10. VERS

VERŠ 10

Szöveg

Verš

utkrāmantaṁ sthitaṁ vāpi
bhuñjānaṁ vā guṇānvitam
vimūḍhā nānupaśyanti
paśyanti jñāna-cakṣuṣaḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyma

utkrāmantam – a testet elhagyót; sthitam – a testben lévőt; vā api – sem; bhuñjānam – az élvezőt; vā – vagy; guṇa-anvitam – az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt lévőt; vimūḍhāḥ – az ostobák; na – sohasem; anupaśyanti – láthatják; paśyanti – láthatják; jñāna-cakṣuṣaḥ – akik a tudás szemével látnak.

utkrāmantam — opustenie tela; sthitam — zotrvávajúci v tele; vā api — ani; bhuñjānam — užíva si; vā — alebo; guṇa-anvitam — pod vplyvom kvalít hmotnej prírody; vimūḍhāḥ — hlupáci; na — nikdy; anupaśyanti — nevidia; paśyanti — môže vidieť; jñāna-cakṣuṣaḥ — tí, ktorí vidia zrakom poznania.

Fordítás

Překlad

Az ostobák nem értik meg, hogyan képes az élőlény elhagyni testét, s azt sem, miféle testből merít örömet az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt. De aki a tudás szemével néz, az látja mindezt.

Hlupáci nemôžu pochopiť, ako živá bytosť opúšťa svoje telo a ako si užíva určitého tela pod vplyvom kvalít hmotnej prírody. Tí však, ktorých oči sú cvičené v poznaní, toto všetko vidia.

Magyarázat

Význam

A jñāna-cakṣuṣaḥ szó nagyon fontos. Tudás nélkül az ember képtelen megérteni, hogyan hagyja el az élőlény a testét, milyen formát kap majd a következő életében, és miért rendelkezik egy bizonyos fajta testtel. Hogy ezt megérthessük, nagy tudásra van szükségünk, melyre a Bhagavad-gītāból és más hasonló irodalomból, egy hiteles lelki tanítómester közvetítésével tehetünk szert. Nagyon szerencsés az az ember, akit úgy tanítottak, hogy megértse ezeket a dolgokat. Minden élőlény bizonyos körülmények között hagyja el testét, bizonyos körülmények között él, s bizonyos körülmények között élvez az anyagi természet varázsa alatt. Ennek eredményeként az érzékkielégítés illúziójában a legváltozatosabb anyagi boldogságban és szenvedésben van része. Akiket örökké megtéveszt a vágy és a kéj, azok elveszítik minden képességüket, hogy megértsék, hogyan lakoznak a testben, s hogyan cserélik azt. Egyszerűen nem tudják felfogni. Akik azonban lelki tudásra tettek szert, azok képesek meglátni, hogy a lélek különbözik a testtől, s a testeket cserélve mindig másféle élvezet vár rá. Az ilyen ismeret birtokában az ember megértheti, hogyan szenved a feltételekhez kötött élőlény ebben az anyagi létben. Ezért a Kṛṣṇa-tudatban magas szinten álló bhakták mindent megtesznek azért, hogy átadják ezt a tudományt az embereknek, akik oly sokat szenvednek a feltételekhez kötött lét során. El kell hagyniuk ezt a fajta létet, Kṛṣṇa-tudatossá kell válniuk, s fel kell szabadulniuk, hogy a lelki világba juthassanak.

Slová jñāna-cakṣuṣaḥ sú veľmi dôležité. Bez poznania nemôžeme pochopiť, ako živá bytosť opúšťa svoje telo, aké telo dostane v budúcom živote alebo prečo teraz žije práve v tomto tele. Aby sme mohli všetkému porozumieť, musíme dobre poznať Bhagavad-gītu a podobné písma a musíme toto poznanie prijať od duchovného učiteľa. Človek, ktorý chápe všetky tieto veci, je šťastný. Živá bytosť žije, raduje sa a opúšťa svoje telo za určitých okolností, pod vplyvom kvalít hmotnej prírody. Následkom toho musí znášať rozkoše a bolesti, oklamaná ilúziou zmyslového pôžitku. Ľudia, ktorí sa nechávajú neustále unášať žiadostivosťou a pôžitkom, nedokážu pochopiť, ako duša prebýva v tele a ako ho opúšťa, aby prijala ďalšie. Nemôžu to pochopiť. Kto si však osvojil duchovné poznanie, môže pochopiť, že duša sa líši od tela, že telá mení a že si užíva rôznymi spôsobmi. Taký človek chápe, ako sa podmienená duša trápi v hmotnom bytí. Preto sa chcú tí, ktorí sú pokročilí vo vedomí Kṛṣṇu, čo najviac podeliť s ostatnými o toto poznanie, pretože podmienený život je plný útrap. Podmienené duše by sa mali vyslobodiť z podmieneného života a stať sa vedomými si Kṛṣṇu, aby sa mohli premiestniť do duchovného sveta.