Skip to main content

TIZENNEGYEDIK FEJEZET

KAPITOLA ŠTRNÁSTA

Az anyagi természet három kötőereje

Tri kvality hmotnej prírody

1. VERS:
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ismét kinyilatkoztatom előtted ezt a legfelsőbb bölcsességet, a legmagasztosabb tudományt, melyet megismerve a bölcsek mind elérték a legmagasabb rendű tökéletességet.
VERŠ 1:
Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol: „Znovu ti vyložím túto najvyššiu múdrosť, najlepšie zo všetkých poznaní, pomocou ktorého dosiahli všetci mudrci najvyššej dokonalosti.
2. VERS:
E tudás biztos ismeretében az ember transzcendentális természetre tehet szert, ami az Én természetemhez hasonló. Így nem születik meg az újabb teremtéskor, s az anyagi világ megsemmisülése sem fogja megzavarni.
VERŠ 2:
Ten, kto sa ustáli v tomto poznaní, môže dosiahnuť transcendentálnu prirodzenosť, podobnú Mojej. Takto upevnený, sa už viac nenarodí v čase nového stvorenia a ani nebude rozrušený v dobe zániku.
3. VERS:
Ó, Bharata fia, a brahmanként ismert teljes anyagállomány a születés forrása. Ezt a brahmant termékenyítem Én meg, így adván lehetőséget minden élőlénynek a születésre.
VERŠ 3:
Totálna hmotná podstata nazývaná Brahman je pôvodom zrodenia, ó, potomok Bharatov. Keď oplodním tento Brahman, umožním zrodenie všetkým živým tvorom.
4. VERS:
Ó, Kuntī fia! Tudnod kell, hogy minden faj az anyagi természetben való megszületés által jön létre, s Én vagyok a magot adó Atya.
VERŠ 4:
Ó, syn Kuntī, človek by mal vedieť, že všetky životné druhy majú možnosť narodiť sa v tejto hmotnej prírode a Ja som otcom dávajúcim semeno.
5. VERS:
Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Ó, erős karú Arjuna! Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta.
VERŠ 5:
Hmotná príroda pozostáva z troch kvalít — dobra, vášne a nevedomosti. Keď večná živá bytosť príde do styku s hmotnou prírodou, ó, bojovník mocných paží, stane sa podmienenou týmito kvalitami.
6. VERS:
Ó, bűntelen! Mivel tisztább a többinél, a jóság kötőereje ragyogó, és megszabadítja az embert minden bűnös tett visszahatásától. A jóságban élőket a boldogság érzése és a tudás köti meg.
VERŠ 6:
Ó, bezúhonný, kvalita dobra, žiarivá a v čistote prevyšujúca ostatné, zbavuje človeka všetkých hriešnych reakcií. Tí, ktorí sú umiestnení v tejto kvalite, podliehajú pocitu šťastia a poznania.
7. VERS:
Ó, Kuntī fia! Tudd meg, hogy a szenvedély minősége a vég nélküli vágyból és sóvárgásból születik, ezért az anyagi, gyümölcsöző tettekhez köti a megtestesült élőlényt.
VERŠ 7:
Kvalita vášne sa rodí z nekonečných žiadostí a túžob, ó, syn Kuntī, a preto je vtelená živá bytosť pútaná k hmotným plodonosným činnostiam.
8. VERS:
Ó, Bharata fia, tudd meg hát, hogy a sötétség tudatlanságból születő kötőereje okozza valamennyi megtestesült élőlény illúzióját. E kötőerő hatásának következménye az őrültség, a tunyaság és az alvás, ami megköti a feltételekhez kötött lelkeket.
VERŠ 8:
Vedz, ó, potomok Bharatov, že kvalita temnoty zrodená z nevedomosti je strojcom klamu všetkých vtelených živých bytostí. Jej výsledkami sú pomätenosť, lenivosť a spánok, pútajúce podmienenú dušu.
9. VERS:
