Skip to main content

TIZENHETEDIK FEJEZET

KAPITOLA SEDEMNÁSTA

A hit fajtái

Druhy viery

1. VERS:
Arjuna így kérdezett: Ó, Kṛṣṇa, milyen helyzetben vannak azok, akik nem követik az írások elveit, hanem a saját elképzeléseik szerinti imádatba merülnek? Jóság, szenvedély vagy tudatlanság uralkodik-e az ilyen embereken?
VERŠ 1:
Arjuna sa spýtal: „Ó, Kṛṣṇa, aké je postavenie tých, ktorí sa neriadia príkazmi písiem, ale uctievajú podľa vlastných predstáv? Sú v kvalite dobra, vášne alebo nevedomosti?“
2. VERS:
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A hit háromféle lehet: jóságban, szenvedélyben és tudatlanságban lévő, attól függően, hogy a megtestesült lélekre a természet mely kötőereje jellemző. Hallj hát most ezekről!
VERŠ 2:
Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol: „Viera môže byť trojakého druhu — v kvalite dobra, vášne a nevedomosti — podľa kvality hmotnej prírody, v ktorej sa vtelená duša nachádza. Teraz si o nich vypočuj.
3. VERS:
Ó, Bharata fia! Az ember egy bizonyos fajta hitet fejleszt ki aszerint, hogy létét a természet mely kötőerői befolyásolják. Úgy mondják, az élőlény hitét a rá jellemző kötőerő határozza meg.
VERŠ 3:
Ó, potomok Bharatov, človek si vytvára určitú vieru podľa kvality hmotnej prírody, v ktorej sa nachádza. Viera každej živej bytosti je primeraná jej umiestneniu v danej kvalite.
4. VERS:
A jóság kötőerejében élők a félisteneket, a szenvedélyben lévők a démonokat, a tudatlanság kötelékének rabjai pedig a szellemeket és a kísérteteket imádják.
VERŠ 4:
Ľudia v kvalite dobra uctievajú polobohov, ľudia v kvalite vášne démonov a ľudia v kvalite nevedomosti uctievajú strašidlá a duchov.
5–6. VERS:
Akik büszkeségből és önzésből olyan szigorú vezeklést és önsanyargatást vállalnak magukra, amit az írások nem ajánlanak, akiket a kéjvágy és a ragaszkodás ösztönöz, akik ostobán testük anyagi elemeit és a testen belül lakozó Felsőlelket sanyargatják, azokat démonoknak nevezik.
VERŠE 5 – 6:
Tí, ktorí sa podrobujú prísnej sebakázni a pokániu, ktoré nie je odporučené v písmach, a činia tak z pýchy, sebectva, žiadostivosti a pripútanosti, tí, ktorí sú poháňaní vášňou a trýznia ako svoje telo, tak aj Naddušu sídliacu v tele, sú považovaní za démonov.
7. VERS:
Még az étel is háromféle lehet, amit az egyes emberek kedvelnek, az anyagi természet három kötőerejének megfelelően. Így igaz ez az áldozatok, a vezeklés és az adományozás esetében is. Halld most, amit a közöttük lévő különbségről elmondok!
VERŠ 7:
Podľa troch kvalít hmotnej prírody je i potrava, ktorú všetci jedia, trojakého druhu. To isté platí o obetiach, sebakázni a dobročinnosti. Vypočuj si teraz o rozdieloch medzi nimi.
8. VERS:
A jóság minőségében élők olyan ételeket kedvelnek, amelyek meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Az ilyen ételek lédúsak, zsírosak, táplálóak, és örömmel töltik el a szívet.
VERŠ 8:
Potrava, ktorá je milá ľuďom v kvalite dobra predlžuje život, očisťuje existenciu a dodáva silu, zdravie, šťastie a uspokojenie. Taká výživná potrava je chutná, šťavnatá, tučná a teší srdce.
9. VERS:
A túlságosan keserű, túl savanyú, sós, erős, csípős, száraz és égető ételt a szenvedély kötőerejében élők kedvelik. Az ilyen ételek boldogtalanságot, szenvedést és betegséget okoznak.
VERŠ 9:
Potrava, ktorá je priveľmi horká, príliš kyslá, slaná, ostrá, suchá, pálčivá a horúca, je milá ľuďom v kvalite vášne. Taká potrava spôsobuje bolesť, utrpenie a chorobu.
