Skip to main content

24. VERS

제24절

Szöveg

원문

tasmāc chāstraṁ pramāṇaṁ te
kāryākārya-vyavasthitau
jñātvā śāstra-vidhānoktaṁ
karma kartum ihārhasi
따스맛 차스뜨람 쁘라마남 떼 tasmāc chāstraṁ pramāṇaṁ te
까르야까르야-뱌바스티따우 kāryākārya-vyavasthitau
갸뜨바 샤스뜨라-비다녹땀 jñātvā śāstra-vidhānoktaṁ
까르마 까르뚬 이하르하시 karma kartum ihārhasi

Szó szerinti jelentés

동의어

tasmāt – ezért; śāstram – az írásokat; pramāṇam – bizonyítékot; te – tiéd; kārya – kötelességed; akārya – és tiltott cselekedeted; vyavasthitau – meghatározókat; jñātvā – tudván; śāstra – az írásoknak; vidhāna – az előírásai; uktam – által mondott; karma – munkát; kartum – végezni; iha – ebben a világban; arhasi – meg kell tenned.

따스맛: 그러므로, 샤스뜨람: 경전들, 쁘라마남: 증거, 떼: 당신의, 까르야: 의무, 아까르야: 그리고 금지된 행위들, 뱌바스티따우: 결정하는, 갸뜨바: 알고 있는, 샤스뜨라: 경전의, 비다나: 규정들, 욱땀: 공언된 대로, 까르마: 일, 까르뚬: 하다, 이하: 이 세상에, 아르하시: 너는 해야 한다.

Fordítás

번역

Az írások útmutatásából kell megérteni, mi a kötelesség és mi nem az. Miután az ember megismerte e szabályokat, cselekedjék úgy, hogy fokozatosan felemelkedhessen általuk.

그러므로 경전들의 규정에 따라 무엇이 의무이고, 무엇이 의무가 아닌지 이해해야 한다. 그러한 규칙과 규정을 알아 점차 자신을 향상할 수 있게 행동해야 한다.

Magyarázat

주석

Mint ahogy a tizenötödik fejezet kijelentette, a Védák minden szabályának és előírásának célja Śrī Kṛṣṇa megismerése. Az ember akkor érte el a védikus irodalomból elsajátítható tudás legtökéletesebb szintjét, ha megértette a Bhagavad-gītāból, kicsoda Kṛṣṇa, s ekképpen Kṛṣṇa-tudatossá válva odaadó szolgálatot végez. Az Úr Caitanya Mahāprabhu megkönnyítette számunkra ezt a folyamatot. Csupán arra kérte az embereket, hogy énekeljék a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát, szolgálják odaadóan az Urat, és fogyasszák a mūrtiknak felajánlott étel maradékait. Aki egyenesen az ilyen odaadó tettekhez lát, arról tudnunk kell, hogy már áttanulmányozta az egész védikus irodalmat, és tökéletesen megértette a végkövetkeztetést. Természetesen a közönséges, nem Kṛṣṇa-tudatú embernek vagy azoknak, akik nem végeznek odaadó szolgálatot, a Védák utasításaiból kell megtudniuk, hogy mit kell és mit nem szabad tenniük, s az előírásokat vita nélkül végre kell hajtaniuk. Ezt hívják a śāstra, vagyis a szentírás által előírt elvek követésének. A śāstrák mentesek attól a négy alapvető hibától, melyek a feltételekhez kötött lelket jellemzik: a feltételekhez kötött léleknek tökéletlenek az érzékei, hajlamos a csalásra, biztos, hogy hibázik, és biztos, hogy illúzióban van. Ez a négy legfőbb hiányosság alkalmatlanná teszi arra, hogy szabályokat és előírásokat teremtsen. Ezért a négy hibán felül álló śāstrák előírásait és kijelentéseit valamennyi nagy szent, ācārya és nagy lélek módosítás nélkül követi.

제15장에서 설명했듯이 베다의 모든 규칙과 규정은 끄리쉬나를 알기 위함이다. 우리가 바가바드 기따를 통해 끄리쉬나를 이해하고 끄리쉬나 의식으로 봉헌하게 되면 베다 문헌이 제공하는 가장 높은 지식의 완성에 도달한 것이다. 주 짜이따냐 마하쁘라부께서 이 과정을 아주 쉽게 만드셨다. 당신은 사람들에게 단지 하레 끄리쉬나, 하레 끄리쉬나, 끄리쉬나 끄리쉬나, 하레 하레 / 하레 라마, 하레 라마, 라마 라마, 하레 하레를 구송하고, 주의 봉헌에 종사하고, 신상에 바친 음식을 먹으라고 하셨다. 이 모든 봉헌에 직접 종사하는 사람은 모든 베다의 문헌을 공부한 것으로 여겨진다. 그는 결론에 완벽히 이른 것이다. 물론 끄리쉬나 의식이 아니며, 봉헌에 종사하지 않는 보통 사람들이 무엇을 해야 할지, 무엇을 하지 말아야 할지는 베다의 지시 사항에 따라 결정되어야 한다. 우리는 이의 없이 그것에 따라 행동해야 한다. 이것을 바로 샤스뜨라, 즉 경전의 원칙을 따르는 것이라고 한다. 샤스뜨라에는 속박된 영혼에게 있는 네 가지 주된 결함이 없다. 즉 불완전한 감각, 속이는 성향, 실수를 저지름, 그리고 환영에 빠짐이 없다. 속박된 영혼에게 있는 이 네 가지 주된 결함 때문에 인간은 규칙과 규정을 만들 자격이 없다. 따라서 이러한 결함을 초월한 샤스뜨라에 설명된 규칙과 규정을 위대한 성자들과 아짜리아들, 그리고 위대한 영혼들이 변경 없이 받아들였다.

