Skip to main content

3. VERS

TEXT 3

Szöveg

Verš

kṣetra-jñaṁ cāpi māṁ viddhi
sarva-kṣetreṣu bhārata
kṣetra-kṣetrajñayor jñānaṁ
yat taj jñānaṁ mataṁ mama
kṣetra-jñaṁ cāpi māṁ viddhi
sarva-kṣetreṣu bhārata
kṣetra-kṣetrajñayor jñānaṁ
yat taj jñānaṁ mataṁ mama

Szó szerinti jelentés

Synonyma

kṣetra-jñam – a mező ismerőjeként; ca – is; api – bizony; mām – Engem; viddhi – ismerj; sarva – minden; kṣetreṣu – testi mezőben; bhārata – ó, Bharata leszármazottja; kṣetra – a tettek mezejéről (a testről); kṣetra-jñayoḥ – és a mező ismerőjéről; jñānam – szóló tudás; yat – ami; tat – az; jñānam – a tudás; matam – vélemény; mama – Enyém.

kṣetra-jñam — znalce pole; ca — také; api — jistě; mām — Mě; viddhi — znej; sarva — všech; kṣetreṣu — v polích; bhārata — ó synu Bharaty; kṣetra — pole působnosti (tělo); kṣetra-jñayoḥ — a znalce pole; jñānam — jejich poznání; yat — to, co; tat — to; jñānam — poznání; matam — mínění; mama — Moje.

Fordítás

Překlad

Ó, Bharata sarja, értsd meg, hogy Én is jelen vagyok minden testben a mező ismerőjeként, s a tudás nem más, mint megérteni, hogy mi ez a test és ki annak ismerője. Ez az Én véleményem.

Ó potomku Bharaty, věz, že Já jsem také znalcem, a to ve všech tělech. A rozumět tomuto tělu a jeho znalci se nazývá poznání. To je Můj názor.

Magyarázat

Význam

A test és ismerője, valamint a lélek és a Felsőlélek tárgyalása három különböző témát érint, melyek: az Úr, az élőlény és az anyag. Minden cselekvési mezőben, minden testben két lélek van: az egyéni lélek és a Felsőlélek. Mivel az utóbbi Kṛṣṇának, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének teljes értékű kiterjedése, Kṛṣṇa azt mondja: „Én is ismerő vagyok, de nem a test egyéni ismerője, hanem a legfelsőbb ismerő. Paramātmāként, azaz Felsőlélekként jelen vagyok minden testben.”

Když se budeme zabývat otázkami těla a znalce těla — duše a Nadduše — zjistíme, že máme tři předměty studia: Pána, živou bytost a hmotu. V každém poli působnosti, v každém těle, jsou dvě duše: individuální duše a Nadduše. Nadduše je úplnou expanzí Nejvyšší Osobnosti Božství, Kṛṣṇy, a proto Kṛṣṇa říká: “Já jsem také znalcem, ale ne individuálním znalcem jednoho těla. Jsem absolutním znalcem. Nacházím se v každém těle v podobě Paramātmy, Nadduše.”

Aki a Bhagavad-gītā alapján nagyon alaposan tanulmányozza a tett mezejét és a mező ismerőjét, az tudásra tehet szert.

Ten, kdo bude velmi podrobně studovat téma pole působnosti a znalce pole podle Bhagavad-gīty, může dospět k poznání.

Az Úr kijelenti: „Én minden egyes egyéni testben a tettek mezejének ismerője vagyok.” Az élőlény ismerheti a saját testét, de másokét nem. A Felsőlélekként minden testben jelen lévő Istenség Személyisége azonban tökéletesen ismeri mindegyik testet, minden fajban. Egy közönséges ember tudhat mindent a saját kis földjéről, de a király nemcsak a saját palotájáról, hanem minden egyes alattvalója minden tulajdonáról is tud. Ehhez hasonlóan az élőlény csak a saját testének egyéni birtokosa, a Legfelsőbb Úr azonban minden testnek. A király az ország eredeti tulajdonosa, a polgárok pedig csupán másodlagos tulajdonosok. Éppen így a Legfelsőbb Úr valamennyi test legfelsőbb birtokosa.

