15. VERS

TEXT 15

Szöveg

Tekstas

anudvega-karaṁ vākyaṁ
satyaṁ priya-hitaṁ ca yat
svādhyāyābhyasanaṁ caiva
vāṅ-mayaṁ tapa ucyate

Szó szerinti jelentés

Synonyms

anudvega-karam – nem felzaklató; vākyam – szavak; satyam – igaz; priya – kedves; hitam – jóakaró; ca – is; yat – ami; svādhyāya – a Védák tanulmányozása; abhyasanam – gyakorlás; ca – is; eva – bizony; vāk-mayam – a beszédnek; tapaḥ – a fegyelmezése; ucyate – úgy mondják.

anudvega-karam — kitų netrikdantys; vākyam — žodžiai; satyam — teisingi; priya — mieli; hitam — palankūs; ca — taip pat; yat — kurie; svādhyāya — Vedų studijavimo; abhyasanam — praktikos; ca — taip pat; eva — tikrai; vāk-mayam — balso; tapaḥ — askezė; ucyate — sakoma, yra.

Fordítás

Translation

A beszéd fegyelmezése abból áll, hogy az ember igazmondó, kedvesen, jóakaróan szól, másokat nem zaklat fel, és rendszeresen idézi a védikus irodalmat.

Kalbos askezė pasireiškia tuo, kad sakomi teisingi, malonūs, palankūs, kitų netrikdantys žodžiai ir reguliariai cituojami Vedų raštai.

Magyarázat

Purport

Nem szabad semmi olyat mondanunk, ami felkavarhat másokat. A tanítványait oktató tanár természetesen kimondhatja az igazságot a tanítás érdekében, másokhoz azonban nem szabad így beszélnie, mert ezzel megzavarná őket. Ez a beszéd fegyelmezése. Ehhez az is hozzátartozik, hogy nem szabad ostobaságot mondanunk. Ha valaki olyanok társaságában beszél, akik a lelki életet gyakorolják, állításait alá kell támasztania az írásokból vett idézetekkel. Szavai igazának bizonyítékául mindig tudnia kell azonnal idézni a megfelelő szentírásokat. Az ilyen beszéd ugyanakkor a fülnek is legyen nagyon kellemes. Ha valaki így beszél, az neki magának is a javára válik, és az emberi társadalom felemelkedését is elősegíti. A védikus irodalom határtalan, s nekünk tanulmányoznunk kell ezeket az írásokat. Ezt nevezik a beszéd fegyelmezésének.

KOMENTARAS: Mūsų kalba neturi trikdyti kitų žmonių. Žinoma, mokinių labui mokytojas sako tiesą, tačiau ne savo mokiniams jis neturėtų jaudinti proto, sakydamas visą tiesą. Tai jau kalbos askezė. Be to, nederėtų šnekėti niekų. Dvasininkų sluoksniuose įprasta kalbėti remiantis šventraščiais. Savo žodžius kalbantysis privalėtų paremti autoritetingo šventraščio citata. Be to, tie pokalbiai turėtų būti malonūs ausiai. Kalbančiajam jie teikia daug naudos ir iškelia žmonių visuomenę į aukštesnį lygį. Vedų raštai yra nepaprastai plačios apimties ir juos reikia studijuoti. Tokia yra kalbos askezė.