Skip to main content

TIZENHARMADIK FEJEZET

ГЛАВА ТРИНАДЦЯТА

A természet, az élvező és a tudat

Природа, той, хто насолоджується, і свідомість

1–2. VERS:
Arjuna szólt: Ó, kedves Kṛṣṇám, szeretném megérteni, hogy mi a prakṛti [a természet], a puruṣa [az élvező], a mező, a mező ismerője, a tudás, valamint a tudás tárgya.
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt: Ó, Kuntī fia, ezt a testet hívják mezőnek, s aki a testet ismeri, azt a mező ismerőjének nevezik.
TEXTS 1-2:
Арджуна сказав: О мій дорогий Кр̣шн̣о, я хочу дізнатись про пракр̣ті (природу), про пурушу (того, хто насолоджується), про поле і того, хто знає поле, про знання і про об’єкт пізнання.

Верховний Бог-Особа сказав: Тіло, о син Кунтı̄, називають полем; а того, хто знає тіло, називають тим, хто знає поле.
3. VERS:
Ó, Bharata sarja, értsd meg, hogy Én is jelen vagyok minden testben a mező ismerőjeként, s a tudás nem más, mint megérteni, hogy mi ez a test és ki annak ismerője. Ez az Én véleményem.
TEXT 3:
О нащадку Бгарати, ти повинен зрозуміти, що Я також перебуваю в усіх тілах і знаю їх, і що розуміння тіла й того, хто знає його, називають знанням. Таке Моє слово.
4. VERS:
Kérlek, halld most rövid leírásom a tett mezejéről, annak felépítéséről, változásairól, keletkezéséről, ismerőjéről és annak hatásairól!
TEXT 4:
Слухай далі, Я стисло опишу тобі поле діяльності та його природу, те, як воно змінюється, звідки виникає, а також — хто знає це поле і як саме він впливає на нього.
5. VERS:
A bölcsek a különféle védikus könyvekben leírják a tettek mezejéről és a tettek ismerőjéről szóló tudást. Különösképpen a Vedānta-sūtra ír erről, ami nagyon logikusan, ok és okozatként mutatja be őket.
TEXT 5:
Багато мудреців в різних ведичних писаннях описали знання про поле діяльності і того, хто знає діяльність. У найбільш цілісному вигляді його представляє Веда̄нта-сӯтра з вичерпним поясненням причин і наслідків.
6–7. VERS:
Az öt őselem, a hamis ego, az értelem, a megnyilvánulatlan, a tíz érzék és az elme, az öt érzéktárgy, a vágy, a gyűlölet, a boldogság, a boldogtalanság, az elemek összessége, a léttünetek és a meggyőződések – ezeket együttesen a tettek mezejének és kölcsönhatásainak nevezik.
TEXTS 6-7:
П’ять великих елементів, оманне его, інтелект, непроявлене, десять чуттів і розум, п’ять об’єктів чуттів, бажання, ненависть, щастя, горе, сукупність усього, ознаки життя, переконання — всі вони, як вважають, складають разом поле діяльності та його взаємодії.
8–12. VERS:
Alázatosság; büszkeségnélküliség; erőszakmentesség; béketűrés; egyszerűség; egy hiteles lelki tanítómester elfogadása; tisztaság; kitartás; önfegyelem; lemondás az érzékkielégítés tárgyairól; a hamis ego hiánya; a születés, halál, öregség és betegség okozta gyötrelem felismerése; lemondás; nem kötődés a gyermekekhez, a feleséghez, az otthonhoz és a többi hasonló dologhoz; kiegyensúlyozottság kellemes és kellemetlen körülmények között egyaránt; az Irántam érzett állandó és tiszta odaadás; magányos életre törekvés; elhatárolódás az emberek általános tömegétől; az önmegvalósítás fontosságának felismerése; az Abszolút Igazság utáni filozófiai kutatás – mindezeket tudásnak nyilvánítom, s ezen kívül minden tudatlanság.
TEXTS 8-12:
Скромність; відсутність гордощів; відмова од насильства; терпимість; звернення до істинного духовного вчителя; простота; чистота; стійкість; самодисципліна; відмова від об’єктів чуттєвого задоволення; відсутність оманного его; усвідомлення того, що народження, смерть, старість і хвороби є зло; відсутність прихильностей; свобода від затягуючого впливу дітей, дружини, домівки тощо; спокій перед лицем приємних і неприємних подій; постійна і чиста відданість Мені; прагнення жити самотньо; відмежованість від загальної маси людей; визнання важливості самореалізації; філософський пошук Абсолютної Істини — все це Я проголошую знанням, а все, що б не існувало окрім цього, є невігластво.
13. VERS:
Most elmagyarázom a megismerhetőt, melynek ismeretével megízlelheted az örökkévalóságot. A brahman, a kezdet nélküli és Nekem alárendelt lélek túl van az anyagi világ ok-okozati törvényén.
TEXT 13:
