10. VERS
TEXT 10
Szöveg
Tekst
bhuñjānaṁ vā guṇānvitam
vimūḍhā nānupaśyanti
paśyanti jñāna-cakṣuṣaḥ
bhuñjānaṁ vā guṇānvitam
vimūḍhā nānupaśyanti
paśyanti jñāna-cakṣuṣaḥ
Szó szerinti jelentés
Synonyms
utkrāmantam – a testet elhagyót; sthitam – a testben lévőt; vā api – sem; bhuñjānam – az élvezőt; vā – vagy; guṇa-anvitam – az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt lévőt; vimūḍhāḥ – az ostobák; na – sohasem; anupaśyanti – láthatják; paśyanti – láthatják; jñāna-cakṣuṣaḥ – akik a tudás szemével látnak.
utkrāmantam — kehast lahkudes; sthitam — kehas asetsedes; vā api — kas; bhuñjānam — nautides; vā — või; guṇa-anvitam — materiaalse looduse guṇade lummuses; vimūḍhāḥ — rumalad inimesed; na — mitte kunagi; anupaśyanti — suudavad näha; paśyanti — suudavad näha; jñāna-cakṣuṣaḥ — need, kelle silmad on täis teadmisi.
Fordítás
Translation
Az ostobák nem értik meg, hogyan képes az élőlény elhagyni testét, s azt sem, miféle testből merít örömet az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt. De aki a tudás szemével néz, az látja mindezt.
Need, kes on rumalad, ei suuda mõista ei seda, kuidas võib elusolend kehast lahkuda ega sedagi, missugust keha nad looduse guṇade lummuses naudivad. Kuid see, kelle silmad on täidetud teadmistega, suudab seda kõike näha.
Magyarázat
Purport
A jñāna-cakṣuṣaḥ szó nagyon fontos. Tudás nélkül az ember képtelen megérteni, hogyan hagyja el az élőlény a testét, milyen formát kap majd a következő életében, és miért rendelkezik egy bizonyos fajta testtel. Hogy ezt megérthessük, nagy tudásra van szükségünk, melyre a Bhagavad-gītāból és más hasonló irodalomból, egy hiteles lelki tanítómester közvetítésével tehetünk szert. Nagyon szerencsés az az ember, akit úgy tanítottak, hogy megértse ezeket a dolgokat. Minden élőlény bizonyos körülmények között hagyja el testét, bizonyos körülmények között él, s bizonyos körülmények között élvez az anyagi természet varázsa alatt. Ennek eredményeként az érzékkielégítés illúziójában a legváltozatosabb anyagi boldogságban és szenvedésben van része. Akiket örökké megtéveszt a vágy és a kéj, azok elveszítik minden képességüket, hogy megértsék, hogyan lakoznak a testben, s hogyan cserélik azt. Egyszerűen nem tudják felfogni. Akik azonban lelki tudásra tettek szert, azok képesek meglátni, hogy a lélek különbözik a testtől, s a testeket cserélve mindig másféle élvezet vár rá. Az ilyen ismeret birtokában az ember megértheti, hogyan szenved a feltételekhez kötött élőlény ebben az anyagi létben. Ezért a Kṛṣṇa-tudatban magas szinten álló bhakták mindent megtesznek azért, hogy átadják ezt a tudományt az embereknek, akik oly sokat szenvednek a feltételekhez kötött lét során. El kell hagyniuk ezt a fajta létet, Kṛṣṇa-tudatossá kell válniuk, s fel kell szabadulniuk, hogy a lelki világba juthassanak.
Selles värsis on väga oluline sõna jñāna-cakṣuṣaḥ. Ilma teadmisteta ei suuda inimene mõista, kuidas elusolend lahkub oma praegusest kehast või millise keha omandab ta järgmises elus, ega isegi mitte seda, miks ta hetkel elab just sellises kehas. Nende asjade mõistmine nõuab suurt hulka teadmisi, mida saab omandada „Bhagavad-gītāst" ja teistest taolistest teostest, kuulates neid autoriteetse vaimse õpetaja suust. Õnnelik on see, keda on õpetatud kõike eespool nimetatut nägema. Iga elusolend lahkub oma kehast teatud tingimustes, elab teatud tingimustes ning naudib elu teatud tingimustes, olles materiaalse looduse lummuses. Nii kogevad elusolendid meeleliste naudingute illusiooni kütkes erinevaid naudinguid ja kannatusi. Isiksused, keda iha ja himu lõputult petavad, kaotavad igasuguse võime mõista kehade vahetamist ning teatud liiki kehas viibimise põhjuseid. See jääb lihtsalt väljapoole nende mõistmise piire. Ent need, kes on arendanud vaimseid teadmisi, suudavad mõista, et hing on kehast erinev, et hing vahetab kehasid ning naudib erinevatel viisidel. Selliseid teadmisi omav inimene suudab näha, kuidas tingimustest sõltuv elusolend kannatab materiaalses eksistentsis. Seepärast püüavad need, kes on jõudnud Kṛṣṇa teadvuse arendamises juba kaugemale, anda neid teadmisi ka teistele inimestele, teades, et nende tingimustest sõltuv elu on väga vaevarohke. Nad peaksid sellisest elust kõrgemale tõusma, endas Kṛṣṇa teadvust arendama, ning ennast vaimsesse maailma tagasipöördumiseks vabastama.