Skip to main content

17. VERS

TEXT 17

Szöveg

Tekstas

avināśi tu tad viddhi
yena sarvam idaṁ tatam
vināśam avyayasyāsya
na kaścit kartum arhati
avināśi tu tad viddhi
yena sarvam idaṁ tatam
vināśam avyayasyāsya
na kaścit kartum arhati

Szó szerinti jelentés

Synonyms

avināśi – elpusztíthatatlan; tu – de; tat – az; viddhi – tudd meg; yena – aki által; sarvam – az egész test; idam – ez; tatam – áthatva; vināśam – pusztulást; avyayasya – az elpusztíthatatlannak; asya – annak; na kaścit – senki sem; kartum – megtenni; arhati – képes.

avināśi — nesunaikinama; tu — tačiau; tat — tai; viddhi — žinoki; yena — kuo; sarvam — visas kūnas; idam — šis; tatam — persmelktas; vināśam — sunaikinimą; avyayasya — amžinosios; asya — šitos; na kaścit — niekas; kartum — padaryti; arhati — gali.

Fordítás

Translation

Tudd meg, hogy az, ami áthatja az egész testet, elpusztíthatatlan! E halhatatlan lelket senki sem képes megsemmisíteni.

Žinok, jog tai, kas persmelkia visą kūną – nesunaikinama. Niekas negali sunaikinti amžinosios sielos.

Magyarázat

Purport

Ez a vers még érthetőbben elmagyarázza az egész testben jelen lévő lélek igazi természetét. Bárki megértheti, mi az, ami áthatja a testet: a tudat. Mindenki tudatában van a fájdalomnak és az örömnek, melyet vagy az egész testében, vagy annak egyes részeiben érzékel. A tudat kiterjedésének határa az egyéni test. Senki sem tud egy másik test fájdalmáról és boldogságáról. Minden test egy egyéni lélek megtestesülése tehát, s a lélek jelenlétének szimptómája az egyéni tudat. A lélek nagysága megegyezik egy hajszál felső vége keresztmetszetének tízezred részével. A Śvetāśvatara-upaniṣad (5.9) megerősíti ezt:

KOMENTARAS: Posmas dar plačiau paaiškina visą kūną persmelkiančios sielos tikrąją esmę. Kiekvienam aišku, kas būtent pasklidę po visą kūną. Tai – sąmonė. Visi jaučiame skausmą ar malonumą, tai atskiroje kūno dalyje, tai visame kūne. Sąmonės išplitimas ribojasi vienu konkrečiu kūnu. Vieno kūno skausmai ar malonumai nežinomi kitam. Vadinasi, kiekvienas atskiras kūnas – individualios sielos buveinė, o sielos buvimo požymis – individuali sąmonė. Teigiama, kad sielos dydis – viena dešimt tūkstantoji plauko galiuko dalis. „Śvetāśvatara Upaniṣada“ (5.9) patvirtina šį teiginį:

bālāgra-śata-bhāgasya
śatadhā kalpitasya ca
bhāgo jīvaḥ sa vijñeyaḥ
sa cānantyāya kalpate
bālāgra-śata-bhāgasya
śatadhā kalpitasya ca
bhāgo jīvaḥ sa vijñeyaḥ
sa cānantyāya kalpate

„Ha egy hajszál felső végének keresztmetszetét száz részre osztjuk, majd az így kapott részeket ismét százra, a kapott egységek azonosak lesznek a lélek nagyságával.” Máshol is hasonló magyarázatot találunk:

„Jei plauko galiuką padalintum į šimtą dalių, o tą dalį dar kartą dalintum į šimtą – kiekviena gauta dalelė būtų dvasinės sielos dydžio.“ Kitame analogiškame posme sakoma:

keśāgra-śata-bhāgasya
śatāṁśaḥ sādṛśātmakaḥ
jīvaḥ sūkṣma-svarūpo ’yaṁ
saṅkhyātīto hi cit-kaṇaḥ
keśāgra-śata-bhāgasya
śatāṁśaḥ sādṛśātmakaḥ
jīvaḥ sūkṣma-svarūpo ’yaṁ
saṅkhyātīto hi cit-kaṇaḥ

„Megszámlálhatatlan lelki atomrészecske létezik, melynek mérete a hajszálvég felső keresztmetszete tízezred részének felel meg.”

