6–7. VERS
ТЕКСТОВЕ 6 – 7
Szöveg
Текст
buddhir avyaktam eva ca
indriyāṇi daśaikaṁ ca
pañca cendriya-gocarāḥ
буддхир авяктам ева ча
индрия̄н̣и дашаикам̇ ча
пан̃ча чендрия-гочара̄х̣
saṅghātaś cetanā dhṛtiḥ
etat kṣetraṁ samāsena
sa-vikāram udāhṛtam
сан̇гха̄таш четана̄ дхр̣тих̣
етат кш̣етрам̇ сама̄сена
са-вика̄рам уда̄хр̣там
Szó szerinti jelentés
Дума по дума
mahā-bhūtāni – a durva elemek; ahaṅkāraḥ – a hamis ego; buddhiḥ – az értelem; avyaktam – a megnyilvánulatlan; eva – bizony; ca – is; indriyāṇi – az érzékek; daśa-ekam – tizenegy; ca – is; pañca – öt; ca – is; indriya-go-carāḥ – az érzékek tárgyai; icchā – a vágy; dveṣaḥ – a gyűlölet; sukham – a boldogság; duḥkham – a boldogtalanság; saṅghātaḥ – az összesség; cetanā – a léttünetek; dhṛtiḥ – meggyőződés; etat – mindez; kṣetram – a cselekvés mezeje; samāsena – összefoglalva; sa-vikāram – kölcsönhatásokkal; udāhṛtam – szemléltetett.
маха̄-бхӯта̄ни – велики елементи; ахан̇ка̄рах̣ – фалшиво его; буддхих̣ – интелигентност; авяктам – непроявеното; ева – несъмнено; ча – също; индрия̄н̣и – сетивата; даша-екам – единайсетте; ча – също; пан̃ча – пет; ча – също; индрия-го-чара̄х̣ – обектите на сетивата; иччха̄ – желание; двеш̣ах̣ – омраза; сукхам – щастие; дух̣кхам – нещастие; сан̇гха̄тах̣ – съвкупността; четана̄ – признаците на живот; дхр̣тих̣ – убеждение; етат – всичко това; кш̣етрам – полето на дейностите; сама̄сена – в резюме; са-вика̄рам – с взаимодействия; уда̄хр̣там – се определят като.
Fordítás
Превод
Az öt őselem, a hamis ego, az értelem, a megnyilvánulatlan, a tíz érzék és az elme, az öt érzéktárgy, a vágy, a gyűlölet, a boldogság, a boldogtalanság, az elemek összessége, a léttünetek és a meggyőződések – ezeket együttesen a tettek mezejének és kölcsönhatásainak nevezik.
Петте велики елемента, фалшивото его, интелигентността, непроявеното, десетте сетива и умът, петте обекта на сетивата, желанието, омразата, щастието, нещастието, съвкупността от материалните елементи, признаците на живот и убежденията – всички те съставляват полето на дейността и неговите взаимодействия.
Magyarázat
Пояснение
A kiváló bölcsek hiteles állításai, a védikus himnuszok és a Vedānta-sūtra aforizmái szerint e világ összetevőit a következőképpen lehet megérteni: Először is van a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter. Ez az öt őselem (mahā-bhūta). Aztán van a hamis ego, az értelem és a természet három kötőerejének megnyilvánulatlan állapota. Ezenkívül van még öt tudásszerző érzékszerv (a szem, a fül, az orr, a nyelv és a bőr), öt cselekvő érzékszerv (a hangadás szerve, a láb, a kéz, a végbél és a nemi szerv). Az érzékek felett az elme áll, amit belső érzéknek is nevezünk, mert a testen belül van. Az elmével együtt tehát tizenegy érzékszerv van. Aztán van az érzékszervek öt tárgya: az illat, az íz, a forma, az érintés és a hang. E huszonnégy elem együtteséből áll a cselekvés mezeje, melyet a huszonnégy elem analitikus tanulmányozásával az ember alaposan megérthet. A vágy, a gyűlölet, a gyönyör és a szenvedés kölcsönhatások, melyek a durvafizikai testben az öt őselemet képviselik. A lét tünetei, melyeket a tudat képvisel, valamint a meggyőződések a finomfizikai test – az elme, az ego és az értelem – megnyilvánulásai. Ezek a finomfizikai elemek is a cselekvés mezejéhez tartoznak.
От авторитетните твърдения на великите мъдреци, от ведическите химни и от сентенциите на Веда̄нта сӯтра става ясно, че съставните елементи на този свят са следните. На първо място съществуват земя, вода, огън, въздух и етер. Това са петте велики елемента (маха̄-бхӯта). След тях следват фалшивото его, интелигентността и непроявеното състояние на трите гун̣и на природата. Има също така пет сетива за придобиване на знание: очи, уши, нос, език и кожа. След това са петте действащи сетива: глас, крака, ръце, анус и полови органи. Над сетивата стои умът, който се намира в тялото и може да бъде наречен вътрешно сетиво. И заедно с ума, стават общо единайсет сетива. После следват петте обекта на сетивата: мирис, вкус, форма, допир и звук. Съвкупността от тези двайсет и четири елемента се нарича поле на дейността. Ако аналитично изучава тези двайсет и четири елемента, човек много добре ще разбере полето на дейността. Освен това има желание, омраза, щастие и нещастие, които са взаимодействия, представящи петте елемента в грубото тяло. Признаците на живот, представени от съзнанието и убежденията, са проявления на финото тяло – ум, его и интелигентност. Тези фини елементи също се включват в полето на дейностите.
Az öt őselem a hamis ego durva megnyilvánulása. Ez a durva megnyilvánulás a hamis ego eredeti állapotát képviseli, melyet szakkifejezéssel materialista felfogásnak, vagyis tāmasa-buddhinak, tudatlanságban lévő intelligenciának neveznek. Ez képviseli továbbá az anyagi természet három kötőerejének megnyilvánulatlan állapotát. Az anyagi természet megnyilvánulatlan kötőerőit pradhānának hívják.
Петте велики елемента са грубо проявление на фалшивото его, първичната му форма, наричана материално съзнание (та̄маса-буддхи) или „интелигентност в невежество“. Това представлява непроявеният стадий на трите гун̣и на природата. Непроявените гун̣и на материалната природа се наричат прадха̄на.
Aki részletesen meg akarja ismerni a huszonnégy elemet, valamint azok kölcsönhatásait, annak részletesebben kell tanulmányoznia a filozófiát. A Bhagavad-gītā csak egy összegzést ad erről.
Този, който иска да разбере в детайли двайсет и четирите елемента, както и взаимодействията между тях трябва да изучи по-подробно тази философия. В Бхагавад-гӣта̄ е дадено само резюме.
E tényezőket a test képviseli, amely hatféle változásnak van kitéve: születés, növekedés, stagnálás, utódok létrehozása, sorvadás és végül elmúlás. A mező tehát egy ideiglenes anyagi tényező, a kṣetra-jña, a mező ismerője és tulajdonosa azonban különbözik tőle.
Съвкупността от всички тези елементи образува тялото, което претърпява следните шест промени: то се ражда, расте, съществува известно време, възпроизвежда се, започва да старее и накрая изчезва. Следователно полето е материално и временно, за разлика от кш̣етра-гя – познавача, неговия собственик.