Skip to main content

31. VERS

제31절

Szöveg

원문

yadā bhūta-pṛthag-bhāvam
eka-stham anupaśyati
tata eva ca vistāraṁ
brahma sampadyate tadā
야다 부따-쁘리탁-바밤 yadā bhūta-pṛthag-bhāvam
에까-스탐 아누빠샤띠 eka-stham anupaśyati
따따 에바 짜 비스따람 tata eva ca vistāraṁ
브라흐마 삼빠댜떼 따다 brahma sampadyate tadā

Szó szerinti jelentés

동의어

yadā – amikor; bhūta – az élőlényeknek; pṛthak-bhāvam – különálló voltát; eka-stham – egyben lévőként; anupaśyati – próbálja látni a hiteles forrásokon keresztül; tataḥ eva – azután; ca – szintén; vistāram – kiterjedésként; brahma – az Abszolútat; sampadyate – eléri; tadā – akkor.

야다: 때, 부따: 생명체의, 쁘리탁-바밤: 분리된 정체성들, 에까-스탐: 하나에 위치한, 아누빠샤띠: 권위 있는 출처를 통해 보다, 따따하 에바: 그 이후에, 짜: 또한, 비스따람: 확장, 브라흐마: 절대자, 삼빠댜떼: 그는 달성한다, 따다: 그때.

Fordítás

번역

Amikor a bölcs ember többé nem különféle élőlényeket lát különféle anyagi testeik alapján, hanem látja, hogy az élőlények mindenhová kiterjednek, akkor elérkezik a Brahman-felfogáshoz.

현명한 자가 서로 다른 물질적 육신 때문에 생긴 서로 다른 정체성을 보는 것을 멈출 때, 그리고 모든 존재가 어떻게 세상 모든 곳으로 뻗어 나갔는지를 이해할 때, 브라흐만 개념에 이른다.

Magyarázat

주석

Akkor lát igazán az ember, ha látja, hogy az élőlények különféle testeit az egyéni lélek különféle vágyai szülik, s a testek valójában nem tartoznak a lélekhez. Az anyagi életfelfogásban valakit félistennek, valaki mást embernek, kutyának vagy macskának látunk. Ez azonban nem igazi, hanem anyagi látásmód. Ez az anyagi különbségtétel az anyagi életfelfogásnak tulajdonítható. A lélek az anyagi test pusztulása után is ugyanaz marad, a különféle testeket pedig az anyagi természettel való kapcsolat eredményeként kapja. Ha valaki képes ezt megérteni, az lelki szemléletre tesz szert. Nem tesz többé olyan különbséget az élőlények között, hogy az egyik ember, a másik állat, magasabb vagy alacsonyabb rendű stb., így tudata megtisztul, és lelki önazonosságát visszanyerve képes lesz a Kṛṣṇa-tudat kifejlesztésére. Hogy miképpen lát ezek után, arról a következő vers szól.

생명체의 여러 다른 몸이 개별 영혼의 서로 다른 욕망 때문에 생긴 것이며, 이것이 실제로 자아 그 자체가 아니라는 것을 볼 수 있을 때 진정으로 보는 것이다. 물질적 개념의 삶 속에서 누구는 데바이고, 누구는 인간이며, 누구는 개, 고양이 등으로 보인다. 이것은 물질적 시각이지, 진정한 시각이 아니다. 이 물질적으로 다름은 삶에 대한 물질적 개념에서 비롯된다. 물질적 육신이 소멸하고 난 다음, 영혼은 하나다. 이 영혼이 물질적 본성과의 접촉 때문에 또 다른 형태의 몸을 받게 된다. 우리가 이것을 볼 수 있을 때 영적 시각을 얻게 된다. 그러면 인간, 동물, 크고 작음 등의 다름에서 벗어나 우리 의식이 정화되고, 영적 동일성 속에서 끄리쉬나 의식을 발전시키게 된다. 그 후 우리가 사물을 어떻게 보게 되는지는 다음 절이 설명한다.