Skip to main content

26. VERS

TEXT 26

Szöveg

Текст

māṁ ca yo ’vyabhicāreṇa
bhakti-yogena sevate
sa guṇān samatītyaitān
brahma-bhūyāya kalpate
ма̄м̇ ча йо ’вйабгіча̄рен̣а
бгакті-йоґена севате
са ґун̣а̄н саматı̄тйаіта̄н
брахма-бгӯйа̄йа калпате

Szó szerinti jelentés

Послівний переклад

mām – Engem; ca – is; yaḥ – aki; avyabhicāreṇa – lankadatlan; bhakti-yogena – odaadó szolgálat által; sevate – szolgál; saḥ – ő; guṇān – az anyagi természet kötőerőin; samatītya – felülemelkedve; etān – mindezeken; brahma-bhūyāya – a Brahman-szintre; kalpate – elér.

ма̄м—Мені; ча—також; йах̣—той, хто; авйабгіча̄рен̣а—неухильно; бгакті-йоґена—відданим служінням; севате—виявляє служіння; сах̣—він; ґун̣а̄нґун̣и матеріальної природи; саматı̄тйа—перевершуючи; ета̄н—усі ці; брахма-бгӯйа̄йа—піднесений на рівень Брахмана; калпате—стає.

Fordítás

Переклад

Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik.

Той, хто цілком присвячує себе відданому служінню й непохитний за будь-яких обставин, одразу ж підіймається над ґун̣ами матеріальної природи й досягає рівня Брахмана.

Magyarázat

Коментар

Ez a vers válasz Arjuna harmadik kérdésére: Hogyan lehet elérni a transzcendentális síkot? Ahogyan arról korábban már szó volt, az anyagi világ az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt működik. Az embernek nem szabad hagynia, hogy a természet kötőerőinek tettei megzavarják. Az anyagi tettek helyett a Kṛṣṇa-tudatú tettekre kell irányítania a tudatát. A Kṛṣṇa-tudatú cselekvést bhakti-yogának nevezik, s ez nem más, mint hogy mindig Kṛṣṇa érdekében cselekszünk. Ez nem csak magára Kṛṣṇára vonatkozik, hanem különféle teljes értékű kiterjedéseire is, például Rāmára és Nārāyaṇára. Kṛṣṇának megszámlálhatatlanul sok kiterjedése van. Aki valamelyik formáját vagy számtalan teljes értékű kiterjedésének egyikét szolgálja, arra úgy kell tekintenünk, mint aki már elérte a transzcendentális síkot. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Kṛṣṇa valamennyi formája teljesen transzcendentális, gyönyörrel és tudással teli, valamint örökkévaló. Az Istenség személyiségei mindenhatóak és mindentudóak, és minden transzcendentális tulajdonság a birtokukban van. Ha tehát valaki rendíthetetlen elszántsággal végzi Kṛṣṇa vagy teljes értékű kiterjedése szolgálatát, könnyedén felülkerekedhet az anyagi természet kötőerőin, melyeket másképpen nagyon nehéz legyőzni. A hetedik fejezet már elmagyarázta ezt. Aki meghódol Kṛṣṇa előtt, az egy csapásra legyőzheti az anyagi természet kötőerőinek befolyását. Kṛṣṇa-tudatúnak lenni, vagyis az odaadó szolgálatban élni azt jelenti, hogy az ember egyenlővé válik Kṛṣṇával. Az Úr azt mondja, hogy az Ő természetét örökkévalóság, teljes gyönyör és tudás jellemzi, s az élőlények a Legfelsőbb szerves részei, ahogyan az aranyrögök is részei az aranybányának. Ezért az élőlény lelki helyzetében természetét tekintve éppen olyan, mint az arany, mint Kṛṣṇa. Az egyéniségük közötti különbség továbbra is fennáll, különben nem lehetne szó bhakti-yogáról. A bhakti-yoga magában foglalja az Úr, a bhakta, valamint a kettőjük közötti szeretetteljes, aktív kapcsolat létét. Ezért az Istenség Legfelsőbb Személyisége és az egyéni személy is megőrzi egyéniségét, másképp a bhakti-yoga értelmét vesztené. Ha valaki nem érte el azt a transzcendentális helyzetet, amely az Úrra jellemző, nem szolgálhatja a Legfelsőbb Urat. Ha valaki a király személyes szolgája akar lenni, el kell sajátítania a szükséges tulajdonságokat. A szükséges tulajdonság a Brahmanná válás, vagyis megszabadulás az anyagi szennyeződéstől. A védikus irodalom kijelenti: brahmaiva san brahmāpy eti. A Legfelsőbb Brahmant úgy érheti el az ember, hogy Brahmanná válik. Ez azt jelenti, hogy az embernek természetét tekintve azonossá kell válnia a Brahmannal. A Brahman elérése nem azt jelenti, hogy az élőlény elveszíti örökkévaló Brahman-azonosságát mint egyéni lélek.