„Yra nesuskaičiuojama daugybė dvasinių atomų, kurių dydis lygus vienai dešimt tūkstantajai plauko galiuko daliai.“

Az egyéni lélekrészecske tehát egy lelki atom, amely kisebb az anyagi atomnál. Megszámlálhatatlan ilyen atom létezik. Ez a nagyon parányi lélekszikra az anyagi test alapja, s hatása az egész testre kiterjed, mint ahogy egy gyógyszer hatóanyaga is eljut a test minden részébe. A lélek szétoszlását tudatként érzékelhetjük szerte a testben, s ez a bizonyíték jelenlétére. Minden laikus megértheti, hogy a test tudat nélkül halott, s ezt a tudatot semmilyen anyagi módszerrel nem lehet felébreszteni a testben. A tudat léte tehát nem az elemek bizonyos összetételének, hanem a léleknek köszönhető. A Muṇḍaka-upaniṣad (3.1.9) további magyarázattal szolgál az atomnyi lélek méretéről:

Vadinasi, individualioji dalelė, dvasinė siela – tai dvasinis atomas, mažesnis net už materialius atomus, ir tokių dvasinių atomų – nesuskaičiuojama daugybė. Be galo maža dvasinė kibirkštis – materialaus kūno fundamentalus pradas, o dvasinės kibirkšties poveikis jaučiamas visame kūne, kaip kokio nors vaisto aktyviosios dalies veikimas jaučiamas visame organizme. Sielos poveikis visam kūnui pasireiškia sąmone, o sąmonė – tai sielos buvimo įrodymas. Net nenusimanantis žmogus supranta, kad materialus kūnas be sąmonės – negyvas, ir kad lavonui sąmonės negrąžins jokios materialios priemonės. Vadinasi, sąmonės šaltinis nėra kažkoks, kad ir be galo ilgas, materijos elementų jungimosi procesas, o dvasinė siela. „Muṇḍaka Upaniṣadoje“ (3.1.9) be galo mažos dvasinės sielos dydis dar patikslinamas:

eṣo ’ṇur ātmā cetasā veditavyo
yasmin prāṇaḥ pañcadhā saṁviveśa
prāṇaiś cittaṁ sarvam otaṁ prajānāṁ
yasmin viśuddhe vibhavaty eṣa ātmā
eṣo ’ṇur ātmā cetasā veditavyo
yasmin prāṇaḥ pañcadhā saṁviveśa
prāṇaiś cittaṁ sarvam otaṁ prajānāṁ
yasmin viśuddhe vibhavaty eṣa ātmā

„A lélek mérete az atoménak felel meg, és csakis tökéletes értelemmel lehet érzékelni. Ez az atomnyi lélek ötfajta levegőben (prāṇa, apāna, vyāna, samāna és udāna) lebeg, a szívben helyezkedik el, és hatását a megtestesült élőlény egész testére kiterjeszti. Lelki hatása akkor nyilvánul meg, amikor megtisztult az ötféle anyagi levegő okozta szennyeződéstől.”

„Siela yra maža kaip atomas. Ją gali suvokti tobulas intelektas. Atomo dydžio siela sklando penkių rūšių ore (prāṇa, apāna, vyāna, samāna ir udāna), glūdi širdyje ir daro poveikį visam įkūnytosios gyvosios esybės kūnui. Kai siela apsivalo nuo penkių rūšių materialaus oro sutepties, tada išryškėja jos dvasinis poveikis.“

A haṭha-yoga folyamatának célja az, hogy különféle ülőhelyzetek által szabályozza a tiszta lelket körülzáró ötféle levegőt – nem az anyagi haszon érdekében, hanem hogy a parányi lélek kiszabaduljon az anyagi atmoszféra kötelékéből.

