16. VERS
TEXT 16
Szöveg
Tekst
kṣaraś cākṣara eva ca
kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni
kūṭa-stho ’kṣara ucyate
kṣaraś cākṣara eva ca
kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni
kūṭa-stho ’kṣara ucyate
Szó szerinti jelentés
Synonyms
dvau – kettő; imau – ezek; puruṣau – élőlények; loke – a világban; kṣaraḥ – esendő; ca – és; akṣaraḥ – tévedhetetlen; eva – bizony; ca – és; kṣaraḥ – esendő; sarvāṇi – minden; bhūtāni – élőlények; kūṭa-sthaḥ – az egységben lévő; akṣaraḥ – tévedhetetlen; ucyate – úgy mondják.
dvau — kaks; imau — need; puruṣau — elusolendid; loke — maailmas; kṣaraḥ — eksivad; ca — ja; akṣaraḥ — eksimatud; eva — kindlasti; ca — ja; kṣaraḥ — eksivad; sarvāṇi — kõik; bhūtāni — elusolendid; kūṭa-sthaḥ — ühesuses; akṣaraḥ — eksimatud; ucyate — öeldakse.
Fordítás
Translation
Kétféle lény létezik: az esendő és a tévedhetetlen. Az anyagi világban minden lény esendő, a lelki világban pedig mindenki tévedhetetlen.
Olendeid on kahesuguseid: ekslikke ja eksimatuid. Materiaalses maailmas on kõik elusolendid ekslikud, kuid vaimses maailmas on kõik elusolendid eksimatud.
Magyarázat
Purport
Korábban már szó volt arról, hogy a Vedānta-sūtrát az Úr egyik inkarnációja, Vyāsadeva szerkesztette. Ebben a versben az Úr a Vedānta-sūtra tartalmát foglalja össze, s azt mondja: a megszámlálhatatlan élőlényeket két csoportra lehet osztani – esendőkre és tévedhetetlenekre. Az élőlények örökké az Istenség Legfelsőbb Személyiségének különálló szerves részei. Ha az anyagi világgal állnak kapcsolatban, jīva-bhūtának hívják őket, s az ebben a versben használt kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni szanszkrit szavak azt jelentik, hogy esendőek. Akik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével egységben élnek, azokat tévedhetetleneknek hívják. Ez az egység nem az egyéni lét megszűnését jelenti, hanem arra utal, hogy harmóniában élnek egymással. Mindannyian összhangban vannak a teremtés szándékával. A lelki világban természetesen nincs teremtés, de mivel – ahogy azt a Vedānta-sūtra kijelenti – az Istenség Legfelsőbb Személyisége a forrása minden kiáradásnak, ezért ezt a fogalmat magyarázzuk most meg.
Nagu juba eespool selgitatud, koostas Jumal Vyāsa kehastuses „Vedānta- sūtra". Siinkohal annab Jumal lühikese „Vedānta-sūtra" sisu kokkuvõtte. Ta ütleb, et elusolendid, keda on lugematult palju, võib jagada kahte kategooriasse: ühed on ekslikud, teised eksimatud. Elusolendid on Jumala Kõrgeima Isiksuse igavesti lahusseisvad osakesed. Kui nad puutuvad kokku materiaalse loodusega, nimetatakse neid jīva-bhūtadeks ning siin öeldakse, et sel juhul on nad ekslikud: kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni. Neid, kes omavad Jumala Kõrgeima Isiksusega ühest loodust, nimetatakse aga eksimatuteks. Ühesus ei tähenda mitte seda, nagu puuduks neil individuaalsus, vaid et nende vahel pole vastuolu. Nad kõik tegutsevad loomise eesmärgi kohaselt. Vaimses maailmas ei toimu küll loomist, kuid seda kontseptsiooni võib vaadelda seoses „Vedānta-sūtra" kinnitusega, et Jumala Kõrgeim Isiksus on kõikide emanatsioonide allikaks.
Az Úr Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége kijelentése szerint az embereknek két csoportja van. Ezt a Védák is alátámasztják, így hát nem férhet hozzá kétség. Az anyagi világban az elméjükkel és az öt érzékkel küzdő élőlények anyagi testtel rendelkeznek, amely mindig változik. Amíg feltételekhez kötött állapotban vannak, testük az anyaggal való kapcsolatuk következtében változik. Az anyag változik, ezért úgy tűnik, hogy így tesz az élőlény is. A lelki világban azonban a test nem anyagból van, ezért nem változik. Az anyagi világban a test hat változáson megy keresztül: születés, növekedés, állandósulás, szaporodás, sorvadás és végül pusztulás. Ezek az anyagi test változásai. Ezzel ellentétben a lelki világban a test nem változik; ott nincsen sem öregkor, sem születés, sem halál. Ott minden egységben van. Kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni: az anyaggal kapcsolatba került élőlény cseréli a testét, tehát esendő, kezdve az első teremtett lénytől, Brahmātól egészen a parányi hangyáig. Ezzel szemben a lelki világban az élőlények mindig szabadok az egységben.
Nagu kinnitab Jumala Kõrgeim Isiksus, Jumal Kṛṣṇa, eksisteerib kahelaadseid elusolendeid. „Vedad" toovad sellele väitele ka tõendeid, seega ei saa selles kahelda. Elusolendid, kes heitlevad selles maailmas mõistuse ja viie meelega, omavad materiaalseid kehasid, mis pidevalt muutuvad. Need muutused leiavad aset nii kaua kui elusolend on mateeriaga kokkupuutumise tõttu tingimustest sõltuv. Kuna mateeria muutub, allub muutustele ka elusolendi materiaalne keha ning tundub, nagu muutuks elusolend ise. Kuid vaimses maailmas elavate elusolendite kehad ei ole loodud mateeriast ning seetõttu on need ka muutumatud. Materiaalses maailmas allub elusolendi keha kuuele muutusele – see sünnib, kasvab, püsib, loob järglasi, seejärel kärbub ning lõpuks hävib. Need on materiaalse keha muutused. Kuid vaimses taevas elusolendi keha ei muutu – seal ei ole sündi, surma ega vanadust. Kõik eksisteerib seal ühesuses Jumalaga. Kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni: iga elusolend, kes on sattunud kokkupuutesse mateeriaga, vahetab oma keha, olgu ta siis Brahmā või väikseim sipelgas. Seetõttu on nad kõik ekslikud. Vaimses maailmas on kõik elusolendid aga vabad ning Jumalaga ühtsed.