27. VERS
TEXT 27
Szöveg
Text
dhruvaṁ janma mṛtasya ca
tasmād aparihārye ’rthe
na tvaṁ śocitum arhasi
dhruvaṁ janma mṛtasya ca
tasmād aparihārye ’rthe
na tvaṁ śocitum arhasi
Szó szerinti jelentés
Synonyms
jātasya – annak, aki megszületett; hi – bizony; dhruvaḥ – tény; mṛtyuḥ – halál; dhruvam – szintén tény; janma – születés; mṛtasya – a halottnak; ca – szintén; tasmāt – ezért; aparihārye – annak, ami elkerülhetetlen; arthe – erre vonatkozóan; na – nem; tvam – te; śocitum – keseregni; arhasi – érdemes.
jātasya — desjenigen, der geboren wurde; hi — gewiß; dhruvaḥ — eine Tatsache; mṛtyuḥ — Tod; dhruvam — es ist ebenfalls eine Tatsache; janma — Geburt; mṛtasya — des Toten; ca — auch; tasmāt — deshalb; aparihārye — von dem, was unvermeidlich ist; arthe — in der Angelegenheit; na — nicht; tvam — du; śocitum — zu klagen; arhasi — verdienst.
Fordítás
Translation
A megszületett számára biztos a halál, s halála után újra megszületik kétségtelenül. Ezért hát nem szabad keseregned kötelességed elkerülhetetlen végrehajtása közben!
Jemandem, der geboren wurde, ist der Tod gewiß, und jemandem, der gestorben ist, ist die Geburt gewiß. Deshalb solltest du bei der unvermeidlichen Erfüllung deiner Pflichten nicht klagen.
Magyarázat
Purport
Az embernek életében véghezvitt tettei alapján kell újra megszületnie, s ha tevékenységeinek egy adott sorát elvégezte, meg kell halnia, hogy aztán újra megszülessen. Így vándorol megállás nélkül a születés és halál körforgásában, s nem szabadulhat belőle. A születés és halál körforgása azonban nem jogosít fel a fölösleges gyilkolásra, mészárlásra és háborúskodásra. Az erőszak és a háború ugyanakkor elkerülhetetlen az emberi társadalomban, a törvény és a rend fenntartása érdekében.
ERLÄUTERUNG: Die Tätigkeiten im Leben bestimmen die nächste Geburt. Und nachdem man einen Zyklus von Tätigkeiten beendet hat, muß man sterben, um für den nächsten geboren zu werden. Auf diese Weise dreht sich das Rad von Geburt und Tod, eine Umdrehung nach der anderen, ohne Befreiung. Dieser Kreislauf von Geburt und Tod rechtfertigt jedoch nicht unnötiges Morden, Schlachten oder Krieg. Aber zugleich sind Gewalt und Krieg in der menschlichen Gesellschaft unvermeidliche Faktoren, um Gesetz und Ordnung aufrechtzuerhalten.
A kurukṣetrai csata a Legfelsőbb akarata volt, s így nem lehetett elkerülni. Egy kṣatriyának kötelessége, hogy az igaz ügyért harcoljon. Miért kellene Arjunának félnie rokonai halálától, vagy miért kellene sajnálkoznia emiatt, ha saját kötelességének tesz eleget? Nem volt méltó hozzá, hogy megszegje a törvényt, s hogy ezzel bűnös tettek visszahatását vonja magára, amitől annyira félt. Rokonai halálát nem akadályozhatná meg kijelölt kötelessége végrehajtásának elmulasztásával, s a cselekedetek helytelen útját választva csak mélyre süllyedne.
Die Schlacht von Kurukṣetra war ein unvermeidliches Ereignis, da sie der Wille des Höchsten war, und für die rechte Sache zu kämpfen ist die Pflicht des kṣatriya. Warum sollte Arjuna den Tod seiner Verwandten fürchten oder darüber bekümmert sein, wenn er doch nichts anderes tat, als seine vorgeschriebene Pflicht zu erfüllen? Es ziemte sich nicht für ihn, das Gesetz zu brechen und dadurch den Reaktionen sündiger Handlungen unterworfen zu werden, wovor er sich so sehr fürchtete. Auch wenn er seine eigentliche Pflicht nicht erfüllte, könnte er den Tod seiner Verwandten nicht verhindern, und das einzige, was er durch diese falsche Handlung erreicht hätte, wäre seine eigene Erniedrigung.