TIZENNEGYEDIK FEJEZET
ЧЕТИРИНАДЕСЕТА ГЛАВА
Az anyagi természet három kötőereje
Трите гун̣и на материалната природа
- 1. VERS:
- Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ismét kinyilatkoztatom előtted ezt a legfelsőbb bölcsességet, a legmagasztosabb tudományt, melyet megismerve a bölcsek mind elérték a legmagasabb rendű tökéletességet.
- ТЕКСТ 1:
- Върховната Божествена Личност каза: Отново ще изложа пред теб тази върховна мъдрост, най-възвишеното знание, довело всички мъдреци до висше съвършенство.
- 2. VERS:
- E tudás biztos ismeretében az ember transzcendentális természetre tehet szert, ami az Én természetemhez hasonló. Így nem születik meg az újabb teremtéskor, s az anyagi világ megsemmisülése sem fogja megzavarni.
- ТЕКСТ 2:
- Съсредоточен в това знание, човек може да достигне трансцендентална природа, подобна на моята. Така установен, той повече не се ражда по време на сътворението, нито страда по време на унищожението.
- 3. VERS:
- Ó, Bharata fia, a brahmanként ismert teljes anyagállomány a születés forrása. Ezt a brahmant termékenyítem Én meg, így adván lehetőséget minden élőlénynek a születésre.
- ТЕКСТ 3:
- О, сине на Бхарата, съвкупността от материалната субстанция, наречена Брахман, е източникът на съществуващото. Аз оплождам този Брахман и давам възможност на всички живи същества да се родят.
- 5. VERS:
- Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Ó, erős karú Arjuna! Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta.
- ТЕКСТ 5:
- Материалната природа се състои от три гун̣и – добро, страст и невежество. Когато вечното живо същество влезе в съприкосновение с природата, о, силноръки Арджуна, то става обусловено от тези гун̣и.
- 6. VERS:
- Ó, bűntelen! Mivel tisztább a többinél, a jóság kötőereje ragyogó, és megszabadítja az embert minden bűnös tett visszahatásától. A jóságban élőket a boldogság érzése és a tudás köti meg.
- ТЕКСТ 6:
- О, непогрешими, гун̣ата на доброто, по-чиста от останалите, просветлява и освобождава от греховните последици. Под влияние на тази гун̣а хората са обусловени от усещането за щастие и знание.
- 7. VERS:
- Ó, Kuntī fia! Tudd meg, hogy a szenvedély minősége a vég nélküli vágyból és sóvárgásból születik, ezért az anyagi, gyümölcsöző tettekhez köti a megtestesült élőlényt.
- ТЕКСТ 7:
- Гун̣ата на страстта се поражда от безкрайните желания и копнежи и затова, о сине на Кунтӣ, въплътеното живо същество се обвързва с материални кармични дейности.
- 8. VERS:
- Ó, Bharata fia, tudd meg hát, hogy a sötétség tudatlanságból születő kötőereje okozza valamennyi megtestesült élőlény illúzióját. E kötőerő hatásának következménye az őrültség, a tunyaság és az alvás, ami megköti a feltételekhez kötött lelkeket.
- ТЕКСТ 8:
- О, сине на Бхарата, знай, че гун̣ата на мрака, родена от невежество, заблуждава въплътените живи същества. Проявленията на тази гун̣а са безумие, леност и сън и те обвързват обусловената душа.
- 9. VERS:
- Ó, Bharata fia! A jóság kötőereje a boldogsághoz, a szenvedély a gyümölcsöző tettekhez, a tudatlanság pedig az ember tudását befedve az őrültséghez láncol.
- ТЕКСТ 9:
- О, сине на Бхарата, гун̣ата на доброто обуславя човека с усещането за щастие, страстта го тласка към кармични дейности, а невежеството покрива знанието му и го обвързва с безумие.
- 10. VERS:
- Ó, Bharata fia, néha a jóság kötőereje kerül túlsúlyba, elnyomván a szenvedély és a tudatlanság minőségét, néha a szenvedély győzi le a jóságot és a tudatlanságot, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély felett. Ily módon örök küzdelem folyik közöttük az elsőbbségért.
- ТЕКСТ 10:
- Понякога, о, сине на Бхарата, гун̣ата на доброто надделява над гун̣ите на страстта и невежеството. Понякога гун̣ата на страстта побеждава доброто и невежеството. А друг път гун̣ата на невежеството взема връх над доброто и страстта. По този начин борбата за надмощие е постоянна.
- 12. VERS:
- Ó, Bhāraták vezére, ha a szenvedély minősége van növekvőben, akkor erős ragaszkodás, gyümölcsöző cselekedetek, fáradhatatlan törekvés, valamint fékezhetetlen vágy és sóvárgás alakul ki.
- ТЕКСТ 12:
- О, предводителю на Бха̄ратите, когато нараства влиянието на гун̣ата на страстта, се проявяват признаци на силна привързаност, на плодоносна дейност, прекомерно усилие, неудържимо желание и копнеж.
