9. VERS
TEXT 9
Szöveg
Texte
rasanaṁ ghrāṇam eva ca
adhiṣṭhāya manaś cāyaṁ
viṣayān upasevate
rasanaṁ ghrāṇam eva ca
adhiṣṭhāya manaś cāyaṁ
viṣayān upasevate
Szó szerinti jelentés
Synonyms
śrotram – fület; cakṣuḥ – szemet; sparśanam – érintést; ca – is; rasanam – nyelvet; ghrāṇam – a szaglás képességét; eva – is; ca – és; adhiṣṭhāya – birtokolva; manaḥ – elmét; ca – is; ayam – ő; viṣayān – az érzéktárgyakat; upasevate – élvezi.
śrotram: oreilles; cakṣuḥ: yeux; sparśanam: toucher; ca: aussi; rasanam: langue; ghrāṇam: pouvoir olfactif; eva: aussi; ca: et; adhiṣṭhāya: étant situé dans; manah: mental; ca: aussi; ayam: il; viṣayān: objets des sens; upasevate: jouit des.
Fordítás
Translation
Az élőlény egy újabb durvafizikai testet kap, bizonyos fajta füllel, szemmel, nyelvvel, orral és érintésérzékkel, melyeket az elme fog össze, s így élvezheti az érzékek tárgyainak egy adott csoportját.
En revêtant un nouveau corps physique, l’être vivant se voit doté d’un sens déterminé de l’ouïe, de la vue, du goût, de l’odorat et du toucher, qui tous gravitent autour du mental. Il jouit ainsi d’une gamme propre d’objets des sens.
Magyarázat
Purport
Ha tehát az élőlény tudata a kutyák és macskák szintjére süllyed, akkor a következő életében kutya- vagy macskatestet kap, s azt élvezi. A tudat eredetileg tiszta, mint a víz. Ha azonban a vízbe színes festéket keverünk, elszíneződik. Éppen így a tudat is tiszta, mivel a lélek tiszta, az anyagi kötőerőkkel kapcsolatba kerülve azonban megváltozik. Az igazi tudat a Kṛṣṇa-tudat, ezért az él valóban tiszta életet, aki Kṛṣṇa-tudatú. Ha azonban tudatát az anyagi mentalitás valamilyen formája beszennyezi, következő életében annak megfelelően kap anyagi testet. S ez nem feltétlenül jelent emberi testet. Nyolcmillió-négyszázezer faj létezik, s az élőlény megjelenhet macskák, kutyák, disznók, félistenek között vagy bármely más fajban.
Ce verset nous permet de comprendre que si l’homme laisse sa conscience se dégrader au niveau de celle d’un chien ou d’un chat, il devra, dans sa prochaine existence, revêtir un corps de chien ou de chat et jouir en conséquence. La conscience est originellement pure, tout comme l’eau. Mais cette dernière change après l’adjonction d’une substance colorante. De même, la conscience qui est pure – car l’âme est toujours pure – s’altère lorsque s’exerce l’influence des trois guṇas. La vraie conscience, toutefois, est la conscience de Kṛṣṇa. C’est pourquoi la vie de l’homme conscient de Kṛṣṇa est pure. Mais si cette conscience se laisse corrompre par des concepts matériels, l’homme devra revêtir dans son existence future un corps approprié à sa mentalité. Il ne renaîtra donc pas systématiquement dans un corps humain, mais pourra revêtir le corps d’un chien, d’un chat, d’un porc, d’un deva, ou celui de l’une des 8400000 espèces d’êtres.