28. VERS

TEXT 28

Szöveg

Texte

aśraddhayā hutaṁ dattaṁ
tapas taptaṁ kṛtaṁ ca yat
asad ity ucyate pārtha
na ca tat pretya no iha

Szó szerinti jelentés

Synonyms

aśraddhayā – hit nélkül; hutam – áldozatban felajánlott; dattam – adott; tapaḥ – lemondás; taptam – végrehajtott; kṛtam – végzett; ca – is; yat – ami; asat – hamis; iti – így; ucyate – mondják; pārtha – ó, Pṛthā fia; na – sohasem; ca – szintén; tat – az; pretya – a halál után; na u – sem; iha – ebben az életben.

aśraddhayā: sans foi; hutam: offert en sacrifice; dattam: donné; tapaḥ: l’austérité; taptam: exécutée; kṛtam: fait; ca: aussi; yat: ce qui; asat: faux; iti: ainsi; ucyate: est dit être; pārtha: ô fils de Pṛthā; na: jamais; ca: aussi; tat: cela; pretya: après la mort; no: non plus; iha: en cette vie.

Fordítás

Translation

Ó, Pṛthā fia! Mindaz, amit áldozatként, adományozásként és vezeklésként a Legfelsőbben való hit nélkül hajtanak végre, ideiglenes. Az ilyen tettet „asat”-nak nevezik, és semmi áldással nem jár sem ebben, sem a következő életben.

Les sacrifices, les austérités et les actes charitables accomplis sans foi en le Suprême sont éphémères, ô fils de Pṛthā. On les dit asat, et ils sont vains, tant dans cette vie que dans la suivante.

Magyarázat

Purport

Amit a transzcendentális célt figyelmen kívül hagyva hajtunk végre – legyen az áldozat, adományozás vagy vezeklés –, az semmit sem ér. Éppen ezért ez a vers kijelenti, hogy az efféle cselekedetek elítélendőek. Mindent Kṛṣṇa-tudatban, a Legfelsőbbért kell tennünk. Ilyen hit és megfelelő irányítás nélkül a tettek sohasem hozzák meg gyümölcsüket. Valamennyi védikus írás azt ajánlja, hogy a Legfelsőbben higgyünk. Minden védikus tanításnak Kṛṣṇa megértése a végső célja. Aki nem követi ezt az elvet, nem járhat sikerrel. A legjobb tehát, ha kezdettől fogva Kṛṣṇa-tudatban, egy hiteles lelki tanítómester vezetésével cselekszünk. Ez az út vezet a sikerhez.

Qu’il s’agisse de sacrifice, d’austérité ou de charité, tout ce qui n’est pas accompli dans un but spirituel s’avère tout à fait vain. C’est pourquoi notre verset déclare que ces activités sont mauvaises. Tout doit être accompli pour l’Être Suprême, dans la conscience de Kṛṣṇa. Privé d’une telle foi et de toute directive adéquate, on ne récolte jamais aucun fruit. Du reste, tous les Textes védiques conseillent d’avoir foi en l’Être Suprême. Le but ultime de tous les enseignements védiques est de nous amener à comprendre Kṛṣṇa, car nul ne peut connaître la réussite s’il n’observe ce principe. Le mieux sera donc d’agir dès le début dans la conscience de Kṛṣṇa, sous la conduite d’un maître spirituel authentique. Ainsi verra-t-on ses entreprises couronnées de succès.

A feltételekhez kötött létállapotban az emberek vonzódnak a félistenek, szellemek és yakṣák – például Kuvera – imádatához. A jóság kötőereje jobb a szenvedélynél és a tudatlanságnál, de ha valaki közvetlenül a Kṛṣṇa-tudat gyakorlásába kezd, az felülemelkedik az anyagi természet mindhárom kötőerején. Létezik egy fokozatos fejlődési folyamat is, ám a legjobb mégis az, ha a tiszta bhakták társaságában közvetlenül a Kṛṣṇa-tudathoz látunk. Ezt ajánlja ez a fejezet. Hogy ily módon sikert érhessünk el, először meg kell találnunk a megfelelő lelki tanítómestert, aki nevelhet bennünket. Csak ezután ébredhet fel bennünk a hit a Legfelsőbben. Idővel a hit megérlelődik, s ekkor Isten iránti szeretetté válik. Ez a szeretet az élőlények végső célja. Éppen ezért mindannyiunknak azonnal a Kṛṣṇa-tudat gyakorlásába kell kezdenünk. Ez a tizenhetedik fejezet üzenete.

Tant qu’ils sont conditionnés, les hommes ont tendance à rendre un culte aux devas, aux spectres ou aux Yakṣas (comme Kuvera). Le mode d’influence de la vertu est certes supérieur à celui de la passion ou de l’ignorance, mais en adoptant directement la conscience de Kṛṣṇa, on transcende les trois guṇas. Bien qu’il existe un processus d’élévation graduel, le mieux sera quand même, au contact de purs dévots, d’adopter directement la conscience de Kṛṣṇa. C’est ce que recommande ce chapitre. Mais pour réussir dans cette voie, il nous faudra tout d’abord trouver le maître spirituel compétent qui dirigera notre formation. Alors sera-t-il possible d’avoir foi en l’Absolu. Et lorsque, avec le temps, cette foi aura mûri, elle prendra le nom d’amour de Dieu. Cet amour est le but ultime de tous les êtres. On doit donc adopter directement la conscience de Kṛṣṇa, ce qui est le message de ce dix-septième chapitre.

Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizenhetedik fejezetéhez, melynek címe: „A hit fajtái”.

Ainsi s’achèvent les teneurs et portées de Bhaktivedanta sur le dix-septième chapitre de la Śrīmad Bhagavad-gītā traitant des branches de la foi.