11 – 12. VERS

VERŠE 11 – 12

Szöveg

Verš

cintām aparimeyāṁ ca
pralayāntām upāśritāḥ
kāmopabhoga-paramā
etāvad iti niścitāḥ

āśā-pāśa-śatair baddhāḥ
kāma-krodha-parāyaṇāḥ
īhante kāma-bhogārtham
anyāyenārtha-sañcayān

Szó szerinti jelentés

Synonyma

cintām – félelemnél és aggodalomnál; aparimeyām – mérhetetlen; ca – és; pralaya-antām – a halál pillanatáig; upāśritāḥ – menedéket keresők; kāma-upabhoga – érzékkielégítést; paramāḥ – az élet legvégső céljának tartók; etāvat – így; iti – ily módon; niścitāḥ – megállapított; āśā-pāśa – a remény hálójába bonyolódva; śataiḥ – sok százzal; baddhāḥ – megkötöttek; kāma – kéjvágyó; krodha – és dühös; parāyaṇāḥ – mentalitásúak; īhante – kívánnak; kāma – kéjvágy; bhoga – érzékkielégítés; artham – céljából; anyāyena – törvénytelenül; artha – vagyon; sañcayān – felhalmozását.

cintām — starosti a obavy; aparimeyām — nesmierne; ca — a; pralaya-antām — až do konca života; upāśritāḥ — uchyľujú sa; kāma-upabhoga — zmyslový pôžitok; paramāḥ — najvyšší životný cieľ; etāvat — tak; iti — takto; niścitāḥ — presvedčení; āśā-pāśa — zapletení do siete túžob; śataiḥ — stovkami; baddhāḥ — spútaní; kāma — žiadostivosťou; krodha — hnevom; parāyaṇāḥ — vždy rovnakej kvality; īhante — túžia; kāma — žiadostivosť; bhoga — zmyslový pôžitok; artham — za týmto účelom; anyāyena — nezákonne; artha — majetok; sañcayān — zhromažďovať.

Fordítás

Překlad

Abban hisznek, hogy az érzékkielégítés az emberi civilizáció elsődleges szükséglete, ezért életük végéig tart határtalan aggodalmuk. Ezer és ezer vágy láncolja le őket, s a kéjben és dühben elmerülve törvénytelen úton keresnek pénzt érzékeik kielégítéséhez.

Sú presvedčení, že uspokojovanie zmyslov je prvoradou potrebou ľudskej civilizácie. Až do poslednej chvíle prežívajú nesmiernu úzkosť. Spútaní sieťou storakých a tisícorakých túžob a posadnutí žiadostivosťou a hnevom si nezákonne obstarávajú peniaze pre zmyslový pôžitok.

Magyarázat

Význam

A démonikus emberek úgy vélik, hogy az érzékek élvezete jelenti az élet végső célját, s e felfogás szerint élnek egészen a halálukig. Nem hisznek a halálon túli életben, sem abban, hogy az ember e világi karmája, azaz tettei szerint különféle testeket kap. Terveiket sohasem tudják véghezvinni, ám sohasem hagynak fel a tervezgetéssel. Ilyen démoni mentalitást tapasztalhattunk egyszer magunk is egy haldokló esetében, aki még a halál pillanatában is azért könyörgött az orvosának, hogy hosszabbítsa meg négy évvel az életét, mert terveit még nem sikerült megvalósítania. Ezek az ostoba emberek képtelenek megérteni, hogy az orvosok egyetlen pillanattal sem tudják meghosszabbítani az életüket. Ha eljön az idő, az ember vágya nem számít. A természet törvényei nem engedik, hogy az ember akár csak egy pillanattal is tovább éljen és élvezze az életet, mint amennyit a sors előírt számára.

Démoni sú presvedčení, že najvyšším cieľom života je zmyslový pôžitok, a tento názor zastávajú až do smrti. Neveria v posmrtný život, ani v to, že človek dostane nové telo podľa svojej karmy, t.j. podľa skutkov, ktoré vykonal v tomto živote. Ich plány sú nekonečné, neustále plánujú, ale nič nedokončia. Z vlastnej skúsenosti poznáme osoby s podobnou démonskou mentalitou, ktoré dokonca ešte aj v okamihu smrti prosili lekára, aby im predĺžil život o štyri roky, lebo ešte nedokončili svoje plány. Títo hlupáci nevedia, že nijaký lekár nemôže predĺžiť život ani o sekundu. Keď sa náš čas naplní, naše priania nič nezmôžu. Zákony prírody nedovolia, aby sme žili čo len o sekundu dlhšie, ako nám bolo súdené.

A démonikus ember, aki nem hisz Istenben, sem a benne lakozó Felsőlélekben, pusztán érzékei kielégítése céljából számtalan bűnös tettet elkövet. Nem tudja, hogy egy szemtanú él a szívében. A Felsőlélek figyeli az egyéni lélek tetteit. Az upaniṣadok ezt úgy írják le, hogy két madár ül egy fán. Az első madár a fa gyümölcseit élvezi vagy szenved azoktól, míg a másik csupán tanúja mindennek. A démonok azonban nem ismerik a védikus irodalmat, és teljesen hitetlenek. Ezért gondolják azt, hogy az érzékkielégítés érdekében bármit szabadon megtehetnek, a következményekre való tekintet nélkül.

Démonský človek, neveriaci ani v Boha, ani v Naddušu v sebe, sa dopúšťa všemožných hriešnych skutkov pre zmyslové uspokojenie. Nevie, že v jeho srdci žije svedok (Nadduša), pozorujúci činnosti individuálnej duše. V Upaniṣadach sa táto skutočnosť prirovnáva k dvom vtákom sediacim na jednom strome. Jeden sa teší alebo trpí kvôli ovociu stromu, zatiaľ čo druhý vták ho pozoruje. Človek s démonskou povahou však o Vedach nič nevie a v nič neverí. Preto si myslí, že pre zmyslový pôžitok môže urobiť čokoľvek, nehľadiac na následky svojho jednania.