42 – 43. VERS

TEXTS 42-43

Szöveg

Verš

yām imāṁ puṣpitāṁ vācaṁ
pravadanty avipaścitaḥ
veda-vāda-ratāḥ pārtha
nānyad astīti vādinaḥ

kāmātmānaḥ svarga-parā
janma-karma-phala-pradām
kriyā-viśeṣa-bahulāṁ
bhogaiśvarya-gatiṁ prati

Szó szerinti jelentés

Synonyma

yām imām – mindezeket; puṣpitām – a virágos; vācam – szavakat; pravadanti – mondják; avipaścitaḥ – a csekély tudásúak; veda-vāda-ratāḥ – a Védák állítólagos követői; pārtha – ó, Pṛthā fia; na – nem; anyat – más; asti – van; iti – így; vādinaḥ – a szószólók; kāma-ātmānaḥ – érzékkielégítésre vágyók; svarga-parāḥ – mennyei bolygók elérésére törekvők; janma-karma-phala-pradām – jó születést és más gyümölcsöző visszahatásokat eredményezőket; kriyā-viśeṣa – pompás szertartásokat; bahulām – különféle; bhoga – érzékkielégítésben; aiśvarya – és gazdagságban; gatim – fejlődés; prati – felé.

yām imām — všechna tato; puṣpitām — květnatá; vācam — slova; pravadanti — říkají; avipaścitaḥ — lidé, kterým se nedostává poznání; veda-vāda-ratāḥ — údajní následovníci Ved; pārtha — synu Pṛthy; na — nikdy; anyat — cokoliv jiného; asti — existuje; iti — takto; vādinaḥ — zastánci; kāma-ātmānaḥ — toužící po smyslovém požitku; svarga-parāḥ — usilující o dosažení nebeských planet; janma-karma-phala-pradām — přinášející vznešený původ a jiné plody; kriyā-viśeṣa — okázalé obřady; bahulām — různé; bhoga — v uspokojování smyslů; aiśvarya — a bohatství; gatim — pokrok; prati — mířící k.

Fordítás

Překlad

A csekély tudással rendelkezők nagyon vonzódnak a Védák virágos szavaihoz, melyek különféle gyümölcsöző cselekedeteket ajánlanak annak érdekében, hogy az ember eljusson a mennyei bolygókra, hogy előnyös helyzetben szülessen meg, hogy hatalomra tegyen szert és így tovább. Érzékkielégítésre és gazdag életre vágynak, ezért azt mondják, hogy nincs más ezen kívül.

Lidé, kterým se nedostává poznání, velmi lpí na květnatých slovech Ved, jež doporučují různé plodonosné činnosti vedoucí k dosažení nebeských planet, vznešeného původu, moci a dalších předností. Touží po smyslovém požitku a životě v hojnosti, a tak říkají, že nic víc než to neexistuje.

Magyarázat

Význam

Az emberek legnagyobb része nem túlságosan intelligens, és tudatlansága következtében rendkívül ragaszkodik azokhoz a gyümölcsöző cselekedetekhez, melyeket a Védák karma-kāṇḍa része ajánl. Csak az érdekli őket, hogyan élvezhet az ember egy érzékkielégítéssel teli életet a felsőbb bolygókon, ahol bor, nők és anyagi gazdagság állnak a rendelkezésére. A Védák sok áldozatot ajánlanak, melyeknek eredményeképpen az ember a felsőbb bolygókra kerülhet, különösen a jyotiṣṭoma áldozatokat. A szentírásokban valóban az áll, hogy a mennyei bolygók eléréséhez elengedhetetlen ezeknek az áldozatoknak a bemutatása, s ezért a csekély tudással rendelkező emberek azt hiszik, hogy ez a védikus bölcsesség egyedüli célja. Az ilyen tapasztalatlan embereknek nagyon nehéz határozottan cselekedniük a Kṛṣṇa-tudatban. Ahogyan az ostobák vonzódnak egy mérgező fa virágaihoz, s nem tudják, mi lesz a következménye, úgy a felvilágosulatlan emberek is vágyódnak a mennyei gazdagságra és a vele járó érzéki élvezetre.

Lidé obvykle nejsou příliš inteligentní a následkem nevědomosti velmi lpí na plodonosných činnostech, které doporučuje část Ved zvaná karma-kāṇḍa. Nechtějí nic víc než nabízený smyslový požitek na nebeských planetách, kde je dostatek vína a žen a hmotné bohatství je běžným jevem. Ve Vedách je doporučeno mnoho obětí umožňujících dosáhnout nebeských planet, zvláště oběti jyotiṣṭoma. Je uvedeno, že každý, kdo se chce dostat na nebeské planety, musí tyto oběti konat, a lidé s nedostatečným poznáním si myslí, že to je cíl Ved. Pro takové nezkušené osoby je velice obtížné trvale odhodlaně jednat s vědomím Kṛṣṇy. Neosvícení lidé jsou přitahováni nebeským bohatstvím a smyslovým požitkem, stejně jako jsou hlupáci upoutáni květy jedovatých stromů, aniž by věděli, co pro ně bude toto lákadlo znamenat.

A Védák karma-kāṇḍa részében olvashatjuk: apāma somam amṛtā abhūma; akṣayyaṁ ha vai cāturmāsya-yājinaḥ sukṛtaṁ bhavati. Ez azt jelenti, hogy akik végrehajtják a négy hónapig tartó vezeklést, azok lehetőséget kapnak a soma-rasa ital fogyasztására, s így halhatatlanok és örökké boldogok lehetnek. Még a Földön is vannak olyanok, akik nagyon szeretnének szert tenni a soma-rasára, aminek hatására erősek lesznek, s alkalmassá válnak az érzéki élvezetre. Az ilyen emberek nem hisznek abban, hogy meg lehet szabadulni az anyagi kötelékektől, s nagyon ragaszkodnak a védikus áldozatok pompás szertartásaihoz. Leginkább a kéjvágy jellemzi őket, s az élet mennyei gyönyörein kívül nem vágynak semmi másra. Köztudott, hogy a mennyekben találhatók az úgynevezett nandana-kānana kertek, ahol az ember angyali, gyönyörű nők társaságát élvezheti, s bőségesen jut számára a soma-rasa borból is. Az efféle testi gyönyör kétségtelenül az érzékek boldogsága, ezért akik magukat az anyagi világ urainak hiszik, azok csakis az ilyen anyagi és ideiglenes boldogsághoz vonzódnak.

V karmakándské části Ved je řečeno: apāma somam amṛtā abhūma a také akṣayyaṁ ha vai cāturmāsya-yājinaḥ sukṛtaṁ bhavati. To vyjadřuje, že těm, kteří podstupují čtyřměsíční askezi, je dána možnost pít nápoj zvaný soma-rasa a dosáhnout tak nesmrtelnosti a věčného štěstí. I na Zemi si někteří dychtivě přejí mít soma-rasu, aby byli silní a mohli užívat smyslů. Tito jedinci nemají důvěru ve vysvobození z pout hmoty a velice lpí na okázalých védských obětních obřadech. Jsou obvykle smyslní a nestojí o nic jiného než o nebeské radosti. Existují nebeské zahrady zvané Nandana-kānana, které nabízejí možnost stýkat se s krásnými andělskými ženami a mít vždy dostatek vína v podobě soma-rasy. Takové štěstí týkající se těla je samozřejmě smyslné — proto tam žijí osoby, které výhradně lpí na tomto hmotném, dočasném štěstí, jako páni hmotného světa.