Ó, Bharata fia! A jóság kötőereje a boldogsághoz, a szenvedély a gyümölcsöző tettekhez, a tudatlanság pedig az ember tudását befedve az őrültséghez láncol.
VERŠ 9:
Ó, potomok Bharatov, kvalita dobra púta k šťastiu, vášeň k plodonosnej činnosti a nevedomosť, ktorá zahaľuje poznanie, púta k pomätenosti.
10. VERS:
Ó, Bharata fia, néha a jóság kötőereje kerül túlsúlyba, elnyomván a szenvedély és a tudatlanság minőségét, néha a szenvedély győzi le a jóságot és a tudatlanságot, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély felett. Ily módon örök küzdelem folyik közöttük az elsőbbségért.
VERŠ 10:
Niekedy prevláda kvalita dobra a prevýši kvality vášne a nevedomosti, ó, potomok Bharatov. Niekedy kvalita vášne zvíťazí nad kvalitami dobra a nevedomosti a inokedy zas nevedomosť prevýši kvality dobra a vášne. Takto medzi nimi prebieha neustály boj o nadvládu.
11. VERS:
A jóság kötőerejének megnyilvánulásait akkor tapasztalhatjuk, amikor a test minden kapuját tudás ragyogja be.
VERŠ 11:
Prejav kvality dobra môže človek zakúsiť vtedy, keď sú všetky brány tela ožiarené poznaním.
12. VERS:
Ó, Bhāraták vezére, ha a szenvedély minősége van növekvőben, akkor erős ragaszkodás, gyümölcsöző cselekedetek, fáradhatatlan törekvés, valamint fékezhetetlen vágy és sóvárgás alakul ki.
VERŠ 12:
Ó, najlepší z Bharatovcov, keď vzrastá kvalita vášne, rodí sa chamtivosť, veľká pripútanosť, plodonosná činorodosť, horlivé úsilie a neovládateľná túžba.
13. VERS:
Ó, Kuru fia! A tudatlanság kötőerejének erősödésével sötétség, tétlenség, őrület és illúzió nyilvánul meg.
VERŠ 13:
Temnota, nečinnosť, pomätenosť a poblúznenie sa prejavujú, ak sa vzmáha kvalita nevedomosti, ó, potomok Kuruov.
14. VERS:
Ha valaki a jóság minőségében hal meg, a nagy bölcsek tiszta, felsőbb bolygóira jut.
VERŠ 14:
Ak človek zomrie v kvalite dobra, dosiahne čisté vyššie planéty, sídla veľkých mudrcov.
15. VERS:
Aki a szenvedély minőségében hal meg, az a tetteik gyümölcséért cselekvők között fog megszületni, aki pedig a tudatlanság kötőerejében hagyja el testét, az állatvilágban születik meg újra.
VERŠ 15:
Ak človek zomrie v kvalite vášne, narodí sa medzi tými, ktorí vykonávajú plodonosné činnosti, a ak zomrie v kvalite nevedomosti, narodí sa v ríši zvierat.
16. VERS:
A jámbor tettek eredménye tiszta, és a jóság kötőerejébe tartozik. A szenvedély minőségében végzett munka azonban szenvedést, a tudatlanságban végrehajtott tett pedig ostobaságot eredményez.
VERŠ 16:
Hovorí sa, že zbožné činy v kvalite dobra očisťujú, činy v kvalite vášne prinášajú žiaľ a činy v kvalite nevedomosti majú za následok pomätenosť.
17. VERS:
A jóság kötőerejéből igazi tudás származik, a szenvedélyből mohóság, a tudatlanságból pedig ostobaság, őrület és illúzió.
VERŠ 17:
Z kvality dobra sa rodí pravé poznanie, z kvality vášne žiadostivosť a z kvality nevedomosti vzniká hlúposť, šialenstvo a klam.
18. VERS:
A jóság minőségében élők fokozatosan felfelé, a felsőbb bolygók irányába haladnak. Akiket a szenvedély kötőereje jellemez, azok a földi bolygókon élnek, a szörnyű tudatlanság rabjai pedig a pokoli világokba zuhannak.
VERŠ 18:
Tí, ktorí sa nachádzajú v kvalite dobra, spejú hore, k vyšším planétam; na pozemských planétach zostávajú ľudia v kvalite vášne, a tí, ktorí sú v odpornej kvalite nevedomosti, klesajú do pekelných svetov.
