Skip to main content
[hu] Library » A Bhagavad-gita úgy, ahogy van » TIZENNYOLCADIK FEJEZET

38. VERS

TEXT 38

Szöveg

Tekst

viṣayendriya-saṁyogād
yat tad agre ’mṛtopamam
pariṇāme viṣam iva
tat sukhaṁ rājasaṁ smṛtam
viṣayendriya-saṁyogād
yat tad agre ’mṛtopamam
pariṇāme viṣam iva
tat sukhaṁ rājasaṁ smṛtam

Szó szerinti jelentés

Synonyms

viṣaya – az érzékek tárgyainak; indriya – és az érzékeknek; saṁyogāt – az egyesüléséből; yat – ami; tat – az; agre – az elején; amṛta-upamam – olyan, mint a nektár; pariṇāme – a végén; viṣam iva – mint a méreg; tat – az; sukham – a boldogság; rājasam – a szenvedély kötőerejében lévő; smṛtam – úgy tartják.

viṣaya — af sanseobjekterne; indriya — og sanserne; saṁyogāt — fra kombinationen; yat — som; tat — den; agre — i begyndelsen; amṛta-upamam — som nektar; pariṇāme — til slut; viṣam iva — som gift; tat — den; sukham — lykke; rājasam — i lidenskabens kvalitet; smṛtam — anses for at være.

Fordítás

Translation

Azt a boldogságot, amit az ember az érzékeknek az érzéktárgyakkal való kapcsolatából merít, s ami az elején nektárnak, ám később méregnek tűnik, a szenvedély minőségébe sorolják.

Den lykke, der stammer fra sansernes kontakt med sanseobjekterne, og som til at begynde med virker som nektar, men senere bliver som gift, siges at være af lidenskabens natur.

Magyarázat

Purport

Amikor egy fiatal férfi találkozik egy fiatal nővel, az érzékek arra késztetik, hogy megnézze őt, megérintse, és nemi kapcsolatba lépjen vele. Eleinte lehet, hogy mindez nagy örömet okoz az érzékeknek, de előbb vagy utóbb méreggé válik: ismét külön élnek, vagy elválnak, szomorkodnak, bánkódnak és így tovább. Az ilyen boldogság mindig a szenvedély kötőerejébe tartozik. Az a boldogság, amely az érzékek és az érzéktárgyak kapcsolatából származik, mindig szenvedést okoz, ezért mindenképpen el kell kerülnünk.

FORKLARING: En ung mand og en ung kvinde mødes, og sanserne driver den unge mand til at se på hende, til at røre ved hende og til at have seksuelt samkvem med hende. Til at begynde med kan dette virke meget tiltalende for sanserne, men til sidst eller efter et stykke tid bliver det som gift. De går fra hinanden eller bliver skilt, og der er sorg og beklagelse osv. Den slags lykke er altid i lidenskabens kvalitet. Lykke, der stammer fra forbindelsen mellem sanserne og sanseobjekterne, medfører altid lidelse og bør på alle måder undgås.