Skip to main content

TIZENHARMADIK FEJEZET

第13章

A természet, az élvező és a tudat

自然、享楽者、意識

1–2. VERS:
Arjuna szólt: Ó, kedves Kṛṣṇám, szeretném megérteni, hogy mi a prakṛti [a természet], a puruṣa [az élvező], a mező, a mező ismerője, a tudás, valamint a tudás tárgya.
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt: Ó, Kuntī fia, ezt a testet hívják mezőnek, s aki a testet ismeri, azt a mező ismerőjének nevezik.
第1・2節:
アルジュナ言う。クリシュナよ、私は物質自然(プラクリティ)と享楽者(プルシャ)、田野と知田者、また知識と知識の対象について知りたいのです。
バガヴァーン、クリシュナは答えられた。クンティーの子よ、この肉体が『田野』であり、この肉体を認識している者が『知田者』である。
3. VERS:
Ó, Bharata sarja, értsd meg, hogy Én is jelen vagyok minden testben a mező ismerőjeként, s a tudás nem más, mint megérteni, hogy mi ez a test és ki annak ismerője. Ez az Én véleményem.
第3節:
バラタの子孫よ、この私がまた全ての体の認識者であることを知りなさい。そして体と体の認識者について理解することが知識であると私は考えている。
4. VERS:
Kérlek, halld most rövid leírásom a tett mezejéről, annak felépítéséről, változásairól, keletkezéséről, ismerőjéről és annak hatásairól!
第4節:
さてこの田野と知田者とは何なのか、どのように変化しまたどこから来るのか、知田者は誰でどんな作用をするのか簡潔に説明するからよく聞きなさい。
5. VERS:
A bölcsek a különféle védikus könyvekben leírják a tettek mezejéről és a tettek ismerőjéről szóló tudást. Különösképpen a Vedānta-sūtra ír erről, ami nagyon logikusan, ok és okozatként mutatja be őket.
第5節:
聖賢はたちはこの知識について多くのヴェーダ文典で様々に表現し説明しているが、特に『ヴェーダーンタ・スートラ』が因果律について道理分明である。
6–7. VERS:
Az öt őselem, a hamis ego, az értelem, a megnyilvánulatlan, a tíz érzék és az elme, az öt érzéktárgy, a vágy, a gyűlölet, a boldogság, a boldogtalanság, az elemek összessége, a léttünetek és a meggyőződések – ezeket együttesen a tettek mezejének és kölcsönhatásainak nevezik.
第6・7節:
五大要素、偽我識、知性、未顕現状態、10の感覚器官、心、5感の対象、欲望、憎悪、幸福、悲苦、集合、生命の徴候、信念、およそこれらのものが活動の田野とその相互作用だと考えられている。
8–12. VERS:
Alázatosság; büszkeségnélküliség; erőszakmentesség; béketűrés; egyszerűség; egy hiteles lelki tanítómester elfogadása; tisztaság; kitartás; önfegyelem; lemondás az érzékkielégítés tárgyairól; a hamis ego hiánya; a születés, halál, öregség és betegség okozta gyötrelem felismerése; lemondás; nem kötődés a gyermekekhez, a feleséghez, az otthonhoz és a többi hasonló dologhoz; kiegyensúlyozottság kellemes és kellemetlen körülmények között egyaránt; az Irántam érzett állandó és tiszta odaadás; magányos életre törekvés; elhatárolódás az emberek általános tömegétől; az önmegvalósítás fontosságának felismerése; az Abszolút Igazság utáni filozófiai kutatás – mindezeket tudásnak nyilvánítom, s ezen kívül minden tudatlanság.
第8・9・10・11・12節:
謙遜、虚栄(みえ)を捨てること。非暴力、寛容、正直、正統なグルに近づくこと、清潔、堅忍不抜の精神、自制、感覚満足の対象から心を引き離すこと、偽我識を捨てること、生老病死を苦厄とみなすこと、無執着、妻子家庭に愛着しないこと、快・不快の事にあたって冷静で、至上主(わたし)に対する不動の献身的態度をもち、世俗を離れた静かな地に独居を望み、世間の人々との無益な交際をしないこと、自己の本性を悟ることの重要性を知り絶対真理うぃ哲学的に探究する――以上のことが知識の本質でありこれに反することが無知であるとわたしは明言する。
13. VERS:
Most elmagyarázom a megismerhetőt, melynek ismeretével megízlelheted az örökkévalóságot. A brahman, a kezdet nélküli és Nekem alárendelt lélek túl van az anyagi világ ok-okozati törvényén.