Indiában a lelki tudomány művelőinek számtalan csoportja van, melyek általában két irányzathoz, a személytelen és a személyes filozófiai irányzathoz tartoznak. A Védák elveit követő életforma mindkettőre jellemző. Az írások elveinek betartása nélkül ugyanis senki sem érheti el a tökéletesség szintjét. Ezért tekinthető szerencsésnek az, aki valóban megértette a śāstrák szándékát.

인도에는 영적 이해에 관한 여러 분파가 있고, 이는 일반적으로 인성주의자와 비인성주의자로 분류된다. 그러나 이들 모두 베다의 원칙에 따른 삶을 살아가고 있다. 경전들의 원칙을 따르지 않고는 완성의 경지에 이를 수 없다. 따라서 샤스뜨라의 취지를 실제로 이해하는 자는 운이 좋은 자로 간주된다.

Az emberi társadalom degradálódását az okozza, hogy elfordultunk az Istenség Legfelsőbb Személyisége megismerését szolgáló elvektől. Ez az emberi életben a legnagyobb bűn, ezért a māyā, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének anyagi energiája a háromféle szenvedés formájában folytonosan aggodalmat okoz nekünk. Ez az anyagi energia az anyagi természet három kötőerejéből áll. Az embernek legalább a jóság szintjére fel kell emelkednie ahhoz, hogy a Legfelsőbb Úrról szóló tudás útjára léphessen. Ha nem jut el a jóság szintjéig, akkor a tudatlanságban és a szenvedélyben kell maradnia, melyek démoni létet idéznek elő. A szenvedély és tudatlanság kötőerejének rabjai gúnyt űznek az írásokból, a szent emberekből és az Istenség Legfelsőbb Személyisége helyes megismeréséből. Nem engedelmeskednek a lelki tanítómester utasításainak, és nem törődnek a szentírások parancsolataival sem. Annak ellenére, hogy hallottak az odaadó szolgálat dicsőségéről, nem vonzódnak hozzá, ehelyett saját utakat találnak ki fejlődésük érdekében. Ez csupán néhány az emberi társadalom azon hibái közül, amelyek a démoni léthez vezetnek. Ha azonban valaki képes követni egy megfelelő, hiteles lelki tanítómester utasításait, aki a felemelkedés útjára, egy magasabb szintre tudja vezetni, élete sikeressé válik.

인간 사회에서 최고인격신을 이해하기 위한 원칙들에 반감을 품는 것이 모든 타락의 원인이다. 이것은 인간 삶의 가장 큰 잘못이다. 그러므로 마야, 최고인격신의 물질 에너지는 세 가지 형태의 불행으로 우리를 항상 괴롭힌다. 이 물질적 에너지가 물질적 본성의 세 가지 양태를 구성한다. 선성의 경지에 올라야 비로소 지고한 주를 이해할 수 있는 길이 열리게 된다. 선성의 수준에 오르지 않으면 악마 같은 삶의 원인이 되는 동성과 암성에 머물게 된다. 동성과 암성에 있는 자들은 경전들과 성자들을 비웃고 최고인격신에 관한 올바른 이해를 비웃는다. 그들은 영적 스승의 가르침에 불복종하고, 경전들의 규정에 상관하지 않는다. 봉헌의 영광을 듣더라도 그것에 끌리지 않는다. 따라서 향상을 이룰 그들 나름의 방법을 만들어 낸다. 이것이 삶을 악마 같은 삶으로 만드는 인간 사회의 결함 중 한 부분이다. 그러나 영적으로 높아지는 길로 인도할 수 있는 올바르고 진정한 영적 스승의 지도를 받을 수 있다면 인간의 삶은 성공적으로 된다.

Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizenhatodik fejezetéhez, melynek címe: „Az isteni és a démoni természet”.

이로써 스리마드 바가바드 기따의 제16장, 신성한 본성과 악마적 본성에 대한 박띠베단따 주석을 마칩니다.