17. VERS
TEXT 17
Szöveg
Text
paramātmety udāhṛtaḥ
yo loka-trayam āviśya
bibharty avyaya īśvaraḥ
paramātmety udāhṛtaḥ
yo loka-trayam āviśya
bibharty avyaya īśvaraḥ
Szó szerinti jelentés
Synonyms
uttamaḥ – a legkiválóbb; puruṣaḥ – személyiség; tu – de; anyaḥ – egy másik; parama-ātmā – a Legfelsőbb Lélek; iti – így; udāhṛtaḥ – mondják; yaḥ – aki; loka – az univerzumnak; trayam – mindhárom részébe; āviśya – behatolva; bibharti – fenntartja; avyayaḥ – a kimeríthetetlen; īśvaraḥ – az Úr.
Fordítás
Translation
E kettőn kívül létezik a leghatalmasabb élő személyiség, a Legfelsőbb Lélek, maga az elpusztíthatatlan Úr, aki behatol a három világba, s fenntartja azokat.
Über diesen beiden steht die größte Persönlichkeit, die Höchste Seele, der unvergängliche Herr Selbst, der in die drei Welten eingegangen ist und sie erhält.
Magyarázat
Purport
A Kaṭha-upaniṣad (2.2.13) és a Śvetāśvatara-upaniṣad (6.13) nagyon szépen ír ugyanerről a témáról. Mindkettő egyértelműen kijelenti, hogy megszámlálhatatlanul sok élőlény létezik, egy részük feltételekhez kötött létállapotban, a többi felszabadultan, de rajtuk kívül van egy Legfelsőbb Személyiség is, a Paramātmā. Az upaniṣadok egyik verse így szól: nityo nityānāṁ cetanaś cetanānām. Ez azt jelenti, hogy a feltételekhez kötött és felszabadult élőlények között létezik egy legfelsőbb élő személyiség, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki fenntartja őket, és tetteik alapján lehetőséget ad nekik az élvezetre. Ez az Istenség Legfelsőbb Személyisége Paramātmāként jelen van mindenki szívében. Egyedül az a bölcs képes elérni a tökéletes békét, aki megértette Őt.
ERLÄUTERUNG: Der gleiche Gedanke, der in diesem Vers zum Ausdruck gebracht wird, wird auch in der Kaṭha Upaniṣad (2.2.13) und der Śvetāśvatara Upaniṣad (6.13) sehr schön erklärt. Dort wird unmißverständlich gesagt, daß über den unzähligen Lebewesen, von denen einige bedingt und einige befreit sind, die Höchste Persönlichkeit, der Paramātmā, steht. Der Vers in den Upaniṣaden lautet wie folgt: nityo nityānāṁ cetanaś cetanānām. Dieser Vers besagt, daß es unter allen Lebewesen, den bedingten und den befreiten zusammengenommen, eine höchste lebendige Persönlichkeit gibt, die Höchste Persönlichkeit Gottes, die alle anderen erhält und ihnen je nach ihren Tätigkeiten die verschiedensten Möglichkeiten zum Genuß zur Verfügung stellt. Diese Höchste Persönlichkeit Gottes befindet Sich als Paramātmā im Herzen eines jeden. Ein weiser Mensch, der Ihn versteht, ist geeignet, vollkommenen Frieden zu erlangen, andere nicht.