第13節:
さて、これから可知物について説明しよう。それを知り、君は永遠性を経験できよう。ブラフマンすなわち精神は無始でわたしに従属しこの物質界の因果律を超えている。
14. VERS:
Kezei és lábai, szemei, fejei és arcai mindenhová elérnek, s fülei mindenhol jelen vannak. Áthatva mindent, így létezik a Felsőlélek.
第14節:
あらゆるところに主の手、足、目、頭、顔、耳を持つ。あらゆるところに浸透している至高の魂が存在する。
15. VERS:
A Felsőlélek az eredeti forrása minden érzéknek, ám Ő mégis érzékek nélküli. Ő nem kötődik semmihez, noha Ő minden lény fenntartója. A természet kötőerői fölött áll, s az anyagi természet valamennyi kötőerejének mestere.
第15節:
スーパーソウルは全感覚の源だが感覚を持たない。一切生命体を維持しながら一切に執着せず、三様式を超越しながら三様式を支配している。
16. VERS:
A Legfelsőbb Igazság minden élőlényen – mozgón és mozdulatlanon – kívül és belül egyaránt létezik. Ő megfoghatatlan, ezért az anyagi érzékek számára láthatatlan és megismerhetetlen. Bár nagyon-nagyon távol van, mégis közel van mindenkihez.
第16節:
動くもの動かぬもの全ての生命体の、内にも外にも至上真理は存在している。至上真理は精妙なので、物質的感覚で見ることも理解することもできない。はるか遠くに存在しまた全てのものの近くにもいる。
17. VERS:
Noha a Felsőlélek látszólag megoszlik az élőlények között, valójában sohasem felosztott. Ő mindig egy. Ő a fenntartója valamennyi élőlénynek, mégis tudni kell Róla, hogy Ő az, aki elpusztítja és megteremti mindegyiküket.
第17節:
スーパーソウルは各個のなかに分かれているようにも見えるが決して分かれることなく常にひとつである。スーパーソウルは全生命体を維持しているが、全てを滅ぼし全てを創造すると知れ。
18. VERS:
Ő a fény forrása minden fénylő testben. Túl van az anyag sötétségén, s megnyilvánulatlan. Ő a tudás, a tudás tárgya és a tudás célja. Mindenki szívében jelen van.
第18節:
主は全ての光るものの光の源であり、物質性の闇を超え、不顕現である。主は知識、知識の対象、知識の目的で、各自のハートに住んでいる。
19. VERS:
Röviden beszéltem hát a tettek mezejéről [a testről], a tudásról, valamint a tudás tárgyáról. Teljességében csak bhaktáim érthetik meg ezt, s így elérhetik az Én természetem.
第19節:
わたしは田野(肉体)と知識、可知物について簡潔に語ってきた。献身者のみこれを完全に理解しわたしのもとに来ることができよう。
20. VERS:
Tudni kell, hogy az anyagi természet és az élőlények kezdet nélküliek. Változásaikat és az anyagi kötőerőket az anyagi természet hozza létre.
第20節:
物質自然と生命体はともに無始である。それらの変化と3様式はともに物質自然の産物である。
21. VERS:
Úgy mondják, a természet az oka minden anyagi oknak és következménynek, míg az élőlény a különféle szenvedések és élvezetek okozója a világban.
第21節:
物質自然はあらゆる物質次元の原因と結果の根源であり、生命体は物質界の多種多様な苦楽の原因であるといえよう。
22. VERS:
Így él az élőlény az anyagi természetben, a természet három kötőerejét élvezve, s mindez az anyagi természettel való kapcsolatának köszönhető. Ily módon hol jó, hol pedig rossz éri őt a különféle fajokban.
第22節:
このように生命体は物質自然の中にあって特定の生活様式に従い、物質の三様式を享受する。それは物質自然と係わるからである。このように生命体は様々な種のなかで然や悪に遭遇する。
23. VERS:
Ebben a testben van egy másik, egy transzcendentális élvező is – az Úr, a legfelsőbb birtokos, aki felülvigyázóként és engedélyezőként létezik, s akit Felsőléleknek neveznek.
第23節:
だがこの肉体のなかには超越的な享楽者である主が住んでいる。主は至上の所有者で、生命体を監督し行動を認可し、そしてスーパーソウルとして知られている。
24. VERS:
Aki megérti ezt az anyagi természetről, az élőlényről és a természet kötőerőinek kölcsönhatásairól szóló filozófiát, az biztosan felszabadul, s bármilyen helyzetben is van jelenleg, nem kell újra megszületnie e világban.
