7. VERS
TEXT 7
Szöveg
Texte
janā na vidur āsurāḥ
na śaucaṁ nāpi cācāro
na satyaṁ teṣu vidyate
janā na vidur āsurāḥ
na śaucaṁ nāpi cācāro
na satyaṁ teṣu vidyate
Szó szerinti jelentés
Synonyms
pravṛttim – a helyes cselekvést; ca – is; nivṛttim – a helytelen tettek elkerülését; ca – és; janāḥ – emberek; na – sohasem; viduḥ – tudják; āsurāḥ – a démonikus jelleműek; na – sohasem; śaucam – tisztaság; na – sem; api – szintén; ca – és; ācāraḥ – helyes viselkedés; na – sohasem; satyam – igazság; teṣu – bennük; vidyate – létezik.
pravṛttim: agir comme il convient; ca: aussi; nivṛttim: ne pas agir incorrectement; ca: et; janāḥ: les personnes; na: jamais; viduḥ: ne savent; āsurāḥ: de nature démoniaque; na: jamais; śaucam: la pureté; na: ne pas; api: aussi; ca: et; ācāraḥ: le comportement; na: jamais; satyam: la véracité; teṣu: en eux; vidyate: il y a.
Fordítás
Translation
A démonikus emberek nem tudják, mit kell tenni és mit nem szabad tenni. Sem tisztaság, sem helyes viselkedés, sem pedig becsületesség nem jellemzi őket.
Les êtres démoniaques ignorent ce qu’il convient de faire ou de ne pas faire. On ne trouve chez eux ni pureté, ni juste conduite, ni véracité.
Magyarázat
Purport
Az emberek minden civilizált társadalomban valamilyen szentírás szabályai és előírásai szerint élnek, és ezeket ősidők óta betartják. Leginkább az āryákra vonatkozik ez, akik a védikus civilizáció szerint éltek, és a legkulturáltabb emberek voltak. Démonnak azt nevezik, aki nem tartja be az írások parancsait. Ezért mondja ez a vers, hogy a démonok nem ismerik az írások szabályait, és nem is hajlanak arra, hogy betartsák őket. Legtöbbjük nem is ismeri e szabályokat, míg mások tudnak ugyan róluk, de nem hajlandóak követni őket. A démonoknak nincsen hitük, és nem is akarnak a védikus utasítások szerint cselekedni. Sem kívül, sem belül nem tiszták. Az embernek mindig nagy gondot kell fordítania teste tisztán tartására: rendszeresen kell fürödnie, fogat mosnia, borotválkoznia, tiszta ruhát vennie, és így tovább. A belső tisztaságot úgy lehet elérni, ha mindig emlékezünk Isten szent neveire, s azokat énekeljük: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. A démonok nem szeretik és nem is követik e külső és belső tisztaságra vonatkozó szabályokat.
Il y a toujours, au fondement d’une société humaine civilisée, un certain nombre de règles scripturaires à suivre. Chez les āryans, ceux qui adoptent la culture védique – laquelle est reconnue comme la civilisation la plus avancée – on considère démoniaques ceux qui ne suivent pas les règles des Écritures. Aussi ce verset dit-il que la nature démoniaque est le propre de ceux qui ignorent les règles scripturaires ou répugnent à les suivre. Ils ne possèdent donc, pour la plupart, aucune connaissance de ces principes, et les rares qui les connaissent n’ont pas la moindre envie de les observer. Ils sont dénués de foi et refusent d’agir conformément aux règles védiques.
Cette catégorie d’hommes ignore tout de la pureté, qu’elle soit interne ou externe. On doit toujours veiller attentivement à garder le corps propre, se baigner, se brosser les dents, se raser, changer de vêtements, etc. Et l’on obtient la pureté interne lorsqu’on se souvient constamment des saints noms de Dieu, lorsque l’on chante le mahā-mantra: Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa Kṛṣṇa Kṛṣṇa Hare Hare / Hare Rāma Hare Rāma Rāma Rāma Hare Hare. Les hommes démoniaques n’aiment ni ne suivent ces principes de pureté interne et externe.
Sok szabály és előírás határozza meg az ember helyes viselkedését is, többek között a Manu-saṁhitā, az emberi faj törvénykönyve. A hinduk mind a mai napig a Manu-saṁhitā szerint élnek. Ebből a könyvből származnak az öröklésre és a többi jogi kérdésre vonatkozó törvények. A Manu-saṁhitā egyértelműen kijelenti: a nők nem lehetnek függetlenek. Ez nem azt jelenti, hogy rabszolgaként kell tartani őket. Olyanok ők, mint a gyerekek. A gyerekek sem szabadok, mégsem tekinthetők rabszolgának. A démonok nem törődnek ezekkel a parancsolatokkal, s azt gondolják, egy nő ugyanolyan független lehet, mint egy férfi. Ez a felfogás nem segített a világ társadalmi helyzetén. Egy nőről élete minden szakaszában gondoskodni kell, s ez fiatal korában az apjának, később a férjének, öregkorában pedig felnőtt fiainak a feladata. A Manu-saṁhitā szerint ez a helyes viselkedés a társadalomban. Napjainkban azonban a közoktatás egy természetellenes, felfuvalkodott képet alakított ki a női életmódról, s ennek következtében a mai társadalomban a házasság nem több puszta képzelgésnél. A nők társadalmi helyzete ezért nem túlságosan jó, ámbár azok, akik férjezettek, jobb helyzetben vannak, mint azok, akik fennen hirdetik ún. szabadságukat. A démonok nem akarják megfogadni a tanácsokat, amelyek a társadalom jólétét szolgálják, és mivel nem követik a tapasztalt, nagy szentek példáját és az általuk hátrahagyott szabályokat és előírásokat, társadalmi helyzetük rendkívül szánalmas.
Les règles de conduite abondent dans les Écritures, notamment dans la Manu-saṁhitā, le livre des lois destinées aux hommes que suivent aujourd’hui encore les hindous. Les lois qui régissent l’héritage des biens par exemple, comme beaucoup d’autres encore, ont toutes ce livre pour origine. Il recommande, entre autres, que les femmes ne soient pas livrées à elles-mêmes, car elles sont comme des enfants. Ce qui ne veut pas dire qu’elles doivent être traitées comme des esclaves. Ce n’est pas parce qu’on restreint la liberté d’un enfant qu’on le considère comme un esclave. Les êtres démoniaques ont maintenant délaissé ces règles et croient que la femme peut être tout aussi libre que l’homme. On peut pourtant aisément se rendre compte aujourd’hui que leurs tentatives n’ont en rien amélioré la condition humaine. En vérité, la femme doit être protégée à chaque étape de sa vie: par son père durant l’enfance, par son mari dans la jeunesse et l’âge mûr, et par ses fils dans ses vieux jours. Telle est, selon la Manu-saṁhitā, la juste conduite sociale. Mais l’éducation actuelle a créé un concept artificiel et présomptueux du statut féminin. C’est d’ailleurs pour cela que dans notre société, le mariage n’est pratiquement plus qu’une chimère. Et on ne peut pas dire non plus que la condition sociale de la femme y soit excellente. Les hommes démoniaques refusent donc toute instruction qui serait bénéfique pour la société. Parce qu’ils ne profitent pas de l’expérience des grands sages, ni ne suivent les règles qu’ils ont prescrites, leur condition d’existence est particulièrement misérable.