Pán říká: “Jsem znalcem pole působnosti v každém individuálním těle.” Individuální duše může znát vlastní tělo, ale jiná těla nezná. Nejvyšší Pán, který v podobě Nadduše dlí ve všech tělech, ví vše o každém z nich. Zná všechna těla všech forem života. Řadový občan může vědět vše o svém malém pozemku, ale král zná nejen svůj palác, ale i majetek všech občanů. Podobně je živá bytost individuální vlastník určitého těla, ale Nejvyšší Pán je vlastník veškerých těl. Král je prvořadým majitelem království a občan je majitelem až v druhé řadě. Nejvyšší Pán je svrchovaným vlastníkem všech těl.

A test érzékszervekből áll. A Legfelsőbb Úr Hṛṣīkeśa, ami azt jelenti, hogy Ő „az érzékek irányítója”. Ő az érzékek eredeti irányítója, pontosan úgy, mint ahogyan az állam tetteinek is a király a legfőbb irányítója, míg a polgárok csak másodlagos irányítók. Amikor az Úr azt mondja: „Én is ismerő vagyok”, az annyit jelent, hogy Ő a felsőbbrendű tudó, míg az egyéni lélek csak a saját testét ismeri. A védikus irodalomban a következőt olvashatjuk:

Tělo se skládá ze smyslů a Nejvyšší Pán je Hṛṣīkeśa, vládce smyslů. Je prvotním vládcem smyslů, tak jako je král prvořadým dohlížitelem nade vším děním ve státě; občané jsou dohlížiteli až v druhé řadě. Pán říká: “Já jsem také znalcem.” To znamená, že je absolutním znalcem — individuální duše zná pouze své tělo. Ve védských spisech stojí:

kṣetrāṇi hi śarīrāṇi
bījaṁ cāpi śubhāśubhe
tāni vetti sa yogātmā
tataḥ kṣetra-jña ucyate
kṣetrāṇi hi śarīrāṇi
bījaṁ cāpi śubhāśubhe
tāni vetti sa yogātmā
tataḥ kṣetra-jña ucyate

Ezt a testet kṣetrának hívják, s ezen belül lakozik a test tulajdonosa, valamint a Legfelsőbb Úr, aki ismeri a testet és annak tulajdonosát is. Éppen ezért Őt minden mező ismerőjének nevezik. A tettek mezeje, a tettek ismerője és a tettek legfelsőbb ismerője közötti különbségről a következőket mondhatjuk el: A test, az egyéni lélek és a Felsőlélek természetéről szóló tökéletes tudást a védikus irodalom jñānának nevezi. Ez Kṛṣṇa véleménye. A tudás azt jelenti, hogy megértjük: a lélek és a Felsőlélek egy, mégis különböző. Aki nem érti meg a tettek mezejét és a tettek ismerőjét, az nem rendelkezik tökéletes tudással. Meg kell értenünk a prakṛti (a természet), a puruṣa (a természet élvezője) és az īśvara (a természetet és az egyéni lelket irányító ismerő) helyzetét. Ezt a hármat nem szabad összetévesztenünk egymással, ahogyan nem szabad összetévesztenünk a festőt, a festményt és a festőállványt sem. Természeten ezt az anyagi világot értjük, ami a tettek mezeje, a természet élvezője pedig az élőlény. Mindkettő felett a legfelsőbb irányító áll, az Istenség Személyisége. Ezzel kapcsolatban így írnak a Védák (Śvetāśvatara-upaniṣad 1.12): bhoktā bhogyaṁ preritāraṁ ca matvā / sarvaṁ proktaṁ tri-vidhaṁ brahmam etat. Három brahman-felfogás van: brahman a prakṛti, a tettek mezeje; brahman a jīva (az egyéni lélek), aki megpróbál uralkodni az anyagi természeten, és Brahman mindkettőjük irányítója, de Ő a valódi irányító.

