4. VERS
TEXT 4
Szöveg
Текст
mūrtayaḥ sambhavanti yāḥ
tāsāṁ brahma mahad yonir
ahaṁ bīja-pradaḥ pitā
мӯртайах̣ самбгаванті йа̄х̣
та̄са̄м̇ брахма махад йонір
ахам̇ бı̄джа-прадах̣ піта̄
Szó szerinti jelentés
Послівний переклад
sarva-yoniṣu – minden fajban; kaunteya – ó, Kuntī fia; mūrtayaḥ – formák; sambhavanti – megjelennek; yāḥ – amelyek; tāsām – mindegyiküknek; brahma – a legfelsőbb; mahat yoniḥ – az anyagi állományban a születés forrása; aham – Én; bīja-pradaḥ – a magot adó; pitā – atya.
сарва-йонішу—усі види життя; каунтейа—син Кунтı̄; мӯртайах̣—форми; самбгаванті—з’являються; йа̄х̣—які; та̄са̄м—усіх їх; брахма—верховний; махат йоніх̣—джерело народження в матеріальній субстанції; ахам—Я; бı̄джа-прадах̣—той, хто дає сім’я; піта̄—батько.
Fordítás
Переклад
Ó, Kuntī fia! Tudnod kell, hogy minden faj az anyagi természetben való megszületés által jön létre, s Én vagyok a magot adó Atya.
Слід зрозуміти, що всі види життя, о сину Кунтı̄, породжує лоно матеріальної природи, і що Я — батько, який дає сім’я.
Magyarázat
Коментар
Ez a vers világosan értésünkre adja, hogy Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége az eredeti atyja minden élőlénynek. Az élőlények a lelki és az anyagi természet kombinációi, s nemcsak a mi bolygónkon, hanem minden más bolygón, még a legfelsőbbön, Brahmā lakóhelyén is jelen vannak. Élőlények mindenhol vannak: a földben, a vízben, sőt még a tűzben is. Megjelenésük az anyának, az anyatermészetnek köszönhető, s annak, hogy Kṛṣṇa megtermékenyíti azt. Az anyagi világot tehát az Úr élőlényekkel termékenyíti meg, akik a teremtéskor korábbi tetteiknek megfelelően különféle formákban jelennek meg.
У цьому вірші пояснюється, що Верховний Бог-Особа, Кр̣шн̣а, є первинним батьком усіх живих істот. Живі істоти — це поєднання духовної й матеріальної природи. Такі істоти живуть не тільки на цій планеті, але також на всіх інших планетах, аж до самої вищої, де мешкає Брахма̄. Скрізь є живі істоти: в землі, в воді, у вогні. Всі вони з’являються з лона матері, матеріальної природи, яку запліднює сім’я Кр̣шн̣и. Зміст вірша в тому, що живих істот зачато в матеріальному світі й вони виходять з нього в момент творення в різноманітних формах, згідно зі своїми колишніми вчинками.