10. VERS:
A sötétség kötőerejében lévők az olyan ételt szeretik, amit a fogyasztás előtt több mint három órával főztek, ami íztelen, romlott és rothadó, valamint maradékokból és tisztátalan alapanyagokból készült.
VERŠ 10:
Zbytky jedla druhých, potrava pripravená viac ako tri hodiny pred požitím, potrava bez chuti, zatuchnutá, v rozklade a nečistá je milá ľuďom v kvalite nevedomosti.
11. VERS:
Az áldozatok közül az tartozik a jóság kötőerejébe, amelyet az írások szabályai szerint, kötelességből hajtanak végre, anélkül hogy ennek fejében jutalomra vágynának.
VERŠ 11:
Z obetí je v kvalite dobra tá, ktorá je konaná z povinnosti, podľa pokynov písiem a bez očakávania odmeny.
12. VERS:
Ó, Bhāraták vezére! Arra az áldozatra, amelyet valamilyen anyagi célból vagy büszkeségből hajtanak végre, a szenvedély kötőereje jellemző.
VERŠ 12:
No obeť, ktorá je konaná pre nejaký hmotný zisk, pre uznanie alebo z pýchy, je v kvalite vášne, ó, najlepší z Bharatovcov.
13. VERS:
A tudatlanság kötőerejében lévőnek kell tekinteni az írások parancsait figyelmen kívül hagyó áldozatot, amelynek során nem osztanak szét prasādát [lelki ételt], nem zengnek védikus himnuszokat, nem jutalmazzák meg a papokat, és amelyet hit nélkül hajtanak végre.
VERŠ 13:
A obeť konaná bez ohľadu na pokyny písiem pri ktorej sa nerozdáva prasādam (duchovné jedlo) a nespievajú vedske hymny, obeť bez viery a bez odmeny určenej kňazom — taká obeť je v kvalite nevedomosti.
14. VERS:
A test fegyelmezése a Legfelsőbb Úr, a brāhmaṇák, a lelki tanítómester, valamint az olyan feljebbvalók, mint az apa és az anya imádatából áll. A tisztaság, az egyszerűség, a cölibátus és az erőszaknélküliség szintén hozzá tartozik.
VERŠ 14:
K telesnej sebakázni patrí uctievanie Najvyššieho Pána, brāhmaṇov, duchovného učiteľa a nadriadených, ako sú otec a matka, ako aj čistota, prostota, celibát a nenásilie.
15. VERS:
A beszéd fegyelmezése abból áll, hogy az ember igazmondó, kedvesen, jóakaróan szól, másokat nem zaklat fel, és rendszeresen idézi a védikus irodalmat.
VERŠ 15:
Hovoriť slová, ktoré sú pravdivé, blahodárne, osožné a neznepokojujú ostatných, ako aj pravidelné prednášanie vedskych písiem sa nazýva odriekanie reči.
16. VERS:
Az elme fegyelmezését az elégedettség, az egyszerűség, a komolyság, az önfegyelem és a megtisztulás jelenti.
VERŠ 16:
A spokojnosť, jednoduchosť, vážnosť, sebaovládanie a očista vlastnej existencie je odriekaním mysle.
17. VERS:
Ez a háromféle önfegyelmezés, melyet transzcendentális hittel hajtanak végre, a jóság természetéhez tartozik, s olyan emberek végzik, akik nem az anyagi haszon, hanem a Legfelsőbb elégedettsége érdekében cselekszenek.
VERŠ 17:
Toto trojaké odriekanie, vykonávané s transcendentálnou vierou tými, ktorým nejde o svoj vlastný hmotný zisk, ale čisto o uspokojenie Najvyššieho je odriekaním v kvalite dobra.
18. VERS:
A büszkeségből, a tisztelet, megbecsülés és imádat érdekében végzett önfegyelmezés a szenvedély kötőerejéhez tartozik, és se nem szilárd, se nem állandó.
VERŠ 18:
O sebakázni konanej z pýchy, ktorej cieľom je získať rešpekt, pocty a úctu druhých sa hovorí, že náleží do kvality vášne. Nie je ani stála ani trvalá.
19. VERS:
Az olyan önfegyelmezés, amit ostobán, önkínzással végeznek, vagy ami mások bántalmazásával vagy elpusztításával jár, a tudatlanság kötőerejében van.
