Skip to main content

14. VERS

VERŠ 14

Szöveg

Verš

sarvataḥ pāṇi-pādaṁ tat
sarvato ’kṣi-śiro-mukham
sarvataḥ śrutimal loke
sarvam āvṛtya tiṣṭhati
sarvataḥ pāṇi-pādaṁ tat
sarvato ’kṣi-śiro-mukham
sarvataḥ śrutimal loke
sarvam āvṛtya tiṣṭhati

Szó szerinti jelentés

Synonyma

sarvataḥ – mindenhol; pāṇi – kezek; pādam – lábak; tat – az; sarvataḥ – mindenhol; akṣi – szemek; śiraḥ – fejek; mukham – arcok; sarvataḥ – mindenhol; śruti-mat – füle van; loke – ebben a világban; sarvam – mindent; āvṛtya – befedve; tiṣṭhati – létezik.

sarvataḥ — všade; pāṇi — ruky; pādam — nohy; tat — ktoré; sarvataḥ — všade; akṣi — oči; śiraḥ — hlavy; mukham — tváre; sarvataḥ — všade; śruti-mat — majúci uši; loke — na svete; sarvam — všetko; āvṛtya — pokrývajúci; tiṣṭhati — jestvuje.

Fordítás

Překlad

Kezei és lábai, szemei, fejei és arcai mindenhová elérnek, s fülei mindenhol jelen vannak. Áthatva mindent, így létezik a Felsőlélek.

Nadduša preniká všetkým. Všade sú Jej ruky a nohy, Jej oči, Jej hlavy a tváre a všade má uši.

Magyarázat

Význam

Ahogyan a nap létezik végtelen sugarait árasztva, úgy létezik a Felsőlélek, az Istenség Legfelsőbb Személyisége is. Mindent átható formájában létezik, az egyéni élőlények pedig Brahmātól, az első nagy tanítótól kezdve egészen a parányi hangyákig mind Benne élnek. Megszámlálhatatlanul sok fej, láb, kéz és szem, és végtelen számú élőlény létezik. Valamennyi a Felsőlélekben és a Felsőlelken létezik, éppen ezért a Felsőlélek mindent átható. Az egyéni lélek azonban nem mondhatja azt magáról, hogy mindenhol van keze, lába és szeme. Az ő esetében ez nem lehetséges. Ha mégis azt hiszi, hogy csak a tudatlanságnak köszönhetően nincs tudatában annak, hogy kezei és lábai mindenhová elérnek, ám az igazi tudásra szert téve majd eljut erre a szintre, akkor ezzel ellentmond önmagának, hiszen ez azt jelenti, hogy az egyéni lélek nem lehet a legfelsőbb, mert az anyagi természet alárendeltjévé vált. A Legfelsőbb különbözik az egyéni lélektől. A Legfelsőbb Úr képes a karját bármilyen hosszúra kinyújtani, az egyéni lélek viszont nem. A Bhagavad-gītāban azt mondja az Úr, hogy elfogadja a Neki felajánlott virágot, gyümölcsöt vagy egy kevés vizet. Ha Ő olyan távol van, hogyan képes bármit is elfogadni? Ez az Úr mindenható természete: bár messze a Földtől, saját hajlékán él, mégis kinyújthatja kezét, hogy elfogadja az ember felajánlását. Ilyen az Úr hatalma. A Brahma-saṁhitā (5.37) így ír: goloka eva nivasaty akhilātma-bhūtaḥ – Kṛṣṇa örökké kedvteléseinek hódol transzcendentális hajlékán, ugyanakkor mindent átható is. Az egyéni lélek nem állíthatja ugyanezt magáról. Ezért ez a vers a Legfelsőbb Lélekről, az Istenség Személyiségéről, s nem az egyéni lélekről beszél.

Nadduša býva prirovnávaná k Slnku, ktoré vyžaruje svoje nekonečné lúče na všetky strany. Jej podoba je všeprenikajúca a jestvujú v Nej všetky živé bytosti, počnúc prvým veľkým učiteľom Brahmom a končiac malilinkým mravcom. Jestvuje nespočetné množstvo hláv, nôh, rúk a očí a nespočetné množstvo živých bytostí. Všetci jestvujú v Nadduši a vďaka nej. Preto je všeprenikajúca. Individuálna duša však nemôže povedať, že má svoje ruky, nohy a oči všade. To je nemožné. Ak zastávame názor, že duša si nie je vedomá toho, že má svoje ruky a nohy na všetkých stranách, pretože je prekrytá nevedomosťou, potom si protirečíme. Znamená to, že individuálna duša nemôže byť zvrchovaná, ak je podmienená hmotnou prírodou. Najvyšší sa od individuálnej duše líši. Najvyšší Pán môže Svojou rukou dosiahnuť kamkoľvek, individuálna duša to nedokáže. Kṛṣṇa hovorí v Bhagavad-gīte, že ak Mu niekto obetuje kvet, ovocie alebo trochu vody, prijme to. Keď je Kṛṣṇa tak ďaleko, ako je to možné? To je Pánova všemohúca sila. Aj keď sa nachádza vo Svojom sídle, ktoré je od tejto planéty nesmierne vzdialené, môže natiahnuť ruku a prijať, čo Mu bolo obetované. V Brahma-saṁhite (5.37) sa uvádza: goloka eva nivasaty akhilātma-bhūtaḥ. „Najvyšší Pán je neustále pohrúžený do Svojich zábav na Svojej transcendentálnej planéte, a predsa je všadeprítomný.“ Individuálna duša nemôže tvrdiť, že je všadeprítomná. Tento verš preto neopisuje individuálnu dušu, ale Najvyššiu Dušu, Božskú Osobnosť.