17. VERS

TEXT 17

Szöveg

Texte

ātma-sambhāvitāḥ stabdhā
dhana-māna-madānvitāḥ
yajante nāma-yajñais te
dambhenāvidhi-pūrvakam

Szó szerinti jelentés

Synonyms

ātma-sambhāvitāḥ – önteltek; stabdhāḥ – szemtelenek; dhana-māna – a vagyonnak és az áltekintélynek; mada – az illúziójában; anvitāḥ – elmerültek; yajante – áldozatokat hajtanak végre; nāma – csak névleges; yajñaiḥ – áldozatokkal; te – ők; dambhena – büszkeségből; avidhi-pūrvakam – minden szabály és előírás mellőzésével.

ātma-sambhāvitāḥ: imbus d’eux-mêmes; stabdhāḥ: impudents; dhana-māna: de la richesse et de la prétention; mada: dans l’illusion; anvitāḥ: absorbés; yajante: ils accomplissent des sacrifices; nāma: de nom seulement; yajñaiḥ: avec les sacrifices; te: ils; dambhena: par orgueil; avidhi-pūrvakam: sans suivre aucune règle.

Fordítás

Translation

Önteltek, örökké szemtelenek, s a vagyon és az áltekintély káprázatában olykor büszkén, minden előírást és szabályt mellőzve áldozatokat hajtanak végre, melyek csupán névleges áldozatok.

Imbus d’eux-mêmes, toujours impudents, égarés par la richesse et la prétention, ils accomplissent parfois des sacrifices dont ils s’enorgueillissent. Mais comme ils ne suivent ni principe ni règle, ceux-ci n’ont de sacrifice que le nom.

Magyarázat

Purport

A démonok teljesen el vannak telve magukkal, s így nem követnek semmilyen hiteles forrást vagy szentírást, amikor néha úgynevezett „vallásos” vagy „áldozati” rítusaikat végrehajtják. Nem hallgatnak egyetlen felsőbb tekintélyre sem, ezért rendkívül arcátlanok. Mindez abból az illúzióból fakad, amit összegyűjtött vagyonuk és áltekintélyük eredményez. Néha a prédikátor szerepében tetszelegve félrevezetik az embereket, s vallásalapítóként vagy Isten inkarnációjaként válnak híressé. Ha áldozatot mutatnak be, az puszta színjáték, de az is lehet, hogy a félisteneket imádják, vagy éppen egy saját istennel állnak elő. Az egyszerű emberek azt hirdetik az ilyen démonról, hogy Isten, s imádják, az ostobák pedig azt hiszik róla, hogy rendkívül emelkedett szinten gyakorolja a vallásos elveket illetve műveli a lelki tudást. Az ilyen démonok úgy öltöznek, mintha a lemondott rend tagjai lennének, s így folytatják szélhámos tevékenységüket. Annak, aki lemondott erről a világról, számtalan előírást kell betartania. A démonok azonban nem törődnek ezzel. Szerintük bármilyen utat kitalálhat az ember, az az ő útja, s nincsen egy alapvető, egységes út, melyet mindenkinek követnie kell. A vers ezért hangsúlyozza ki az avidhi-pūrvakam kifejezést, melynek jelentése: a szabályokat és előírásokat figyelmen kívül hagyva. Ez mindig a tudatlanság és az illúzió jele.

Les hommes démoniaques accomplissent parfois quelque pseudo-rite religieux ou sacrificiel. Ils pensent qu’ils sont le centre de tout et ne se soucient nullement des autorités en la matière ou des Écritures. Et c’est parce qu’ils rejettent toute autorité qu’on les dit impudents. Telle est l’illusion qu’engendrent l’accumulation des richesses et la prétention.

Ils jouent parfois le rôle de prédicateurs et égarent les foules, qui les prennent pour des réformateurs religieux ou des incarnations divines. Ils font des sacrifices par ostentation, rendent un culte aux devas, ou fabriquent leur propre Dieu. Les masses les proclament Dieu et les adorent, et les sots les tiennent pour avancés dans les principes religieux et le savoir spirituel. Ils endossent l’habit de l’ordre du renoncement pour se livrer à toutes sortes d’inepties. Ils ne tiennent pas compte des restrictions auxquelles se soumet le véritable sannyāsī, celui qui a renoncé au monde. Ils croient que chacun peut inventer sa propre voie puisqu’il n’existe pas, selon eux, de voie établie. Dans ce verset, les mots avidhi-pūrvakam soulignent tout particulièrement le fait que ces hommes rejettent toute règle et toute discipline. Un tel comportement relève toujours de l’ignorance et de l’illusion.