Skip to main content
[hu] Library » A Bhagavad-gita úgy, ahogy van » TIZENNYOLCADIK FEJEZET

23. VERS

VERSO 23

Szöveg

Texto

niyataṁ saṅga-rahitam
arāga-dveṣataḥ kṛtam
aphala-prepsunā karma
yat tat sāttvikam ucyate
niyataṁ saṅga-rahitam
arāga-dveṣataḥ kṛtam
aphala-prepsunā karma
yat tat sāttvikam ucyate

Szó szerinti jelentés

Sinônimos

niyatam – a szabályozott; saṅga-rahitam – ragaszkodás nélkül; arāga-dveṣataḥ – vonzódás és gyűlölet nélkül; kṛtam – végzett; aphala-prepsunā – a gyümölcsöző eredményre nem vágyó által,; karma – tett; yat – ami; tat – az; sāttvikam – a jóság minőségében lévő; ucyate – úgy mondják.

niyatam — regulada; saṅga-rahitam — sem apego; arāga-dveṣataḥ — sem amor nem ódio; kṛtam — feita; aphala-prepsunā — por alguém sem desejo de resultado fruitivo; karma — ação; yat — que; tat — isso; sāttvikam — no modo da bondade; ucyate — chama-se.

Fordítás

Tradução

A szabályozott tettet, amit a gyümölcsöző eredményekre nem vágyó ember ragaszkodás, vonzódás és gyűlölet nélkül hajt végre, a jóság kötőerejébe sorolják.

A ação que é regulada, e que se executa sem apego, sem amor nem repulsa, e sem desejo de resultados fruitivos, diz-se que está no modo da bondade.

Magyarázat

Comentário

A jóság minőségébe azok a szabályozott, kötelességből végzett tettek tartoznak, amelyeket a szentírások írnak elő a különféle társadalmi rendek és csoportok számára, s melyeket ragaszkodás vagy birtoklásérzet nélkül, s így vonzódástól és gyűlölettől mentesen, Kṛṣṇa-tudatban, a Legfelsőbb örömére, minden önző érdektől mentesen hajtanak végre.

Os deveres ocupacionais regulados que as escrituras prescrevem em função das diferentes ordens e divisões da sociedade, executados sem apego nem direitos de propriedade e, portanto, sem nenhum amor nem repulsa, e executados em consciência de Kṛṣṇa para a satisfação do Supremo, sem interesse por desfrute pessoal, chamam-se atos no modo da bondade.