10. VERS

TEXT 10

Szöveg

Texte

rajas tamaś cābhibhūya
sattvaṁ bhavati bhārata
rajaḥ sattvaṁ tamaś caiva
tamaḥ sattvaṁ rajas tathā

Szó szerinti jelentés

Synonyms

rajaḥ – a szenvedély kötőerejét; tamaḥ – a tudatlanság kötőerejét; ca – és; abhibhūya – felülmúlva; sattvam – a jóság minősége; bhavati – kiemelkedő lesz; bhārata – ó, Bharata fia; rajaḥ – a szenvedély kötőereje; sattvam – a jóság kötőerejét; tamaḥ – a tudatlanság kötőerejét; ca – szintén; eva – így; tamaḥ – a tudatlanság kötőereje; sattvam – a jóság kötőerejét; rajaḥ – a szenvedély kötőerejét; tathā – így.

rajaḥ: la passion; tamaḥ: l’ignorance; ca: aussi; abhibhūya: surpassant; sattvam: la vertu; bhavati: devient dominante; bhārata: ô descendant de Bharata; rajaḥ: la passion; sattvam: la vertu; tamaḥ: l’ignorance; ca: aussi; eva: comme cela; tamaḥ: l’ignorance; sattvam: la vertu; rajaḥ: la passion; tathā: ainsi.

Fordítás

Translation

Ó, Bharata fia, néha a jóság kötőereje kerül túlsúlyba, elnyomván a szenvedély és a tudatlanság minőségét, néha a szenvedély győzi le a jóságot és a tudatlanságot, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély felett. Ily módon örök küzdelem folyik közöttük az elsőbbségért.

Parfois, le mode d’influence de la vertu domine les autres guṇas, parfois c’est celui de la passion ou celui de l’ignorance qui l’emporte. Ainsi, ô descendant de Bharata, jamais entre les guṇas ne cesse la lutte pour la suprématie.

Magyarázat

Purport

Ha a szenvedély kötőereje kerekedik felül, elnyomja a jóság és a tudatlanság kötőerőit. A jóság uralkodásával a szenvedély és a tudatlanság kötőerői szorulnak háttérbe, amikor pedig a tudatlanság dominál, legyőzi a szenvedélyt és a jóságot. Ez a versengés sohasem hagy alább. Éppen ezért annak, aki komolyan fejlődni akar a Kṛṣṇa-tudatban, felül kell emelkednie e három kötőerőn. Hogy a természet melyik kötőereje uralkodik leginkább az emberen, az viselkedésében, tetteiben, étkezésében stb. mutatkozik meg. Ezeket a későbbi fejezetek fogják bővebben kifejteni. Ha azonban valaki úgy akarja, akkor gyakorlással kifejlesztheti magában a jóság minőségét, s így legyőzheti a szenvedély és a tudatlanság kötőerejét, s ugyanígy a szenvedély minőségét is ápolhatja magában, s felülkerekedhet a jóságon és a tudatlanságon. A tudatlanságot szintén ki lehet fejleszteni, s ekkor a jóság és a szenvedély szorul a háttérbe. Az anyagi természet e három kötőerejének létezése ellenére az, aki elszánt, részesülhet a jóság kötőerejének áldásában, hogy azután túllépve azon elérje a tiszta jóságot, amit vasudeva-szintnek neveznek. Azon a síkon értheti meg az ember az Istenről szóló tudományt. Egy emberről a tettei alapján állapíthatjuk meg, hogy melyik kötőerő hatása alatt áll.

Tantôt, c’est la passion qui domine les autres guṇas, tantôt, c’est la vertu ou l’ignorance. Cette compétition entre les guṇas est constante. C’est pourquoi il faut les transcender si l’on désire vraiment progresser dans la conscience de Kṛṣṇa. L’empire qu’un guṇa particulier peut avoir sur un homme se manifeste à travers les rapports qu’il entretient avec autrui, les actes qu’il accomplit, la nourriture qu’il absorbe, etc. D’autres chapitres détailleront ces points. On peut toutefois vaincre les influences de la passion et de l’ignorance en cultivant la vertu. De même, on peut développer la passion, ou l’ignorance, qui l’emportera alors sur les deux autres. On peut toutefois, si l’on est suffisamment déterminé, en dépit de la formidable emprise des guṇas, se placer sous l’égide de la vertu, puis la dépasser pour atteindre la pure vertu. On parviendra alors à l’état vasudeva, où il est possible de comprendre la science de Dieu. Nous dirons, pour résumer, qu’à travers ses actes on peut savoir quel guṇa influence un être.