19. VERS:
Lelki természetemet az éri el, aki minden tett végrehajtójának helyesen az anyagi természet kötőerőit látja, s aki ismeri a Legfelsőbb Urat, aki e kötőerők felett áll.
VERŠ 19:
Človek, ktorý vpravde vidí, že všetky činnosti sú vykonávané iba týmito kvalitami prírody a pozná Najvyššieho Pána, ktorý je transcendentálny voči všetkým týmto kvalitám, dosiahne Moju duchovnú prirodzenosť.
20. VERS:
Ha a megtestesült lény képes túllépni az anyagi testtel kapcsolatban álló három kötőerőn, akkor megszabadulhat a születéstől, a haláltól, az öregségtől és a velük járó fájdalmaktól, s még ebben az életében nektári élvezetben lehet része.
VERŠ 20:
Ak sa živá bytosť povznesie nad tieto tri kvality, spojené s telom, vyslobodí sa zo strastí rodenia, staroby a smrti, a teší sa z nektáru už v tomto živote.“
21. VERS:
Arjuna így kérdezett: Ó, kedves Uram! Milyen jelekről ismerhetem fel azt, aki a három kötőerő felett áll? Hogyan viselkedik, s hogyan emelkedik a természet kötőerői fölé?
VERŠ 21:
Arjuna sa spýtal: „Môj drahý Pane, podľa akých príznakov sa pozná ten, kto je transcendentálny voči týmto trom kvalitám? Ako sa správa a ako prekonáva tieto kvality hmotnej prírody?“
22 – 25. VERS:
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt: Ó, Pāṇḍu fia! Aki nem gyűlöli a ragyogást, a ragaszkodást s az illúziót, de nem is vágyik rájuk, ha nincsenek jelen; akit nem ingatnak meg és nem zaklatnak fel az anyagi kötőerők efféle visszahatásai, valamint semleges és transzcendentális marad, mert tudja, hogy csupán a kötőerők működnek; aki az önvalóba merül, s örömre és fájdalomra egyformán tekint; aki egyenlőnek látja a földgöröngyöt, a kődarabot és az aranyrögöt; aki egyformán fogad kedvezőt és kedvezőtlent; akit dicséret és becsmérlés, tisztelet és megvetés nem rendíthet meg; aki a baráttal és az ellenséggel egyformán bánik, s aki felhagyott minden anyagi tettel, arról azt mondják, felülemelkedett a természet kötőerőin.
VERŠE 22 – 25:
Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol: „Ó, syn Pāṇḍuov, človek, ktorý nechová nenávisť k osvieteniu, pripútanosti ani klamu, ak povstanú, ani po nich netúži, ak ustanú, kto chová apatiu a kvality prírody ho nerozrušia, kto zostáva pevný, vedomý si toho, že sú to iba kvality, ktoré konajú, kto spočíva sám v sebe a prijíma rovnako šťastie i nešťastie, kto hľadí rovnako na hrudu, kameň i na zlato, kto je múdry a prijíma milé i nemilé, chválu i pohanu ako to isté, koho sa nedotkne pocta ani opovrhnutie, kto je rovnaký k priateľom i nepriateľom a kto zanechal všetky materialistické činnosti — o tom sa hovorí, že sa povzniesol nad kvality hmotnej prírody.
26. VERS:
Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik.
VERŠ 26:
Kto Mi slúži s úplnou oddanosťou a za žiadnych okolností sa neodchýli, ten súčasne prekonáva kvality hmotnej prírody a dospieva na úroveň Brahmanu.
27. VERS:
Én vagyok az alapja a személytelen Brahmannak, amely halhatatlan, elpusztíthatatlan és örök, s a végső boldogság eredeti helyzete.
VERŠ 27:
Som podstatou nesmrteľného, nezničiteľného a večného neosobného Brahmanu, ktorý je základom najvyššieho šťastia.“