Skip to main content
[hu] Library » A Bhagavad-gita úgy, ahogy van » TIZENNEGYEDIK FEJEZET

5. VERS

TEXT 5

Szöveg

Tekstas

sattvaṁ rajas tama iti
guṇāḥ prakṛti-sambhavāḥ
nibadhnanti mahā-bāho
dehe dehinam avyayam
sattvaṁ rajas tama iti
guṇāḥ prakṛti-sambhavāḥ
nibadhnanti mahā-bāho
dehe dehinam avyayam

Szó szerinti jelentés

Synonyms

sattvam – a jóság kötőereje; rajaḥ – a szenvedély kötőereje; tamaḥ – a tudatlanság kötőereje; iti – így; guṇāḥ – a tulajdonságok; prakṛti – az anyagi természet; sambhavāḥ – termékei; nibadhnanti – megkötik; mahā-bāho – ó, erős karú; dehe – ebben a testben; dehinam – az élőlényt; avyayam – az örökkévalót.

sattvam — dorybės guṇa; rajaḥ — aistros guṇa; tamaḥ — neišmanymo guṇa; iti — taigi; guṇāḥ — savybės; prakṛti — iš materialios gamtos; sambhavāḥ — kilusios; nibadhnanti — sąlygoja; mahā-bāho — o tvirtaranki; dehe — šiame kūne; dehinam — gyvąją esybę; avyayam — amžiną.

Fordítás

Translation

Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Ó, erős karú Arjuna! Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta.

Materialią gamtą sudaro trys guṇos – dorybė, aistra ir neišmanymas. Kai amžina gyvoji esybė susiliečia su gamta, o tvirtaranki Arjuna, guṇos ją susaisto.

Magyarázat

Purport

Az élőlény transzcendentális, ezért nincs kapcsolata az anyagi természettel. Mivel azonban az anyagi természet foglyul ejtette, három kötőerejének bűvöletében cselekszik. A természet különféle aspektusai szerint különféle testeket ölt fel, s ezért arra kényszerül, hogy annak a természetnek megfelelően cselekedjen. Ez az oka az anyagi boldogtalanság és boldogság számtalan változatának.

KOMENTARAS: Gyvoji esybė – transcendentali, todėl su materialia gamta ji neturi nieko bendra. Vis dėlto materialus pasaulis susaisto gyvąją esybę, ir ji, trijų materialių gamtos guṇų užburta, ima veikti. Kadangi gyvųjų esybių kūnai būna įvairių tipų, atitinkančių skirtingus gamtos aspektus, jos priverstos veikti taip, kaip jas skatina jų prigimtis. Čia ir glūdi džiaugsmo bei kančios įvairovės priežastis.