- 15. VERS:
- Aki a szenvedély minőségében hal meg, az a tetteik gyümölcséért cselekvők között fog megszületni, aki pedig a tudatlanság kötőerejében hagyja el testét, az állatvilágban születik meg újra.
- ТЕКСТ 15:
- Когато умре в гун̣ата на страстта, човек се ражда сред личности, заети с плодоносни дейности, а когато умре в гун̣ата на невежеството, се ражда в животинското царство.
- 16. VERS:
- A jámbor tettek eredménye tiszta, és a jóság kötőerejébe tartozik. A szenvedély minőségében végzett munka azonban szenvedést, a tudatlanságban végrehajtott tett pedig ostobaságot eredményez.
- ТЕКСТ 16:
- Резултатът от благочестивата дейност е чист и се намира в гун̣ата на доброто. Дейността в гун̣ата на страстта завършва със страдание, а дейността в гун̣ата на невежеството приключва с безсмислие.
- 18. VERS:
- A jóság minőségében élők fokozatosan felfelé, a felsőbb bolygók irányába haladnak. Akiket a szenvedély kötőereje jellemez, azok a földi bolygókon élnek, a szörnyű tudatlanság rabjai pedig a pokoli világokba zuhannak.
- ТЕКСТ 18:
- Установените в гун̣ата на доброто постепенно се издигат до висшите планети; тези в гун̣ата на страстта живеят на земните планети; а тези в отвратителната гун̣а на невежеството пропадат до адските светове.
- 19. VERS:
- Lelki természetemet az éri el, aki minden tett végrehajtójának helyesen az anyagi természet kötőerőit látja, s aki ismeri a Legfelsőbb Urat, aki e kötőerők felett áll.
- ТЕКСТ 19:
- Когато човек разбере, че не друг, а гун̣ите на природата извършват всички дейности, и познае Върховния Бог, трансцендентален към тези гун̣и – той достига моята духовна природа.
- 20. VERS:
- Ha a megtestesült lény képes túllépni az anyagi testtel kapcsolatban álló három kötőerőn, akkor megszabadulhat a születéstől, a haláltól, az öregségtől és a velük járó fájdalmaktól, s még ebben az életében nektári élvezetben lehet része.
- ТЕКСТ 20:
- Когато въплътеното същество е способно да преодолее тези три гун̣и, свързани с материалното тяло, то може да се освободи от страданията на раждането, старостта и смъртта и да изпитва духовно щастие още в този живот.
- 21. VERS:
- Arjuna így kérdezett: Ó, kedves Uram! Milyen jelekről ismerhetem fel azt, aki a három kötőerő felett áll? Hogyan viselkedik, s hogyan emelkedik a természet kötőerői fölé?
- ТЕКСТ 21:
- Арджуна попита: О, мой скъпи Господи, по кои признаци разбираме, че някой е трансцендентален спрямо трите гун̣и? Какво е поведението му? Как се е издигнал над гун̣ите на природата?
- 22 – 25. VERS:
- Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt: Ó, Pāṇḍu fia! Aki nem gyűlöli a ragyogást, a ragaszkodást s az illúziót, de nem is vágyik rájuk, ha nincsenek jelen; akit nem ingatnak meg és nem zaklatnak fel az anyagi kötőerők efféle visszahatásai, valamint semleges és transzcendentális marad, mert tudja, hogy csupán a kötőerők működnek; aki az önvalóba merül, s örömre és fájdalomra egyformán tekint; aki egyenlőnek látja a földgöröngyöt, a kődarabot és az aranyrögöt; aki egyformán fogad kedvezőt és kedvezőtlent; akit dicséret és becsmérlés, tisztelet és megvetés nem rendíthet meg; aki a baráttal és az ellenséggel egyformán bánik, s aki felhagyott minden anyagi tettel, arról azt mondják, felülemelkedett a természet kötőerőin.
- ТЕКСТОВЕ 22 – 25:
- Върховната Божествена Личност каза: О, сине на Па̄н̣д̣у, този, който не мрази просветлението, привързаността и заблудата, когато ги има, и не копнее за тях, когато изчезнат; който е непоколебим и незасегнат от последиците на материалните качества, оставайки безучастен и трансцендентален, защото знае, че единствено гун̣ите действат; който е самовглъбен и понася еднакво щастието и нещастието; който не намира разлика между шепата пръст, камъка и парчето злато; който еднакво приема желаното и нежеланото; който е устойчив и спокоен пред похвалата и порицанието, честта и позора; който се отнася еднакво към приятел и враг; и се е отрекъл от всички материални дейности – за такава личност казват, че се е издигнала над гун̣ите на природата.
- 26. VERS:
- Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik.
- ТЕКСТ 26:
- Този, който е изцяло зает с предано служене, устойчив при всякакви обстоятелства, веднага се издига над гун̣ите на материалната природа и достига нивото на Брахман.