19. VERS

TEXT 19

Szöveg

Text

iti kṣetraṁ tathā jñānaṁ
jñeyaṁ coktaṁ samāsataḥ
mad-bhakta etad vijñāya
mad-bhāvāyopapadyate

Szó szerinti jelentés

Synonyms

iti – ily módon; kṣetram – a cselekvés mezeje (a test); tathā – is; jñānam – a tudás; jñeyam – a tudás tárgya; ca – és; uktam – elmondatott; samāsataḥ – összefoglalóan; mat-bhaktaḥ – az Én bhaktám; etat – mindezt; vijñāya – megértvén; mat-bhāvāya – az Én természetemhez; upapadyate – eljut.

iti — thus; kṣetram — the field of activities (the body); tathā — also; jñānam — knowledge; jñeyam — the knowable; ca — also; uktam — described; samāsataḥ — in summary; mat-bhaktaḥ — My devotee; etat — all this; vijñāya — after understanding; mat-bhāvāya — to My nature; upapadyate — attains.

Fordítás

Translation

Röviden beszéltem hát a tettek mezejéről [a testről], a tudásról, valamint a tudás tárgyáról. Teljességében csak bhaktáim érthetik meg ezt, s így elérhetik az Én természetem.

Thus the field of activities [the body], knowledge and the knowable have been summarily described by Me. Only My devotees can understand this thoroughly and thus attain to My nature.

Magyarázat

Purport

Az Úr összefoglaló leírást adott a testről, a tudásról és a tudás tárgyáról. A tudás három tényezőből áll: a tudóból, a tudás tárgyából és a tudás folyamatából. Együttesen ezeket vijñānának, vagyis a tudás tudományának nevezik. A tökéletes tudáshoz az Úr tiszta bhaktája közvetlenül jut, míg mások képtelenek rá szert tenni. A monisták szerint végső fokon ez a három tényező eggyé válik, ám a bhakták nem fogadják ezt el. A tudás és a tudás kibontakozása azt jelenti, hogy az ember Kṛṣṇa-tudatban felismeri, hogy kicsoda is ő. Mindenki az anyagi tudat irányítása alatt áll, ám amint Kṛṣṇa tetteire irányítjuk tudatunkat, s megértjük, hogy Ő minden, igazi tudáshoz jutunk. Más szóval a tudás nem más, mint az odaadó szolgálat tökéletes megismerésének előzetes szintje. A tizenötödik fejezet ezt világosan el fogja magyarázni.

The Lord has described in summary the body, knowledge and the knowable. This knowledge is of three things: the knower, the knowable and the process of knowing. Combined, these are called vijñāna, or the science of knowledge. Perfect knowledge can be understood by the unalloyed devotees of the Lord directly. Others are unable to understand. The monists say that at the ultimate stage these three items become one, but the devotees do not accept this. Knowledge and development of knowledge mean understanding oneself in Kṛṣṇa consciousness. We are being led by material consciousness, but as soon as we transfer all consciousness to Kṛṣṇa’s activities and realize that Kṛṣṇa is everything, then we attain real knowledge. In other words, knowledge is nothing but the preliminary stage of understanding devotional service perfectly. In the Fifteenth Chapter this will be very clearly explained.

Összegezve tehát, a 6. és a 7. vers (mahā-bhūtāni; cetanā-dhṛtiḥ) az anyagi elemeket és az életjelenségek különböző megnyilvánulásait elemzi. Ezek együttesen alkotják a testet, vagyis a cselekvés mezejét. A 8. verstől a 12-ig (amānitvam; tattva-jñānārtha-darśanam) a tudás folyamatáról olvashatunk, mely által megérthetjük a cselekvés mezejének mindkét ismerőjét, a lelket és a Felsőlelket is. A 13–18. vers (anādi mat-param; hṛdi sarvasya viṣṭhitam) a lélekről és a Legfelsőbb Úrról, azaz a Felsőlélekről beszél.

Now, to summarize, one may understand that verses 6 and 7, beginning from mahā-bhūtāni and continuing through cetanā dhṛtiḥ, analyze the material elements and certain manifestations of the symptoms of life. These combine to form the body, or the field of activities. And verses 8 through 12, from amānitvam through tattva-jñānārtha-darśanam, describe the process of knowledge for understanding both types of knower of the field of activities, namely the soul and the Supersoul. Then verses 13 through 18, beginning from anādi mat-param and continuing through hṛdi sarvasya viṣṭhitam, describe the soul and the Supreme Lord, or the Supersoul.

Három dologról esett tehát szó: a cselekvés mezejéről (a testről), a megismerés folyamatáról, valamint a lélekről és a Felsőlélekről. Ez a vers kijelenti, hogy kizárólag az Úr tiszta bhaktái érthetik meg ezt a három dolgot világosan. Az ilyen bhakták számára a Bhagavad-gītā tehát rendkívül hasznos; ők azok, akik el tudják érni a legfelsőbb célt, a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa világát. A bhaktákon kívül senki sem képes megérteni a Bhagavad-gītāt s elérni a kívánt eredményt.

Thus three items have been described: the field of activity (the body), the process of understanding, and both the soul and the Supersoul. It is especially described here that only the unalloyed devotees of the Lord can understand these three items clearly. So for these devotees Bhagavad-gītā is fully useful; it is they who can attain the supreme goal, the nature of the Supreme Lord, Kṛṣṇa. In other words, only devotees, and not others, can understand Bhagavad-gītā and derive the desired result.