20. VERS
ТЕКСТ 20
Szöveg
Текст
viddhy anādī ubhāv api
vikārāṁś ca guṇāṁś caiva
viddhi prakṛti-sambhavān
виддхй ана̄дӣ убха̄в апи
вика̄ра̄м̇ш ча гун̣а̄м̇ш чаива
виддхи пракр̣ти-самбхава̄н
Szó szerinti jelentés
Дума по дума
prakṛtim – az anyagi természetet; puruṣam – az élőlényeket; ca – és; eva – bizony; viddhi – tudd; anādī – kezdet nélkülinek; ubhau – mindkettőt; api – szintén; vikārān – az átalakulást; ca – is; guṇān – a természet három kötőerejét; ca – és; eva – bizony; viddhi – tudd; prakṛti – az anyagi természet; sambhavān – termékének.
пракр̣тим – материалната природа; пуруш̣ам – живите същества; ча – също; ева – несъмнено; виддхи – трябва да разбереш; ана̄дӣ – без начало; убхау – и двете; апи – също; вика̄ра̄н – трансформации; ча – също; гун̣а̄н – трите гун̣и на природата; ча – също; ева – несъмнено; виддхи – знай; пракр̣ти – материалната природа; самбхава̄н – причинени от.
Fordítás
Превод
Tudni kell, hogy az anyagi természet és az élőlények kezdet nélküliek. Változásaikat és az anyagi kötőerőket az anyagi természet hozza létre.
Материалната природа и живите същества нямат начало. Техните трансформации и трите гун̣и на материята са продукти на материалната природа.
Magyarázat
Пояснение
Az ebben a fejezetben leírt tudás által az ember megismerheti a testet (a cselekvés mezejét) és annak ismerőit (az egyéni lelket és a Felsőlelket). A test a cselekvés mezeje, és az anyagi természet hozza létre. Az egyéni lélek, aki testet öltött és a test tetteit élvezi, a puruṣa, vagyis az élőlény. Ő az egyik ismerő, a másik pedig a Felsőlélek. Természetesen azt is meg kell értenünk, hogy a Felsőlélek és az egyéni élőlény az Istenség Legfelsőbb Személyiségének két különböző megnyilvánulása. Az élőlény az energiája, a Felsőlélek pedig személyes kiterjedése.
Чрез знанието, изложено в тази глава, човек може да разбере тялото (полето на дейностите) и познавачите на тялото (индивидуалната душа и Свръхдушата). Тялото е поле на дейността, състоящо се от материални елементи. Индивидуалната душа, въплътена и наслаждаваща се на дейностите на тялото, се нарича пуруш̣а, живо същество. Тя е единият от познавачите, другият е Свръхдушата. Разбира се, Свръхдушата и индивидуалното същество са различни проявления на Върховната Божествена Личност. Живото същество е една от енергиите му, а Свръхдушата – негова лична експанзия.
Az anyagi természet és az élőlény egyaránt örökkévaló, vagyis létezett a teremtés előtt is. Az anyagi megnyilvánulás a Legfelsőbb Úr energiájából jön létre, s éppen így az élőlények is, ők azonban a felsőbbrendű energiához tartoznak. Az anyagi természet és az élőlények a kozmosz megnyilvánulása előtt is léteztek. A megnyilvánulatlan anyagi természet Mahā-viṣṇu, az Istenség Legfelsőbb Személyisége testébe merült, majd a mahat-tattva révén a kellő időben megnyilvánult. Hasonló módon vannak Benne az élőlények is. Feltételekhez kötött állapotuk következtében ellene vannak a Legfelsőbb Úr szolgálatának, ezért nem léphetnek be a lelki világba. Az anyagi természet megnyilvánulásával azonban ismét esélyt kapnak, hogy az anyagi világban cselekedve felkészülhessenek, s így eljuthassanak a lelki világba. Ez az anyagi teremtés titka. Eredetileg az élőlény a Legfelsőbb Úr szerves lelki része, de lázadó természete miatt az anyagi természet uralma alá kerül. Hogy ezek az élőlények, vagyis a Legfelsőbb Úr felsőbbrendű teremtményei miképpen kerültek kapcsolatba az anyagi természettel, az valójában nem számít. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azonban tudja, hogy valójában hogyan és miért történt mindez. Az írásokban az Úr azt mondja, hogy akiket elbűvöl az anyagi természet, azoknak küzdelmes harcot kell vívniuk a létért. Az előző néhány vers alapján azonban tudnunk kell, hogy az anyagi természet minden változása és hatása, amely a három kötőerőn keresztül nyilvánul meg, szintén az anyagi természet terméke. Az élőlénnyel kapcsolatos minden változás és minden változatosság a testnek tulajdonítható. Az élőlények lelki természetüket tekintve valamennyien egyformák.
Материалната природа и живото същество са вечни. Това означава, че са съществували и преди сътворението. И двете са енергия на Върховния Бог, но живите същества се отнасят към неговата висша енергия. И живите същества, и материалната природа са съществували преди проявяването на този космос. Материалната природа е била погълната от Върховната Божествена Личност, Маха̄-виш̣н̣у, и когато е станало нужно, е била проявена посредством махат-таттва. Живите същества също пребивават в Бога, но понеже са обусловени, нямат склонност да му служат. Затова не са допускани в духовното небе. Но когато материалната природа бъде проявена, тези живи същества отново получават възможност да действат в материалния свят и да се подготвят за влизане в духовния свят. В това се състои цялата мистерия на материалното творение. В действителност живото същество е изначално духовна частица, неразделно свързана с Върховния Бог, но поради непокорството си, то става обусловено от материалната природа. Няма значение как живите същества, принадлежащи на висшата енергия на Бога, са влезли в контакт с материалната природа. Върховната Божествена Личност обаче знае как и защо това се е случило в действителност. В писанията Бог казва, че привлечените от материалната природа са изложени на трудна борба за съществуване. От тези няколко стиха трябва ясно да разберем, че самата материална природа е причината на всички трансформации и изменения в материята под влияние на трите гун̣и. Всички трансформации и разнообразието сред живите същества се дължат на тялото. Но в духовно отношение всички живи същества са еднакви.