19. VERS

TEXT 19

Szöveg

Tekstas

iti kṣetraṁ tathā jñānaṁ
jñeyaṁ coktaṁ samāsataḥ
mad-bhakta etad vijñāya
mad-bhāvāyopapadyate

Szó szerinti jelentés

Synonyms

iti – ily módon; kṣetram – a cselekvés mezeje (a test); tathā – is; jñānam – a tudás; jñeyam – a tudás tárgya; ca – és; uktam – elmondatott; samāsataḥ – összefoglalóan; mat-bhaktaḥ – az Én bhaktám; etat – mindezt; vijñāya – megértvén; mat-bhāvāya – az Én természetemhez; upapadyate – eljut.

iti — taip; kṣetram — veiklos laukas (kūnas); tathā — taip pat; jñānam — pažinimas; jñeyam — pažinimo objektas; ca — taip pat; uktam — apibūdintas; samāsataḥ — glaustai; mat-bhaktaḥ — Mano bhaktas; etat — visa tai; vijñāya — suvokęs; mat-bhāvāya — Mano gamtą; upapadyate — pasiekia.

Fordítás

Translation

Röviden beszéltem hát a tettek mezejéről [a testről], a tudásról, valamint a tudás tárgyáról. Teljességében csak bhaktáim érthetik meg ezt, s így elérhetik az Én természetem.

Taigi Aš glaustai apibūdinau veiklos lauką [kūną], pažinimą bei pažinimo objektą. Tik Mano bhaktai gali tai visiškai suprasti, o supratę – pasiekti Mano gamtą.

Magyarázat

Purport

Az Úr összefoglaló leírást adott a testről, a tudásról és a tudás tárgyáról. A tudás három tényezőből áll: a tudóból, a tudás tárgyából és a tudás folyamatából. Együttesen ezeket vijñānának, vagyis a tudás tudományának nevezik. A tökéletes tudáshoz az Úr tiszta bhaktája közvetlenül jut, míg mások képtelenek rá szert tenni. A monisták szerint végső fokon ez a három tényező eggyé válik, ám a bhakták nem fogadják ezt el. A tudás és a tudás kibontakozása azt jelenti, hogy az ember Kṛṣṇa-tudatban felismeri, hogy kicsoda is ő. Mindenki az anyagi tudat irányítása alatt áll, ám amint Kṛṣṇa tetteire irányítjuk tudatunkat, s megértjük, hogy Ő minden, igazi tudáshoz jutunk. Más szóval a tudás nem más, mint az odaadó szolgálat tökéletes megismerésének előzetes szintje. A tizenötödik fejezet ezt világosan el fogja magyarázni.

KOMENTARAS: Viešpats glaustai apibūdino kūną, pažinimą ir pažinimo objektą. Šis žinojimas apima tris dalykus: pažįstantį subjektą, pažinimo objektą ir pažinimo procesą. Drauge paėmus, visi jie vadinami vijñāna – pažinimo mokslu. Besąlygiškai pasiaukoję Viešpaties bhaktai gali tiesiogiai suvokti tobulą žinojimą. Kiti tai padaryti nepajėgs. Monistai teigia, jog galutiniame etape pažįstantis subjektas, pažinimo objektas ir pažinimo procesas susilieja, tačiau bhaktai šito nepripažįsta. Žinojimas ir žinojimo vystymas – tai savęs pažinimas per Krṣṇos sąmonę. Mums vadovauja materiali sąmonė, tačiau kai visą sąmonę pašvęsime Kṛṣṇai ir suvoksime, kad Kṛṣṇa yra viskas, įgysime tikrąjį žinojimą. Kitaip sakant, žinojimas – ne kas kita, kaip pirmasis pasiaukojimo tarnystės suvokimo etapas. Tai bus labai išsamiai paaiškinta penkioliktame skyriuje.

Összegezve tehát, a 6. és a 7. vers (mahā-bhūtāni; cetanā-dhṛtiḥ) az anyagi elemeket és az életjelenségek különböző megnyilvánulásait elemzi. Ezek együttesen alkotják a testet, vagyis a cselekvés mezejét. A 8. verstől a 12-ig (amānitvam; tattva-jñānārtha-darśanam) a tudás folyamatáról olvashatunk, mely által megérthetjük a cselekvés mezejének mindkét ismerőjét, a lelket és a Felsőlelket is. A 13–18. vers (anādi mat-param; hṛdi sarvasya viṣṭhitam) a lélekről és a Legfelsőbb Úrról, azaz a Felsőlélekről beszél.

Apibendrinant galima pasakyti, kad 6-as ir 7-as posmai nuo žodžių mahā-bhūtāni iki žodžių cetanā dhṛtiḥ analizuoja materijos pradmenis bei kai kuriuos gyvybės požymių pasireiškimus. Visa tai drauge sudaro kūną – veiklos lauką. Posmai nuo 8-o iki 12-o, nuo žodžio amānitvam iki žodžių tattva-jñānārtha-darśanam, nusako pažinimo procesą, leidžiantį suprasti abu veiklos lauką pažįstančius subjektus – sielą ir Supersielą. Posmai nuo 13-o iki 18-o, nuo žodžių anādi mat-param iki hṛdi sarvasya viṣṭhitam, aprašo sielą ir Aukščiausiąjį Viešpatį, arba Supersielą.

Három dologról esett tehát szó: a cselekvés mezejéről (a testről), a megismerés folyamatáról, valamint a lélekről és a Felsőlélekről. Ez a vers kijelenti, hogy kizárólag az Úr tiszta bhaktái érthetik meg ezt a három dolgot világosan. Az ilyen bhakták számára a Bhagavad-gītā tehát rendkívül hasznos; ők azok, akik el tudják érni a legfelsőbb célt, a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa világát. A bhaktákon kívül senki sem képes megérteni a Bhagavad-gītāt s elérni a kívánt eredményt.

Taigi buvo kalbėta apie tris dalykus: veiklos lauką (kūną), pažinimo procesą, sielą bei Supersielą. Posmas akcentuoja, kad tik besąlygiškai Viešpačiui pasiaukoję bhaktai gali aiškiai suvokti šiuos tris dalykus. Taigi „Bhagavad-gītā“ jiems didžiai naudinga. Tik jie ir tegali pasiekti aukščiausiąjį tikslą – Aukščiausiojo Viešpaties, Kṛṣṇos, gamtą. Žodžiu, niekas kitas, tik bhaktai tegali suprasti „Bhagavad-gītą“ ir gauti norimą rezultatą.