TIZENNEGYEDIK FEJEZET
NELJATEISTKÜMNES PEATÜKK
Az anyagi természet három kötőereje
Materiaalse looduse kolm guṇat
- 1. VERS:
- Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ismét kinyilatkoztatom előtted ezt a legfelsőbb bölcsességet, a legmagasztosabb tudományt, melyet megismerve a bölcsek mind elérték a legmagasabb rendű tökéletességet.
- TEXT 1:
- Jumala Kõrgeim Isiksus ütles: Ja taas kuulutan Ma sulle seda kõrgeimat tarkust, kõikidest teadmistest parimat, mida mõistes on kõik targad saavutanud kõrgeima täiuslikkuse.
- 2. VERS:
- E tudás biztos ismeretében az ember transzcendentális természetre tehet szert, ami az Én természetemhez hasonló. Így nem születik meg az újabb teremtéskor, s az anyagi világ megsemmisülése sem fogja megzavarni.
- TEXT 2:
- Neis teadmistes veendununa suudab inimene saavutada Minuga samase transtsendentaalse looduse. Selle saavutanud, ei pea ta enam loomise hetkel uuesti sündima ning sel juhul ei häiri teda enam ka selle maailma hävitamine.
- 3. VERS:
- Ó, Bharata fia, a brahmanként ismert teljes anyagállomány a születés forrása. Ezt a brahmant termékenyítem Én meg, így adván lehetőséget minden élőlénynek a születésre.
- TEXT 3:
- Oo, Bharata poeg, sündimise allikaks on Brahmaniks nimetatav mateeria kogum, mille Mina eostan, võimaldades sedasi kõikide elusolendite sündimise.
- 4. VERS:
- Ó, Kuntī fia! Tudnod kell, hogy minden faj az anyagi természetben való megszületés által jön létre, s Én vagyok a magot adó Atya.
- TEXT 4:
- Oo, Kuntī poeg, tuleb mõista, et sellesse materiaalsesse loodusesse sündimine on teinud võimalikuks kõikide eluvormide olemasolu, ning et Mina olen nende kõigi isa, kes annab seemne.
- 5. VERS:
- Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Ó, erős karú Arjuna! Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta.
- TEXT 5:
- Materiaalne loodus koosneb kolmest guṇast – voorusest, kirest ja teadmatusest. Oo, tugevakäeline Arjuna, kui igavene elusolend puutub kokku materiaalse loodusega, muudavad need guṇad ta tingimustest sõltuvaks.
- 6. VERS:
- Ó, bűntelen! Mivel tisztább a többinél, a jóság kötőereje ragyogó, és megszabadítja az embert minden bűnös tett visszahatásától. A jóságban élőket a boldogság érzése és a tudás köti meg.
- TEXT 6:
- Oo, patutu, vooruse guṇa, mis on puhtam kui teised, valgustab elusolendit ning vabastab ta kõikide patuste tegude järelmõjudest. Need, kes viibivad vooruse guṇa mõju all, satuvad sõltuvusse õnnetundest ning teadmistest.
- 7. VERS:
- Ó, Kuntī fia! Tudd meg, hogy a szenvedély minősége a vég nélküli vágyból és sóvárgásból születik, ezért az anyagi, gyümölcsöző tettekhez köti a megtestesült élőlényt.
- TEXT 7:
- Oo, Kuntī poeg, kire guṇa on sündinud piiramatutest himudest ja ihadest, ning see aheldab elusolendi materiaalsete, resultaatidele suunatud tegevustega.
- 8. VERS:
- Ó, Bharata fia, tudd meg hát, hogy a sötétség tudatlanságból születő kötőereje okozza valamennyi megtestesült élőlény illúzióját. E kötőerő hatásának következménye az őrültség, a tunyaság és az alvás, ami megköti a feltételekhez kötött lelkeket.
- TEXT 8:
- Oo, Bharata poeg, tea, et teadmatusest sündinud pimeduse guṇa eksitab kõiki elusolendeid. See guṇa tekitab hullumeelsust, laiskust ja unisust, mis kõik seovad tingimustest sõltuvat hinge.
- 9. VERS:
- Ó, Bharata fia! A jóság kötőereje a boldogsághoz, a szenvedély a gyümölcsöző tettekhez, a tudatlanság pedig az ember tudását befedve az őrültséghez láncol.
- TEXT 9:
- Oo, Bharata poeg, vooruse guṇa teeb inimese sõltuvaks õnnetundest, kirg seob ta resultaatidele suunatud tegevustega ning teadmatus katab kinni tema teadmised ja muudab ta hulluks.
- 10. VERS:
- Ó, Bharata fia, néha a jóság kötőereje kerül túlsúlyba, elnyomván a szenvedély és a tudatlanság minőségét, néha a szenvedély győzi le a jóságot és a tudatlanságot, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély felett. Ily módon örök küzdelem folyik közöttük az elsőbbségért.
- TEXT 10:
- Oo, Bharata poeg, vahel võib vooruse guṇa saada valitsevaks ning alistada kire ja teadmatuse. Vahel võib aga jällegi kire guṇa alistada vooruse ja teadmatuse ning vahel alistab teadmatuse guṇa omakorda nii vooruse kui kire. Sel moel toimub guṇade vahel pidevalt võitlus ülemvõimu pärast.
- 12. VERS:
- Ó, Bhāraták vezére, ha a szenvedély minősége van növekvőben, akkor erős ragaszkodás, gyümölcsöző cselekedetek, fáradhatatlan törekvés, valamint fékezhetetlen vágy és sóvárgás alakul ki.
- TEXT 12:
- Oo, Bhāratate juht, kui suurema võimu saab kire guṇa, arenevad inimeses selle tunnusena tugevad kiindumused, resultaatidele suunatud tegevus, jõulised püüdlused ning kontrollimatu iha ja himutsemine.