Haṭha-yogos sistemos tikslas – įvairių sėdėjimo pozų pagalba suvaldyti penkių rūšių orą, kuris supa tyrą sielą. Tai daroma ne dėl kokios materialios naudos, bet siekiant išvaduoti mikroskopinę sielą iš materialios aplinkos spąstų.

Az atomnyi lélek természetéről tehát mindegyik védikus írás beszámol, s minden józan ember is tapasztalhatja a mindennapi életben. Csak egy elmebeteg hiheti a parányi lélekről azt, hogy a mindent átható viṣṇu-tattva.

Taigi visuose Vedų raštuose kalbama apie atomo dydžio sielos prigimtį, ir kiekvienas blaiviai mąstantis žmogus tai žino iš praktinio patyrimo. Tiktai beprotis atomo dydžio sielą gali laikyti visa persmelkiančia viṣṇu-tattva.

Az atomnyi lélek hatása az egyéni test minden részébe képes eljutni. A Muṇḍaka-upaniṣad szerint jelen van minden élőlény szívében, s mivel méretének meghatározása meghaladja a materialista tudósok képességeit, némelyikük ostobán azt állítja, hogy nem is létezik. Az atomnyi, egyéni lélek kétségtelenül jelen van a szívben a Felsőlélekkel együtt, s ezért a test működéséhez szükséges minden energia a testnek ebből a részéből származik. A tüdőből oxigént szállító vörösvértestek energiájukat a lélektől kapják. Ha a lélek elhagyja helyét, akkor a vér működése, amely a fúziót idézi elő, megszűnik. Az orvostudomány elismeri a vörösvértestek jelentőségét, azt azonban nem tudja kideríteni, hogy az energia forrása a lélek. Ennek ellenére elfogadja, hogy a szív a központja a test minden energiájának.

Atomo dydžio siela daro poveikį vienam konkrečiam kūnui. „Muṇḍaka Upaniṣadoje“ nurodoma, kad atomo dydžio siela yra kiekvienos gyvosios būtybės širdyje, bet dėl jos mažumo mokslininkai materialistai negali jos aptikti, ir kai kurie jų absurdiškai teigia, esą sielos nėra. Tačiau aišku, kad individuali atomo dydžio siela drauge su Supersiela glūdi širdyje, todėl iš šios kūno dalies ir sklinda visos energijos, reikalingos kūno veiklai. Kraujo kūneliai, išnešiojantys deguonį iš plaučių, semiasi energijos iš sielos. Kai siela palieka savo buveinę, kraujo apytakos resursai išsenka. Medicina pripažįsta raudonųjų kraujo kūnelių svarbą, bet nepatvirtina, kad energijos šaltinis – siela. Tačiau medicina pripažįsta, kad visų kūno energijų centras – širdis.

A lelki egész atomnyi részecskéit a napfény részecskéihez hasonlíthatjuk. Ahogyan a napfény végtelen sok ragyogó molekulát tartalmaz, a Legfelsőbb Úr parányi részei a Legfelsőbb Úr sugarainak atomnyi szikrái, melyeket prabhānak, vagyis felsőbbrendű energiának neveznek. Akár a védikus tudást, akár a modern tudományt fogadja el valaki, nem tagadhatja, hogy a lélek a testben létezik. A lélek tudományáról maga az Istenség Személyisége beszél rendkívül érthetően a Bhagavad-gītāban.

Šios atomo dydžio dvasinės visumos dalelės lyginamos su saulės šviesos dalelėmis. Saulė išspinduliuoja nesuskaičiuojamą daugybę šviesos dalelių. Analogiškai ir Aukščiausio Viešpaties fragmentinės dalys – tai Aukščiausiojo Viešpaties spindulių atomo dydžio kibirkštys, kurios vadinasi prabhā, ar aukštesnioji energija. Taigi, nei Vedų, nei šiuolaikinio mokslo pasekėjai negali paneigti, kad kūne egzistuoja dvasinė siela, o mokslą apie sielą „Bhagavad-gītoje“ išsamiai pateikia Pats Dievo Asmuo.