Tělo se nazývá kṣetra a v něm sídlí jeho vlastník a dále Nejvyšší Pán, který zná jak tělo, tak jeho vlastníka. Proto se Mu říká znalec všech polí. Mezi polem působnosti, znalcem pole a svrchovaným znalcem pole je rozdíl. Dokonalé poznání o povaze těla, individuální duše a Nadduše se z hlediska Ved nazývá jñāna. Zde je předložen Kṛṣṇův názor. Poznáním se rozumí znát duši a Nadduši jako totožné a zároveň odlišné. Ten, kdo pole působnosti a znalce pole nezná, nemá dokonalé poznání. Musíme vědět, v jakém postavení je prakṛti (příroda), puruṣa (její poživatel) a īśvara (znalec, který vládne jak přírodě, tak individuální duši). Je nutné tyto tři nezaměňovat — neplést si malíře s obrazem a s malířským stojanem. Tento hmotný svět, který je polem působnosti, je příroda, živá bytost je její poživatel a nad nimi stojí svrchovaný vládce, Osobnost Božství. Ve védských spisech (Śvetāśvatara Upaniṣad 1.12) se uvádí: bhoktā bhogyaṁ preritāraṁ ca matvā / sarvaṁ proktaṁ tri-vidhaṁ brahmam etat. Existuje trojí pojetí Brahmanu: prakṛti je Brahman jakožto pole působnosti; jīva (individuální duše) je Brahman, který se zde snaží ovládat hmotnou přírodu, a vládce obou je také Brahman, který je však skutečným vládcem.

Ez a fejezet azt is kifejti, hogy a két ismerő közül az egyik tévedhetetlen, míg a másik esendő, az egyik felsőbbrendű, míg a másik alárendelt. Aki a mező két ismerőjéről azt gondolja, hogy egy és ugyanaz, az ellentmond az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki itt egyértelműen kijelenti: „Én is ismerem a cselekvés mezejét.” Aki a kötelet kígyónak véli, az nem rendelkezik tudással. Különféle testek vannak, s a testeknek különféle tulajdonosai. Mivel az egyéni lelkek mind más és más mértékben kívánnak uralkodni az anyagi természet felett, ennek érdekében más és más testet kapnak. A Legfelsőbb azonban irányítóként minden testben jelen van. A ca szó fontos, mert valamennyi test összességére utal. Ez Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa véleménye. Kṛṣṇa a Felsőlélek, aki az egyéni lélektől függetlenül jelen van minden egyes testben. E versben Kṛṣṇa egyértelműen kijelenti, hogy valódi tudás az, amikor valaki tudja, hogy a Felsőlélek irányítja a tettek mezejét és a parányi élvezőt is.

V této kapitole bude rovněž vysvětleno, že jeden ze znalců může poklesnout, zatímco druhý nikoliv. Jeden je v nadřazeném a druhý v podřízeném postavení. Každý, kdo považuje oba znalce pole za totožné, odporuje Nejvyššímu Pánu, který zde jasně říká: “Já jsem také znalcem pole působnosti.” Ten, kdo mylně pokládá provaz za hada, postrádá poznání. Existují různé druhy těl a jejich různí vlastníci. Tolik druhů těl je proto, že každá individuální duše má individuální schopnost ovládat hmotnou přírodu. Ve všech tělech je však rovněž Nejvyšší jakožto vládce. Významné je slovo ca, protože se vztahuje na všechna těla. To je názor Śrīly Baladevy Vidyābhūṣaṇy. Kṛṣṇa je Nadduše, jež se vedle individuální duše také nachází v každém těle. A zde Kṛṣṇa jednoznačně říká: skutečné poznání znamená vědět, že Nadduše je vládcem jak pole působnosti, tak omezeného poživatele.