Skip to main content

62. VERS

VERŠ 62

Szöveg

Verš

tam eva śaraṇaṁ gaccha
sarva-bhāvena bhārata
tat-prasādāt parāṁ śāntiṁ
sthānaṁ prāpsyasi śāśvatam
tam eva śaraṇaṁ gaccha
sarva-bhāvena bhārata
tat-prasādāt parāṁ śāntiṁ
sthānaṁ prāpsyasi śāśvatam

Szó szerinti jelentés

Synonyma

tam – Neki; eva – bizony; śaraṇam gaccha – hódolj meg; sarva-bhāvena – minden tekintetben; bhārata – ó, Bharata fia; tat-prasādāt – az Ő kegyéből; parām – transzcendentális; śāntim – békét; sthānam – hajlékot; prāpsyasi – el fogod érni; śāśvatam – az örökkévalót.

tam — Jemu; eva — iste; śaraṇam gaccha — odovzdať sa; sarva-bhāvena — v každom ohľade; bhārata — ó, potomok Bharatov; tat-prasādāt — Jeho milosťou; parām — transcendentálny; śāntim — mier; sthānam — sídlo; prāpsyasi — dosiahneš; śāśvatam — večné.

Fordítás

Překlad

Ó, Bharata leszármazottja, hódolj meg Előtte teljesen! Az Ő kegyéből transzcendentális béke áraszt majd el, és eléred a legfelsőbb, örök lakhelyet.

Odovzdaj sa Mu úplne, ó, potomok Bharatov. Jeho milosťou dosiahneš transcendentálneho mieru a najvyššieho večného príbytku.

Magyarázat

Význam

Az élőlénynek át kell adnia magát a mindenki szívében jelen lévő Istenség Legfelsőbb Személyiségének, s ez megszabadítja majd az anyagi lét minden szenvedésétől. Ezzel a meghódolással nemcsak a szenvedéseknek vet véget ebben az életében, de végül eljut a Legfelsőbb Istenhez. A védikus irodalom (Ṛg-veda 1.22.20) így ír a transzcendentális világról: tad viṣṇoḥ paramaṁ padam. Az egész teremtés Isten birodalma, így aztán valójában még az anyag is lelkinek számít, de a paramaṁ padam főleg az örök lakhelyre, a lelki világra, a Vaikuṇṭhára utal.

Živá bytosť by sa mala odovzdať Najvyššej Božskej Osobnosti sídliacej v srdci všetkých tvorov. Tak sa oslobodí od všetkých strastí hmotného bytia. Ak sa človek odovzdá úplne, nielenže sa oslobodí od všetkých útrap, ale nakoniec dospeje aj k Najvyššiemu Pánovi. Vo Vedach je transcendentálny svet opísaný ako tad viṣṇoḥ paramaṁ padam (Ṛg Veda 1.22.20). A keďže celé stvorenie je Božím kráľovstvom, všetko hmotné je v skutočnosti duchovné. Paramaṁ padam však poukazuje špeciálne na Pánove večné sídlo, zvané Vaikuṇṭha alebo duchovný svet.

A Bhagavad-gītā tizenötödik fejezete kijelenti: sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭaḥ, az Úr mindenki szívében jelen van. Ezért az a felszólítás, hogy hódoljunk meg a bennünk lakozó Felsőléleknek, tulajdonképpen azt jelenti, hogy hódoljunk meg az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, Kṛṣṇának. Arjuna a tizedik fejezetben már elfogadta, hogy Kṛṣṇa paraṁ brahma paraṁ dhāma. Elfogadta, hogy Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége és minden élőlény legfelsőbb hajléka, s ezt nemcsak a saját tapasztalata alapján, hanem a nagy tekintélyekre, például Nāradára, Asitára, Devalára és Vyāsára hivatkozva tette.

V pätnástej kapitole Bhagavad-gīty sa píše: sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭaḥ. „Pán sídli v srdciach všetkých.“ Keď sa teda odporúča odovzdať sa Nadduši v srdci, znamená to odovzdať sa Najvyššej Božskej Osobnosti, Kṛṣṇovi. V desiatej kapitole prijal Arjuna Kṛṣṇu ako Najvyššieho: paraṁ brahma paraṁ dhāma. Prijal Kṛṣṇu ako Najvyššiu Božskú Osobnosť a ako útočisko celého tvorstva nielen z pozície vlastnej skúsenosti, ale aj na základe takých veľkých autorít, ako Nārada, Asita, Devala a Vyāsa.