Skip to main content

19. VERS

TEXT 19

Szöveg

Texte

jñānaṁ karma ca kartā ca
tridhaiva guṇa-bhedataḥ
procyate guṇa-saṅkhyāne
yathāvac chṛṇu tāny api
jñānaṁ karma ca kartā ca
tridhaiva guṇa-bhedataḥ
procyate guṇa-saṅkhyāne
yathāvac chṛṇu tāny api

Szó szerinti jelentés

Synonyms

jñānam – a tudás; karma – a tett; ca – is; kartā – a cselekvő; ca – is; tridhā – háromféle; eva – bizony; guṇa-bhedataḥ – az anyagi természet különféle kötőerői szerint; procyate – úgy mondják; guṇa-saṅkhyāne – a különféle kötőerők szerint; yathā-vat – ahogyan vannak; śṛṇu – halld; tāni – mindezeket; api – szintén.

jñānam: de connaissance; karma: d’action; ca: aussi; kartā: d’auteur de l’action; ca: aussi; tridhā: trois sortes; eva: certes; guṇa-bhedataḥ: selon les différents guṇas; procyate: sont dites; guṇa-saṅkhyāne: selon les différents guṇas; yathā-vat: telles qu’elles sont; śṛṇu: entends; tāni: toutes; api: aussi.

Fordítás

Translation

Az anyagi természet három kötőerejének megfelelően a tudás, a tett és a cselekvő háromféle lehet. Hallj hát Tőlem ezekről is!

Aux trois modes d’influence de la nature matérielle correspondent trois sortes de savoir, d’acte et d’auteur de l’acte. Laisse-Moi maintenant te les décrire.

Magyarázat

Purport

A tizennegyedik fejezet részletesen írt az anyagi természet három kötőerejéről. Eszerint a jóság megvilágosodáshoz, a szenvedély materializmushoz, a tudatlanság pedig lustasághoz és hanyagsághoz vezet. Az anyagi természet kötőerői mind lekötnek, egyik sem vezet a felszabaduláshoz. Még a jóság kötőerejében lévő is feltételekhez van kötve. A tizenhetedik fejezet az anyagi természet különféle kötőerőiben élő emberek különféle imádatformáiról írt. Ebben a versben az Úr azt mondja, hogy a tudás, a cselekvő és a tett különféle típusairól akar beszélni, melyeket az anyagi kötőerők határoznak meg.

Le quatorzième chapitre a traité des trois guṇas de façon élaborée. Nous y avons appris que de la vertu procède l’illumination, de la passion, le matérialisme, et de l’ignorance, la paresse et l’indolence. Tous les guṇas enchaînent l’être à la matière; ils ne l’en libèrent pas. Même la vertu nous conditionne. Le Seigneur a décrit dans le dix-septième chapitre les différentes formes de culte accomplies en fonction des trois guṇas par les différentes sortes d’hommes. Dans notre verset, Il exprime Son désir d’examiner les diverses sortes de savoir, d’acte et d’agissant, toujours en rapport avec l’influence qu’excercent sur eux les trois guṇas.