autres conséquences bénéfiques; kriyā-viśeṣa: cérémonies pompeuses; bahulām: diverses; bhoga: le plaisir des sens; aiśvarya: et l’opulence; gatim: le progrès; prati: vers.

Fordítás

Translation

A csekély tudással rendelkezők nagyon vonzódnak a Védák virágos szavaihoz, melyek különféle gyümölcsöző cselekedeteket ajánlanak annak érdekében, hogy az ember eljusson a mennyei bolygókra, hogy előnyös helyzetben szülessen meg, hogy hatalomra tegyen szert és így tovább. Érzékkielégítésre és gazdag életre vágynak, ezért azt mondják, hogy nincs más ezen kívül.

Les hommes au savoir limité sont très attachés au langage fleuri des Védas, lesquels recommandent diverses pratiques intéressées permettant d’atteindre les planètes édéniques, de renaître dans des conditions favorables et d’acquérir puissance et bienfaits divers. Avides de jouissance sensorielle et d’opulence, ils prétendent qu’il n’y a rien de supérieur.

Magyarázat

Purport

Az emberek legnagyobb része nem túlságosan intelligens, és tudatlansága következtében rendkívül ragaszkodik azokhoz a gyümölcsöző cselekedetekhez, melyeket a Védák karma-kāṇḍa része ajánl. Csak az érdekli őket, hogyan élvezhet az ember egy érzékkielégítéssel teli életet a felsőbb bolygókon, ahol bor, nők és anyagi gazdagság állnak a rendelkezésére. A Védák sok áldozatot ajánlanak, melyeknek eredményeképpen az ember a felsőbb bolygókra kerülhet, különösen a jyotiṣṭoma áldozatokat. A szentírásokban valóban az áll, hogy a mennyei bolygók eléréséhez elengedhetetlen ezeknek az áldozatoknak a bemutatása, s ezért a csekély tudással rendelkező emberek azt hiszik, hogy ez a védikus bölcsesség egyedüli célja. Az ilyen tapasztalatlan embereknek nagyon nehéz határozottan cselekedniük a Kṛṣṇa-tudatban. Ahogyan az ostobák vonzódnak egy mérgező fa virágaihoz, s nem tudják, mi lesz a következménye, úgy a felvilágosulatlan emberek is vágyódnak a mennyei gazdagságra és a vele járó érzéki élvezetre.

En général, les gens ne sont pas très intelligents et, à cause de leur ignorance, s’attachent aux activités intéressées recommandées dans la section karma-kāṇḍa des Védas. Ils ne veulent rien d’autre que le plaisir qu’on trouve sur les planètes édéniques, où abondent les femmes et le vin, et où règne l’opulence. Les Védas recommandent de nombreux sacrifices pour atteindre les planètes édéniques, en particulier ceux qu’on nomme jyotiṣṭoma. En fait, il est écrit que quiconque désire atteindre ces planètes doit accomplir ces sacrifices, si bien que les hommes peu instruits pensent qu’il s’agit du seul but de la sagesse védique. Il est difficile pour de telles personnes d’adopter avec détermination la conscience de Kṛṣṇa. Tout comme le sot est attiré par les fleurs des arbres toxiques sans avoir conscience des risques qu’il encourt, l’ignorant est fasciné par l’opulence et les plaisirs édéniques.

A Védák karma-kāṇḍa részében olvashatjuk: apāma somam amṛtā abhūma; akṣayyaṁ ha vai cāturmāsya-yājinaḥ sukṛtaṁ bhavati. Ez azt jelenti, hogy akik végrehajtják a négy hónapig tartó vezeklést, azok lehetőséget kapnak a soma-rasa ital fogyasztására, s így halhatatlanok és örökké boldogok lehetnek. Még a Földön is vannak olyanok, akik nagyon szeretnének szert tenni a soma-rasára, aminek hatására erősek lesznek, s alkalmassá válnak az érzéki élvezetre. Az ilyen emberek nem hisznek abban, hogy meg lehet szabadulni az anyagi kötelékektől, s nagyon ragaszkodnak a védikus áldozatok pompás szertartásaihoz. Leginkább a kéjvágy jellemzi őket, s az élet mennyei gyönyörein kívül nem vágynak semmi másra. Köztudott, hogy a mennyekben találhatók az úgynevezett nandana-kānana kertek, ahol az ember angyali, gyönyörű nők társaságát élvezheti, s bőségesen jut számára a soma-rasa borból is. Az efféle testi gyönyör kétségtelenül az érzékek boldogsága, ezért akik magukat az anyagi világ urainak hiszik, azok csakis az ilyen anyagi és ideiglenes boldogsághoz vonzódnak.

Dans la section karma-kāṇḍa des Védas, il est écrit: apāma somam amṛtā abhūma et aussi akṣayyaṁ ha vai cāturmāsya-yājinaḥ sukṛtaṁ bhavati. Quiconque pratique les austérités spécifiques à la période de quatre mois du cāturmāsya pourra goûter le soma-rasa pour devenir immortel et jouir d’un bonheur sans fin. Même sur notre planète, on rencontre des gens qui désirent plus que tout boire le soma-rasa pour accroître leur force et intensifier leur plaisir. Ils ne croient pas en la libération de l’existence matérielle et s’attachent uniquement au faste des cérémonies sacrificielles védiques. Comme ils sont très portés sur les plaisirs de ce monde, ils n’aspirent qu’aux délices des planètes édéniques. On trouve sur ces planètes des jardins appelés Nandana-kānana, où il est facile d’approcher des femmes angéliques d’une grande beauté, et où le soma-rasa coule à flot. Il s’agit bien là de plaisirs sensuels. Il y a donc des hommes qui se considèrent les seigneurs et maîtres du monde matériel et n’ont pour seul souci dans la vie que de jouir d’un tel bonheur, pourtant matériel et éphémère.