Цей вірш є відповіддю на третє питання Арджуни: «За допомогою яких засобів можна досягти трансцендентного становища?» Як пояснювалось раніше, матеріальний світ діє під чарами ґун̣ матеріальної природи. Людина не повинна втрачати спокій під впливом ґун̣ природи; замість занурювати свою свідомість в матеріалістичну діяльність, вона може спрямувати її на діяльність, пов’язану з Кр̣шн̣ою. Така діяльність відома як бгакті-йоґа, що означає завжди діяти для Кр̣шн̣и. Вона спрямована не тільки на Кр̣шн̣у, але також на Його різноманітні повновладні експансії, такі як Ра̄ма і На̄ра̄йан̣а. Кр̣шн̣а має безліч експансій. Вважають, що людина, яка присвятила себе служінню одній з форм Кр̣шн̣и або Його повновладних експансій, перебуває в трансцендентному стані. Треба також зауважити, що всі форми Кр̣шн̣и цілком трансцендентні, сповнені блаженства, знання та вічності. Такі особистісні проявлення Бога всемогутні й усевідаючі, і вони наділені всіма трансцендентними якостями. Отже, якщо людина з непохитною рішучістю віддає себе служінню Кр̣шн̣і або Його повновладним проявленням, то, попри надзвичайну складність подолання ґун̣ матеріальної природи, вона з легкістю зможе перевершити їх. Про це вже йшла мова в сьомій главі. Той, хто вручає себе Кр̣шн̣і, негайно долає вплив ґун̣ матеріальної природи. Віднайти свідомість Кр̣шн̣и, тобто присвятити себе відданому служінню Кр̣шн̣і означає стати на один рівень з Кр̣шн̣ою. Господь каже, що Його природа вічна, сповнена блаженства і знання, а живі істоти — це невід’ємні частки Верховного Господа, подібно до того, як частки золота складають якусь частину всієї золотоносної копалини. Тому жива істота, бувши духовною душею, досконала, як те золото, і якісно рівна Кр̣шн̣і. Однак, індивідуальна відмінність живої істоти зберігається — інакше не існувало б самого явища бгакті-йоґи. Бгакті-йоґа означає, що є Господь, є Його відданий, і між ними існують любовні взаємовідносини. Тому Верховний Бог-Особа й відданий існують як дві індивідуальності — інакше втрачається самий сенс бгакті-йоґи. Якщо жива істота не перебуває на тому ж самому трансцендентному рівні, що й Господь, вона не зможе служити Верховному Господеві. Щоб стати особистим слугою якого-небудь царя, людина повинна набути для цього відповідної кваліфікації. Таким чином, необхідна кваліфікація полягає в тому, щоб стати Брахманом, тобто звільнитися від усілякої матеріальної скверни. У ведичній літературі є вислів: брахмаіва сан брахма̄пй еті — «Вищого Брахмана досягають ті, хто сам став Брахманом». Це означає, що потрібно стати якісно єдиним з Брахманом. Досягши Брахмана, жива істота ніколи не втрачає тотожності з Брахманом, зберігаючи при тому свою вічну індивідуальну особистість.