- 15. VERS:
- Aki a szenvedély minőségében hal meg, az a tetteik gyümölcséért cselekvők között fog megszületni, aki pedig a tudatlanság kötőerejében hagyja el testét, az állatvilágban születik meg újra.
- TEXT 15:
- Kui inimene sureb kire guṇa mõju all, sünnib ta nende keskel, kes tegutsevad oma töö viljade nimel. Kui ta kohtab surma aga teadmatuse guṇa mõjuvallas viibides, saab ta sünni loomariiki.
- 16. VERS:
- A jámbor tettek eredménye tiszta, és a jóság kötőerejébe tartozik. A szenvedély minőségében végzett munka azonban szenvedést, a tudatlanságban végrehajtott tett pedig ostobaságot eredményez.
- TEXT 16:
- Jumalakartlike tegude resultaat on puhas ning vooruse guṇasse kuuluv. Kire guṇas sooritatud teod toovad tagajärjena aga kannatusi ning teadmatuse guṇas toime pandu toob kaasa rumaluse.
- 18. VERS:
- A jóság minőségében élők fokozatosan felfelé, a felsőbb bolygók irányába haladnak. Akiket a szenvedély kötőereje jellemez, azok a földi bolygókon élnek, a szörnyű tudatlanság rabjai pedig a pokoli világokba zuhannak.
- TEXT 18:
- Vooruse guṇas asetsevad inimesed tõusevad järk-järgult kõrgematele planeetidele, kire guṇa mõjuvallas asetsevad inimesed elavad maistel planeetidel ning jälestusväärses teadmatuse guṇas viibijad lähevad alla, põrgulikesse maailmadesse.
- 19. VERS:
- Lelki természetemet az éri el, aki minden tett végrehajtójának helyesen az anyagi természet kötőerőit látja, s aki ismeri a Legfelsőbb Urat, aki e kötőerők felett áll.
- TEXT 19:
- Kui inimene tõesti mõistab, et ühelgi teol pole teisi sooritajaid peale looduse guṇade, ning teab Kõigekõrgemat Jumalat, kes on kõikide guṇade suhtes transtsendentaalne, siis saavutab ta Minu vaimse looduse.
- 20. VERS:
- Ha a megtestesült lény képes túllépni az anyagi testtel kapcsolatban álló három kötőerőn, akkor megszabadulhat a születéstől, a haláltól, az öregségtől és a velük járó fájdalmaktól, s még ebben az életében nektári élvezetben lehet része.
- TEXT 20:
- Kui kehastunud olend suudab tõusta kõrgemale nendest kolmest, kehaga kaasnevast guṇast, võib ta vabaneda sünnist, surmast, vanadusest ja neist tulenevatest kannatustest, ning nautida nektarit isegi selles elus.
- 21. VERS:
- Arjuna így kérdezett: Ó, kedves Uram! Milyen jelekről ismerhetem fel azt, aki a három kötőerő felett áll? Hogyan viselkedik, s hogyan emelkedik a természet kötőerői fölé?
- TEXT 21:
- Arjuna küsis: Oo, mu kallis Jumal, milliste tunnuste abil võib mõista, et inimene on tõusnud kõrgemale neist looduse kolmest guṇast? Mil moel selline inimene käitub? Ning kuidas ta ületab looduse kolm guṇat?
- 22 – 25. VERS:
- Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt: Ó, Pāṇḍu fia! Aki nem gyűlöli a ragyogást, a ragaszkodást s az illúziót, de nem is vágyik rájuk, ha nincsenek jelen; akit nem ingatnak meg és nem zaklatnak fel az anyagi kötőerők efféle visszahatásai, valamint semleges és transzcendentális marad, mert tudja, hogy csupán a kötőerők működnek; aki az önvalóba merül, s örömre és fájdalomra egyformán tekint; aki egyenlőnek látja a földgöröngyöt, a kődarabot és az aranyrögöt; aki egyformán fogad kedvezőt és kedvezőtlent; akit dicséret és becsmérlés, tisztelet és megvetés nem rendíthet meg; aki a baráttal és az ellenséggel egyformán bánik, s aki felhagyott minden anyagi tettel, arról azt mondják, felülemelkedett a természet kötőerőin.
- TEXTS 22-25:
- Jumala Kõrgeim Isiksus vastas: Oo, Pāṇḍu poeg, see, kes ei vihka valgustumist, kiindumust ja pettekujutelma nende ilmudes ega igatse nende järele, kui nad kaovad; kes on kõigutamatu ning häirimatu kõikide nende materiaalsete omaduste vastastikuste mõjude korral, jäädes alati neutraalseks ning säilitades oma transtsendentaalse positsiooni, teades, et tegutsejaiks on üksnes looduse guṇad; kes on ennast teadvustanud ja kes peab nii õnne kui kannatusi võrdväärseteks; kes vaatab mullakamakat, kivi ja kullatükki võrdse pilguga; kes suhtub võrdselt nii ihaldatavasse kui ihaldamatusse; kes on kõigutamatu ning võrdselt rahul nii kiituse kui laimu, nii austuse kui häbistuse korral; kes kohtleb nii sõpra kui vaenlast ühtemoodi; ning kes on lahti öelnud kõikidest materiaalsetest tegevustest – selline isiksus on tõusnud kõrgemale looduse guṇadest.
- 26. VERS:
- Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik.
- TEXT 26:
- See, kes rakendab end täielikult pühendunud teenimisse, langemata sellelt teelt üheski olukorras, tõuseb kohe materiaalse looduse guṇadest kõrgemale ning jõuab Brahmani tasandile.