22. VERS
ТЕКСТ 22
Szöveg
Текст
bhuṅkte prakṛti-jān guṇān
kāraṇaṁ guṇa-saṅgo ’sya
sad-asad-yoni-janmasu
бхун̇кте пракр̣ти-джа̄н гун̣а̄н
ка̄ран̣ам̇ гун̣а-сан̇го 'ся
сад-асад-йони-джанмасу
Szó szerinti jelentés
Дума по дума
puruṣaḥ – az élőlény; prakṛti-sthaḥ – az anyagi energiában elhelyezkedve; hi – bizony; bhuṅkte – élvezi; prakṛti-jān – az anyagi természet által létrehozott; guṇān – kötőerőket; kāraṇam – az ok; guṇa-saṅgaḥ – a természet kötőerőivel való kapcsolata; asya – az élőlénynek; sat-asat – a jó és rossz; yoni – fajokban való; janmasu – megszületésekben.
пуруш̣ах̣ – живото същество; пракр̣ти-стхах̣ – като се намира в материалната енергия; хи – със сигурност; бхун̇кте – се наслаждава; пракр̣ти-джа̄н – създадена от материалната природа; гун̣а̄н – гун̣и на природата; ка̄ран̣ам – причината; гун̣а-сан̇гах̣ – връзката с гун̣ите на природата; ася – на живото същество; сат-асат – в добро и зло; йони – форми на живот; джанмасу – в раждания.
Fordítás
Превод
Így él az élőlény az anyagi természetben, a természet három kötőerejét élvezve, s mindez az anyagi természettel való kapcsolatának köszönhető. Ily módon hol jó, hol pedig rossz éri őt a különféle fajokban.
Живото същество, попаднало в материалната природа, следва различни начини на живот и се наслаждава на трите материални гун̣и. Това се дължи на контакта му с тази природа. Така то се среща с доброто и злото в различните жизнени форми.
Magyarázat
Пояснение
Ez a vers nagyon fontos ahhoz, hogy megérthessük, hogyan vándorol az élőlény egyik testből a másikba. A második fejezet magyarázata szerint az élőlény úgy váltja a testét, mint ahogyan ruháinkat cseréljük. Ez a ruhacsere az anyagi léthez való ragaszkodás következménye. Amíg az élőlény vonzódik ehhez a hamis megnyilvánuláshoz, addig egyik testből a másikba kell vándorolnia, s e nemkívánatos körülmények közé azért kényszerül, mert az anyagi természet ura akart lenni. Anyagi vágyai következtében hol félistenként, hol emberként, hol vadállatként, madárként, féregként, halként, szent emberként, olykor pedig bogárként születik meg. Így zajlik ez, s az élőlény mindegyik esetben a helyzet urának hiszi magát, holott az anyagi természet befolyása alatt áll.
Този стих е много важен, за да разберем как живото същество се преселва от едно тяло в друго. Във втора глава беше обяснено, че живото същество преминава от тяло в тяло, както човек сменя дрехата си. Тази „смяна на дрехите“ се дължи на привързаността му към материалното съществуване. Докато продължава да е запленено от този илюзорен свят, то ще бъде принудено да преминава от тяло в тяло. Поради желанието си да господства над природата, то се поставя в такива неблагоприятни обстоятелства. Под въздействието на материални желания живото същество се ражда понякога като полубог, понякога като човек, понякога като животно или птица, като червей или риба, като светец, като насекомо. Тези раждания идват едно след друго. Във всички случаи живото същество си мисли, че е господар на обстоятелствата, но всъщност е под влияние на материалната природа.
Ez a vers azt magyarázza meg, hogyan kerül az élőlény a különféle testekbe. Ez a természet különféle kötőerőivel való kapcsolatának eredménye. Az embernek ezért felül kell emelkednie a három anyagi kötőerőn, s meg kell állapodnia a transzcendentális szinten. Ezt nevezik Kṛṣṇa-tudatnak. Amíg valaki nem Kṛṣṇa-tudatú, addig anyagi tudata arra fogja kényszeríteni, hogy egyik testből a másikba vándoroljon, mert időtlen idők óta anyagi vágyai vannak. Ettől a felfogástól azonban meg kell szabadulnia, s ez csak úgy lehetséges, ha a hiteles forrásokra hallgat. A legjobb példát Arjuna esete szolgáltatja, aki Kṛṣṇától hallott az Istenről szóló tudományról. Ha az élőlény átadja magát a hallás folyamatának, akkor megszabadulhat régi vágyától, hogy uralkodjon az anyagi természeten, s ahogyan vágya csökken, úgy tapasztal majd egyre nagyobb lelki boldogságot. A Védák egyik mantrája szerint olyan mértékben vagyunk képesek élvezni az örökkévaló, örömteli életet, amilyen mértékben megvilágosodunk az Istenség Legfelsőbb Személyisége társaságában.
Тук се обяснява по какъв начин живото същество попада в различни материални тела. Това става в резултат на свързването му с различни гун̣и на природата. Ето защо човек трябва да се издигне над трите материални гун̣и и да се установи на трансцендентална позиция. Това се нарича Кр̣ш̣н̣а съзнание. Ако не се установи в Кр̣ш̣н̣а съзнание, материалното му съзнание го заставя да преминава от едно тяло в друго, защото има материални желания от незапомнени времена. Но това трябва да се промени. Промяната може да се осъществи единствено със слушане от авторитетни източници. Най-добрият пример е пред нас: Арджуна слуша науката за Бога от Кр̣ш̣н̣а. Ако живото същество се отдаде на този процес на слушане, то ще изгуби дълго подхранваното си желание да господства над материалната природа и постепенно, в съответствие със спада на отдавнашното му желание за господство, ще започне да се наслаждава на духовно щастие. В една ведическа мантра се казва, че колкото повече разширява знанието си в общуване с Върховната Божествена Личност, толкова повече човек се наслаждава на вкуса на вечния, изпълнен с блаженство живот.