第24節:
物質自然と生命体と物質自然の三様式の相互関係に関する哲学を理解する者は必ず解放を得て、現在どのような地位にいても決してこの世界に再び誕生しない。
25. VERS:
A Felsőlelket egyesek meditációban, mások a tudás művelésével, megint mások az érdek nélküli tettek révén látják meg magukban.
第25節:
瞑想によってスーパーソウルを内に知覚する者もいる。知識の素養により、また果報的活動を通じてスーパーソウルを内に知覚する者もいる。
26. VERS:
Azután vannak olyanok is, akik másoktól hallottak a Legfelsőbb Személyről, s bár nem jártasak a lelki tudásban, imádni kezdik Őt. Mivel hajlanak arra, hogy a hiteles forrásokra hallgassanak, ők is túljutnak a születés és halál birodalmán.
第26節:
またある者は精神的知識について知らないが人から至上者について聞き至上者を崇拝しはじめる。このような人は権威者から聞こうという態度のために生死の鎖から解放されるであろう。
27. VERS:
Ó, Bhāraták vezére, tudd meg, hogy minden, ami létezik, legyen az mozgó vagy mozdulatlan, csupán a tettek mezejének és a mező ismerőjének kombinációja.
第27節:
バラタの一族の首長よ、動くものも動かぬものも存在する全て、活動の田野と知田者との結合であることを知れ。
28. VERS:
Aki minden testben látja az egyéni lélek mellett a Felsőlelket, és aki megérti, hogy sem az egyéni lélek, sem pedig a Felsőlélek, aki a halandó testben lakozik, nem semmisül meg soha, az valóban lát.
第28節:
全ての体の中で個別魂にスーパーソウルが付き添い、必滅に体の中のこの2者が不滅であると知る者は、真実を見る者である。
29. VERS:
Aki a Felsőlelket mindenhol, minden élőlényben egyformán látja, azt elméje nem húzza a mélybe, s így elérkezik a transzcendentális célhoz.
第29節:
あらゆるところ、あらゆる生命体のなかにスーパーソウルが等しく遍在していると知る者は、心によって堕落することなく至高の目的地へと近づいて行く。
30. VERS:
Aki látja, hogy minden tettet az anyagi természet létrehozta test hajt végre, s az önvaló nem tesz semmit, az valóban lát.
第30節:
物質自然によって創られた肉体により全ての活動は行われ、自己は何も為さないと知る者は真実・実相を見ている。
31. VERS:
Amikor a bölcs ember többé nem különféle élőlényeket lát különféle anyagi testeik alapján, hanem látja, hogy az élőlények mindenhová kiterjednek, akkor elérkezik a Brahman-felfogáshoz.
第31節:
肉体の千差万別による差別観を捨て、生命体が様々な場所に広がっていることを知ったとき、思慮分別のある人はブラフマン意識に達する。
32. VERS:
Az örökkévalóságot látók tudják, hogy az elpusztíthatatlan lélek transzcendentális, örökké létező, s túl van a természet kötőerőin. Ó, Arjuna, a lélek nem cselekszik soha, így nem is köthetik meg az ilyen tettek, noha kapcsolatban áll az anyagi testtel.
第32節:
永遠の視野を持つ者は不滅の魂が超越的、永遠であり、物質自然の三様式を超えたものであると知ることができる。おおアルジュナよ、肉体と接触しても魂は何も為さず、その影響を受けない。
33. VERS:
Finom természeténél fogva a levegő nem keveredik semmivel, bár mindent áthat. Éppígy a Brahman-szemlélettel rendelkező lélek sem vegyül a testtel, noha abban foglal helyet.
第33節:
空間は精妙な質を持つためにいたるところに遍在していても何物とも混合しない。同様にブラフマンの視野を持つ魂は肉体の中にあって肉体と混合しない。
34. VERS:
Ó, Bharata fia, ahogy a nap egymagában beragyogja ezt az egész univerzumot, úgy világítja be tudatával a testben lakozó élőlény az egész testet.
第34節:
バラタの子よ、ひとつの太陽がこの全世界を照らしているように、魂は肉体のなかに在って体のすべてを意識で照らしている。
35. VERS:
Aki a tudás szemével látja a különbséget a test és a test ismerője között, s megérti, hogyan szabadulhat ki az anyagi természet kötelékei közül, az eléri a legfelsőbb célt.
第35節:
知識の眼をもち、肉体とその認識者との違いを知る者は、物質自然の鎖から脱出する方法も知り至上の目的地に到達する。