24. VERS

TEXT 24

Szöveg

Texte

ya evaṁ vetti puruṣaṁ
prakṛtiṁ ca guṇaiḥ saha
sarvathā vartamāno ’pi
na sa bhūyo ’bhijāyate

Szó szerinti jelentés

Synonyms

yaḥ – aki; evam – ily módon; vetti – megérti; puruṣam – az élőlényt; prakṛtim – az anyagi természetet; ca – és; guṇaiḥ – az anyagi természet kötőerőivel; saha – együtt; sarvathā – bármilyen; vartamānaḥ – helyzetben; api – is; na – soha; saḥ – ő; bhūyaḥ – ismét; abhijāyate – megszületik.

yaḥ: quiconque; evam: ainsi; vetti: comprend; puruṣam: l’être; prakṛtim: la nature matérielle; ca: et; guṇaiḥ: les modes d’influence matérielle; saha: avec; sarvathā: de quelque façon; vartamānaḥ: situé; api: en dépit de; na: jamais; sah: il; bhūyaḥ: à nouveau; abhijāyate: prend naissance.

Fordítás

Translation

Aki megérti ezt az anyagi természetről, az élőlényről és a természet kötőerőinek kölcsönhatásairól szóló filozófiát, az biztosan felszabadul, s bármilyen helyzetben is van jelenleg, nem kell újra megszületnie e világban.

Qui comprend cette philosophie traitant de la nature matérielle, de l’être vivant et de l’interaction des trois guṇas, obtient assurément la libération. Quelle que soit sa condition présente, jamais plus il n’aura à renaître en ce monde.

Magyarázat

Purport

Ha az ember világosan megérti, mit jelent az anyagi természet, a Felsőlélek, az egyéni lélek és a közöttük lévő kapcsolat, lehetővé válik számára, hogy felszabaduljon, visszatérjen a lelki világba, s többé ne kelljen újra az anyagi természetbe kerülnie. Ez a tudás eredménye, célja pedig az, hogy világosan megértsük: az élőlény véletlenül került az anyagi létbe. A felette álló hiteles tekintélyek, a szent életű emberek és a lelki tanítómester társaságában arra kell törekednie, hogy felismerje helyzetét, majd az Istenség Személyisége által elmondott Bhagavad-gītāt megértve lelki tudatúvá, azaz Kṛṣṇa-tudatúvá kell válnia. Ezek után biztos, hogy sohasem kell többé visszatérnie az anyagi létbe, hanem eljut a lelki világba, ahol örök, tudással és boldogsággal teli élet vár rá.

Comprendre la nature matérielle, l’Âme Suprême, l’âme individuelle et les rapports qui existent entre elles, nous permet d’obtenir la libération et d’atteindre le monde spirituel, d’où l’on n’est pas contraint de retourner dans le monde matériel. Tel est le fruit du savoir. Il doit nous faire comprendre clairement que nous sommes tombés accidentellement dans l’existence matérielle. En accomplissant des efforts personnels et en bénéficiant de l’aide de diverses autorités, comme les saints hommes ou le maître spirituel, nous devons comprendre notre position, puis, éclairés par la Bhagavad-gītā que Dieu énonça en personne, revenir à la conscience spirituelle, à la conscience de Kṛṣṇa. Ainsi serons-nous assurés de ne jamais retourner à l’existence matérielle. Bien plutôt serons-nous transportés dans le monde spirituel pour y goûter une vie éternelle de connaissance et de félicité.