VERŠ 19:
O sebakázni konanej z nerozumu, sebatrýznením alebo s úmyslom privodiť skazu či ublížiť druhým, sa hovorí, že náleží do kvality nevedomosti.
20. VERS:
Ha valaki kötelességből, a helyes időben és a megfelelő helyen, az arra méltó személynek adományoz, s nem vágyik ellenszolgáltatásra, azt a jóság minőségében végzett adományozásnak kell tekinteni.
VERŠ 20:
Dar daný z povinnosti, bez nároku na odmenu, v pravý čas, na správnom mieste a osobe, ktorá je ho hodná, sa považuje za dar v kvalite dobra.
21. VERS:
Ám ha valaki a viszonzás reményében, gyümölcsöző eredményekre vágyva vagy kelletlenül ad, tette a szenvedély kötőerejébe tartozik.
VERŠ 21:
No dar, ktorý je darovaný s myšlienkou na odmenu alebo s túžbou po hmotných plodoch a neprajnícky, je milodarom v kvalite vášne.
22. VERS:
A tisztátalan helyen és nem megfelelő időben, kellő figyelem és tisztelet nélkül, arra méltatlan embereknek történő adományozás a tudatlanság kötőerejében van.
VERŠ 22:
Milodar, ktorým je na nevhodnom mieste a v nevhodný čas obdarená nevhodná osoba, alebo milodar bez náležitej úcty a pozornosti je milodarom v kvalite nevedomosti.
23. VERS:
Oṁ tat sat: e három szó a teremtés kezdete óta a Legfelsőbb Abszolút Igazságra utal. E három szót, amely jelképesen az Abszolút Igazságot képviseli, a brāhmaṇák a Védák himnuszait zengve és a Legfelsőbb elégedettsége érdekében végzett áldozatok során ejtik ki.
VERŠ 23:
Od počiatku stvorenia sa na označenie Najvyššej Absolútnej Pravdy používali tri slová — oṁ tat sat. Tieto tri symbolické zastúpenia odriekavali brāhmaṇi, keď spievali vedske hymny a prinášali obete určené na uspokojenie Najvyššieho.
24. VERS:
Ezért a transzcendentalisták, akik az írások szabályai szerint mutatnak be áldozatokat, adományoznak és vezekelnek, a Legfelsőbb elérése érdekében először mindig az oṁ szót ejtik ki.
VERŠ 24:
Transcendentalisti preto začínajú vykonávať obete, dobročinnosti a pokánie, nasledujúc pokyny písiem, vždy recitovaním`oṁ', aby tak dosiahli Najvyššieho.
25. VERS:
A különféle áldozatokat, vezeklést és adományozást a gyümölcsöző eredményre való vágy nélkül, a „tat” szóval kell végrehajtani. E transzcendentális tettek célja az, hogy az ember megszabaduljon az anyagi kötelékektől.
VERŠ 25:
So slovom 'tat' by mal človek vykonávať rôzne obete, pokánia a dobročinnosti, netúžiac po ich plodoch. Zmyslom takých transcendentálnych činností je vyslobodiť sa z hmotného zajatia.
26 – 27. VERS:
Az odaadó áldozat célja az Abszolút Igazság, amelyet a „sat” szó jelöl. Ó, Pṛthā fia, az ilyen áldozat bemutatóját és a Legfelsőbb Személy örömére végzett, az abszolút természetnek megfelelő áldozatot, lemondást és adományozást szintén „sat”-nak nevezik.
VERŠE 26 – 27:
Absolútna Pravda je cieľom oddanej služby a je označovaná slovom 'sat'. Vykonávateľ takej obete, samotná obetná činnosť, pokánie a dobročinnosť sú svojou povahou absolútne`sat' a vykonávajú sa pre potešenie Najvyššej Osoby, ó, syn Pṛthy.
28. VERS:
Ó, Pṛthā fia! Mindaz, amit áldozatként, adományozásként és vezeklésként a Legfelsőbben való hit nélkül hajtanak végre, ideiglenes. Az ilyen tettet „asat”-nak nevezik, és semmi áldással nem jár sem ebben, sem a következő életben.
VERŠ 28:
No obete, pokánia a dobročinnosti konané bez viery v Najvyššieho, ó, syn Pṛthy, sú nestále. Nazývajú sa 'asat' a sú celkom bezcenné ako v tomto, tak aj v budúcom živote.“