Skip to main content

13. VERS

제13절

Szöveg

원문

jñeyaṁ yat tat pravakṣyāmi
yaj jñātvāmṛtam aśnute
anādi mat-paraṁ brahma
na sat tan nāsad ucyate
계얌 얏 땃 쁘라박샤미 jñeyaṁ yat tat pravakṣyāmi
얏 갸뜨밤리땀 아스누떼 yaj jñātvāmṛtam aśnute
아나디 맛-빠람 브라흐마 anādi mat-paraṁ brahma
나 삿 딴 나삳 우쨔떼 na sat tan nāsad ucyate

Szó szerinti jelentés

동의어

jñeyam – a megismerhetőt; yat – amit; tat – azt; pravakṣyāmi – most el fogom magyarázni; yat – amit; jñātvā – megismervén; amṛtam – nektárt; aśnute – az ember megízleli; anādi – kezdet nélküli; mat-param – Nálam alacsonyabb rendű; brahma – lelket; na – sem; sat – oknak; tat – azt; na – sem; asat – okozatnak; ucyate – hívják.

계얌: 알아야 하는 것, 얏: 그것, 땃: 저것, 쁘라박샤미: 내가 이제 설명할 것이다, 얏: 그것, 갸뜨바: 아는, 암리땀: 감로수, 아스누떼: 맛보다, 아나디: 시작 없는, 맛-빠람: 내게 종속된, 브라흐마: 영혼, 나: 아니다, 삿: 원인, 땃: 저것, 나: 아니다, 아삿: 결과, 우쨔떼: 라고 하다.

Fordítás

번역

Most elmagyarázom a megismerhetőt, melynek ismeretével megízlelheted az örökkévalóságot. A brahman, a kezdet nélküli és Nekem alárendelt lélek túl van az anyagi világ ok-okozati törvényén.

이제 내가 알아야 할 것을 설명할 것인데, 이를 알면 영원함을 맛볼 것이니라. 혼이며 시작이 없고 내게 종속된 브라흐만은 이 물질계의 인과를 넘어 존재한다.

Magyarázat

주석

Az Úr korábban már megmagyarázta a cselekvés mezejét és a mező ismerőjét, valamint azt a folyamatot, ami által tudást szerezhetünk a tett mezejének ismerőjéről. Most a tudás tárgyáról, azaz először a lélekről, majd a Felsőlélekről fog szólni. Az ismerőről, a lélekről és a Felsőlélekről szóló tudás révén az ember megízlelheti az élet nektárját. Ahogyan a második fejezet elmondta, az élőlény örökkévaló. Ezt erősíti meg ez a vers is. Nincs olyan időpont, amelyről azt mondhatnánk: ekkor született a jīva. Azt sem képes senki kideríteni, mikor nyilvánult meg a jīvātmā a Legfelsőbb Úrból. Ezért ő kezdet nélküli. A védikus irodalom alátámasztja ezt: na jāyate mriyate vā vipaścit (Kaṭha-upaniṣad 1.2.18). A test ismerőjére az jellemző, hogy sohasem született meg, sohasem fog meghalni, és teljes tudással rendelkezik.

주께서 행위의 장과 그것을 아는 자를 설명하셨다. 그리고 행위의 장을 아는 자를 알아가는 과정 또한 설명하셨다. 이제 주는 우리가 반드시 알아야 할 것, 먼저 영혼과 그다음 초영혼을 설명하신다. 영혼과 초영혼을 아는 자에 관한 지식으로 우리는 삶의 감로수를 맛볼 수 있다. 제2장에서 설명했듯이 생명체는 영원하다. 이것 역시 여기에서 확증되었다. 지바가 태어난 특정 시점이라는 것은 없다. 또한 그 누구도 지바뜨마가 지고한 주에게서 발현된 역사를 추적할 수도 없다. 따라서 영혼은 시작이 없다고 하는 것이다. 베다의 문헌은 이것을 확증한다. “나 자야떼 므리야떼 바 비빠스찟(na jāyate mriyate vā vipaścit《까타 우빠니샤드 1.2.18》).” 육신을 아는 자는 절대 태어나지도 죽지도 않으며, 지식으로 가득하다.

A védikus irodalom (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.16) szerint a Legfelsőbb Úr mint Felsőlélek szintén pradhāna-kṣetrajña-patir guṇeśaḥ, a test legfőbb ismerője és az anyagi természet három kötőerejének mestere. A smṛti így ír: dāsa-bhūto harer eva nānyasyaiva kadācana. Az élőlények örökké a Legfelsőbb Úr szolgálatában állnak. Tanításában ezt az Úr Caitanya is megerősítette. Láthatjuk tehát, hogy az ebben a versben említett brahman szó az egyéni lélekre vonatkozik, és ilyen esetben nem szabad elfelejtenünk, hogy ő vijñāna-brahma, nem pedig ānanda-brahma. Ānanda-brahma az Istenség Legfelsőbb Brahman Személyisége.

초영혼으로서 지고한 주는 베다 문헌에서 “쁘라다나 끄쉐뜨라갸 빠띠르 구네샤하(pradhāna-kṣetrajña-patir guṇeśaḥ 《스베따스바따라 우빠니샤드》)”, 즉 육신을 아는 자 중 최고이며 물질적 본성의 세 가지 양태의 주인으로 언급된다. 스므리띠에서 말하기를, “다사-부또 하레르 에바 나냐스바이바 까다짜나(dāsa-bhūto harer eva nānyasvaiva kadācana)”, 즉 생명체는 지고한 주께 영원히 봉사하는 존재이다. 이것은 주 짜이따냐의 가르침에서도 확인된다. 따라서 이 절에서 언급된 브라흐만에 대한 설명은 개별 영혼에 관한 것이며, 이렇게 브라흐만이라는 말이 생명체에 적용될 때, 이것은 아난다-브라흐마와 상반되는 비갸나-브라흐마로 이해되어야 한다. 아난다-브라흐마란 최고 브라흐만 인격신이다.