25. VERS
Bg 2.25
Szöveg
Tekst
avikāryo ’yam ucyate
tasmād evaṁ viditvainaṁ
nānuśocitum arhasi
avikāryo ’yam ucyate
tasmād evaṁ viditvainaṁ
nānuśocitum arhasi
Szó szerinti jelentés
Synoniemen
avyaktaḥ – láthatatlan; ayam – ez a lélek; acintyaḥ – felfoghatatlan; ayam – ez a lélek; avikāryaḥ – változatlan; ayam – ez a lélek; ucyate – úgy mondják; tasmāt – ezért; evam – ilyennek; viditvā – ismervén; enam – ezt a lelket; na – nem; anuśocitum – keseregni; arhasi – érdemes.
avyaktaḥ — onzichtbaar; ayam — deze ziel; acintyaḥ — onvoorstelbaar; ayam — deze ziel; avikāryaḥ — onveranderlijk; ayam — deze ziel; ucyate — wordt gezegd; tasmāt — daarom; evam — zo; viditvā — het goed wetend; enam — deze ziel; na — niet; anuśocitum — treuren; arhasi — je moet.
Fordítás
Vertaling
Úgy mondják, hogy a lélek láthatatlan, felfoghatatlan és változhatatlan. Ezt tudván nem szabad bánkódnod a test miatt.
Er wordt gezegd dat de ziel onzichtbaar, onvoorstelbaar en onveranderlijk is. Wanneer je dit weet, moet je niet treuren om het lichaam.
Magyarázat
Betekenisverklaring
Ahogyan korábban már elmondtuk, a lélek anyagi számításaink alapján olyan parányi, hogy még a legfinomabb mikroszkóppal sem lehet kimutatni, ezért hát láthatatlan. A lélek létezését senki sem képes tapasztalati úton bizonyítani. A śruti, a védikus bölcselet bizonyítékára kell hallgatnunk. Ezt az igazságot el kell fogadnunk, mert a lélek létéről – noha érzékelhető tény – semmilyen más forrásból nem szerezhetünk tudomást. Számtalan olyan dolog van, amit pusztán egy felsőbb, hiteles tekintélyre támaszkodva kell elfogadnunk. Senki sem tagadhatja apja létezését, ha arról anyja biztosítja. Egyedül anyánk szavainak hihetünk, ha apánk kilétére vagyunk kíváncsiak – nincs más módja, hogy tudomást szerezzünk róla. Ehhez hasonlóan a lélek létezéséről sem tehetünk szert tudásra más úton, csakis a Védák tanulmányozásával. A lélek tehát az emberi tapasztalat számára felfoghatatlan. A lélek maga a tudat, és tudatos – ezt szintén a Védák jelentik ki, s nekünk el kell fogadnunk. A testtel ellentétben a lélek nem változik. Örökké változatlan, s így örökké parányi marad a határtalan Legfelsőbb Lélekhez képest. A Legfelsőbb Lélek határtalan, az atomnyi lélek pedig végtelenül parányi. Éppen ezért a végtelenül parányi lélek – mivel változatlan – sohasem válik egyenlővé a határtalan lélekkel, az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Ezt a nézetet a Védák több formában ismétlik el, hogy megerősítsék a lélek fogalmának biztos meghatározását. Az ismétlésre szükség van ahhoz, hogy alaposan és helyesen értsük meg ezt a témát.
Zoals al eerder is beschreven, is de ziel naar onze materiële maatstaven gemeten zo klein, dat ze zelfs door de krachtigste microscoop niet kan worden waargenomen; daarom is ze onzichtbaar. Wat betreft het bestaan van de ziel, zonder bewijs van de śruti, de Vedische wijsheid, kan niemand haar bestaan experimenteel vaststellen. We moeten deze waarheid aanvaarden, omdat er geen andere bron is om het bestaan van de ziel vast te stellen, ook al is het een waarneembaar feit. Er zijn veel dingen die we enkel en alleen op grond van hoger gezag moeten aanvaarden. Niemand kan het bestaan van zijn vader ontkennen op basis van het gezag van zijn moeder. Er bestaat geen andere bron om de identiteit van de vader vast te stellen dan het gezag van de moeder. Op dezelfde manier bestaat er geen andere mogelijkheid om de ziel te begrijpen dan door het bestuderen van de Veda’s. Met andere woorden, door experimentele, menselijke kennis kan men zich geen voorstelling maken van de ziel. De ziel is bewustzijn en bewust; ook dat wordt in de Veda’s verklaard en we moeten het aanvaarden.
In tegenstelling tot de veranderingen van het lichaam, vinden er in de ziel geen veranderingen plaats. Omdat ze eeuwig onveranderlijk is, blijft de ziel een atoom in vergelijking met de oneindige Allerhoogste Ziel. De Allerhoogste Ziel is oneindig groot en de atomische ziel is oneindig klein. Omdat de oneindig kleine ziel onveranderlijk is, kan ze nooit gelijk worden aan de oneindig grote ziel, de Allerhoogste Persoonlijkheid Gods. Dit concept van de ziel wordt in de Veda’s op verschillende manieren herhaald om de bestendigheid van dit concept te benadrukken. Herhaling is noodzakelijk, omdat we op die manier een bepaald onderwerp grondig en zonder misvattingen kunnen begrijpen.