Тепер Я поясню тобі, що є пізнаване, зрозумівши яке, ти відчуєш смак вічного. Брахман, дух, що не має початку й підпорядкований Мені, перебуває за межами причин і наслідків матеріального світу.
14. VERS:
Kezei és lábai, szemei, fejei és arcai mindenhová elérnek, s fülei mindenhol jelen vannak. Áthatva mindent, így létezik a Felsőlélek.
TEXT 14:
Скрізь Його руки й ноги, Його очі, голови і Його лиця, і вуха Він має всюди. Таким чином Наддуша існує, пронизуючи Собою все.
15. VERS:
A Felsőlélek az eredeti forrása minden érzéknek, ám Ő mégis érzékek nélküli. Ő nem kötődik semmihez, noha Ő minden lény fenntartója. A természet kötőerői fölött áll, s az anyagi természet valamennyi kötőerejének mestere.
TEXT 15:
Наддуша є первинне джерело всіх чуттів, хоча Сама їх не має. Вона ні до чого не прив’язана, хоча й підтримує існування всіх живих істот. Вона трансцендентна до ґун̣ів матеріальної природи, але водночас керує ними.
16. VERS:
A Legfelsőbb Igazság minden élőlényen – mozgón és mozdulatlanon – kívül és belül egyaránt létezik. Ő megfoghatatlan, ezért az anyagi érzékek számára láthatatlan és megismerhetetlen. Bár nagyon-nagyon távol van, mégis közel van mindenkihez.
TEXT 16:
Верховна Істина перебуває всередині і зовні всього сущого, рухомого й нерухомого. Вона існує в Своїй тонкій духовній формі й тому перебуває поза межами матеріального бачення або пізнання. Хоча Вона близька до усього, водночас Вона дуже-дуже далеко.
17. VERS:
Noha a Felsőlélek látszólag megoszlik az élőlények között, valójában sohasem felosztott. Ő mindig egy. Ő a fenntartója valamennyi élőlénynek, mégis tudni kell Róla, hogy Ő az, aki elpusztítja és megteremti mindegyiküket.
TEXT 17:
Хоча Наддуша здається поділеною між усіма живими істотами, Вона неподільна. Вона — одне ціле. Варто зрозуміти, що Вона не тільки підтримує існування кожної живої істоти, але й поглинає все і всьому дає розвиток.
18. VERS:
Ő a fény forrása minden fénylő testben. Túl van az anyag sötétségén, s megnyilvánulatlan. Ő a tudás, a tudás tárgya és a tudás célja. Mindenki szívében jelen van.
TEXT 18:
Вона — джерело світла в усіх світлосяйних тілах. Непроявлена, Вона перебуває над тьмою матерії. Вона — знання, предмет пізнання і Вона є мета пізнання. Вона мешкає в серці кожного.
19. VERS:
Röviden beszéltem hát a tettek mezejéről [a testről], a tudásról, valamint a tudás tárgyáról. Teljességében csak bhaktáim érthetik meg ezt, s így elérhetik az Én természetem.
TEXT 19:
Отже, Я стисло описав поле діяльності (тіло), знання і об’єкт пізнання. Лише Мої віддані можуть належним чином усвідомити це й відтак досягти Мого духовного єства.
20. VERS:
Tudni kell, hogy az anyagi természet és az élőlények kezdet nélküliek. Változásaikat és az anyagi kötőerőket az anyagi természet hozza létre.
TEXT 20:
Знай же, що матеріальна природа й живі істоти не мають початку. Їхні перетворення й ґун̣и матерії є витворами матеріальної природи.
21. VERS:
Úgy mondják, a természet az oka minden anyagi oknak és következménynek, míg az élőlény a különféle szenvedések és élvezetek okozója a világban.
TEXT 21:
Природу вважають за причину всіх матеріальних причин і наслідків, тоді як жива істота є причина різноманітних страждань і радощів у цьому світі.
22. VERS:
Így él az élőlény az anyagi természetben, a természet három kötőerejét élvezve, s mindez az anyagi természettel való kapcsolatának köszönhető. Ily módon hol jó, hol pedig rossz éri őt a különféle fajokban.
TEXT 22:
Таким чином, жива істота, перебуваючи в матеріальній природі й насолоджуючись її трьома ґун̣ами, слідує шляхами життя. Все це відбувається внаслідок її зв’язку з матерією. Так вона пізнає добро і зло, що притаманні різним формам життя.
23. VERS:
Ebben a testben van egy másik, egy transzcendentális élvező is – az Úr, a legfelsőbb birtokos, aki felülvigyázóként és engedélyezőként létezik, s akit Felsőléleknek neveznek.
TEXT 23:
У цьому тілі є ще й інший, той, що зазнає трансцендентної насолоди, — Господь, верховний володар, який спостерігає й дозволяє, і йменується Наддушею.
24. VERS:
Aki megérti ezt az anyagi természetről, az élőlényről és a természet kötőerőinek kölcsönhatásairól szóló filozófiát, az biztosan felszabadul, s bármilyen helyzetben is van jelenleg, nem kell újra megszületnie e világban.
TEXT 24:
Той, хто розуміє цю філософію, яка розглядає матеріальну природу, живу істоту і взаємодію ґун̣ природи, неодмінно досягне звільнення. Він більше ніколи не народиться тут, незалежно від свого теперішнього стану.
25. VERS:
A Felsőlelket egyesek meditációban, mások a tudás művelésével, megint mások az érdek nélküli tettek révén látják meg magukban.
TEXT 25:
Одні сприймають Наддушу в собі шляхом медитації, інші — вдосконалюючи знання, а ще інші — працюючи без прагнення плодів своєї діяльності.
26. VERS:
Azután vannak olyanok is, akik másoktól hallottak a Legfelsőbb Személyről, s bár nem jártasak a lelki tudásban, imádni kezdik Őt. Mivel hajlanak arra, hogy a hiteles forrásokra hallgassanak, ők is túljutnak a születés és halál birodalmán.
TEXT 26:
Є й такі, котрі, хоча й необізнані в духовному знанні, починають поклонятись Верховному Господу, почувши про Нього від інших. Внаслідок своєї схильності дослухатись до авторитетів, вони також виходять за коло народження й смерті.
27. VERS:
Ó, Bhāraták vezére, tudd meg, hogy minden, ami létezik, legyen az mozgó vagy mozdulatlan, csupán a tettek mezejének és a mező ismerőjének kombinációja.
TEXT 27:
О провідник Бга̄рат, знай, що все суще, рухоме й нерухоме, є лише поєднанням поля діяльності й того, хто знає поле.
28. VERS:
Aki minden testben látja az egyéni lélek mellett a Felsőlelket, és aki megérti, hogy sem az egyéni lélek, sem pedig a Felsőlélek, aki a halandó testben lakozik, nem semmisül meg soha, az valóban lát.
TEXT 28:
Той, хто бачить, що Наддуша супроводжує індивідуальну душу в кожному тілі, і хто розуміє, що ні душа, ні Наддуша не підлеглі руйнуванню в цьому тлінному тілі — той бачить істину.
29. VERS:
Aki a Felsőlelket mindenhol, minden élőlényben egyformán látja, azt elméje nem húzza a mélybe, s így elérkezik a transzcendentális célhoz.
TEXT 29:
Той, хто бачить, що Наддуша однаково присутня скрізь, у кожній живій істоті, — того не покидає розум. Так він наближається до трансцендентної мети.
30. VERS:
Aki látja, hogy minden tettet az anyagi természet létrehozta test hajt végre, s az önvaló nem tesz semmit, az valóban lát.
TEXT 30:
Той, хто здатний бачити, що тіло, яке створене з матеріальної природи, виконує всю діяльність, і хто бачить, що істинне «я» бездіяльне — той бачить істину.
31. VERS:
Amikor a bölcs ember többé nem különféle élőlényeket lát különféle anyagi testeik alapján, hanem látja, hogy az élőlények mindenhová kiterjednek, akkor elérkezik a Brahman-felfogáshoz.
TEXT 31:
Коли розважлива людина перестає бачити відмінність живих істот, яку зумовлює різниця між їхніми матеріальними тілами, і бачить, що живі істоти перебувають скрізь, — вона приходить до усвідомлення Брахмана.
32. VERS:
Az örökkévalóságot látók tudják, hogy az elpusztíthatatlan lélek transzcendentális, örökké létező, s túl van a természet kötőerőin. Ó, Arjuna, a lélek nem cselekszik soha, így nem is köthetik meg az ilyen tettek, noha kapcsolatban áll az anyagi testtel.
TEXT 32:
Обдаровані баченням вічності сприймають нетлінну душу як трансцендентну, вічну й непідвладну ґун̣ам природи. Незважаючи на зв’язок з матеріальним тілом, о Арджуно, душа перебуває в бездіяльності й нічим не зв’язана.
33. VERS:
Finom természeténél fogva a levegő nem keveredik semmivel, bár mindent áthat. Éppígy a Brahman-szemlélettel rendelkező lélek sem vegyül a testtel, noha abban foglal helyet.
TEXT 33:
Хоча небо проникає у все, воно, внаслідок своєї тонкої природи, не змішується ні з чим. Так само і душа, яка наділена баченням Брахмана, не змішується з тілом, хоча й перебуває в ньому.
34. VERS:
Ó, Bharata fia, ahogy a nap egymagában beragyogja ezt az egész univerzumot, úgy világítja be tudatával a testben lakozó élőlény az egész testet.
TEXT 34:
О сину Бгарати, подібно до сонця, яке одне освітлює весь усесвіт, жива істота, одна в тілі, осяває все тіло свідомістю.
35. VERS:
Aki a tudás szemével látja a különbséget a test és a test ismerője között, s megérti, hogyan szabadulhat ki az anyagi természet kötelékei közül, az eléri a legfelsőbb célt.
TEXT 35:
Ті, що очима знання бачать відмінність тіла од того, хто знає тіло, й можуть також зрозуміти, як звільнитись з рабства матеріальної природи, досягають вищої мети.