Skip to main content

9. VERS

TEXT 9

Szöveg

Texte

atha cittaṁ samādhātuṁ
na śaknoṣi mayi sthiram
abhyāsa-yogena tato
mām icchāptuṁ dhanañ-jaya
atha cittaṁ samādhātuṁ
na śaknoṣi mayi sthiram
abhyāsa-yogena tato
mām icchāptuṁ dhanañ-jaya

Szó szerinti jelentés

Synonyms

atha – ha ezért; cittam – elmét; samādhātum – rögzíteni; na – nem; śaknoṣi – vagy képes; mayi – Rám; sthiram – szilárdan; abhyāsa-yogena – az odaadó szolgálat gyakorlása által; tataḥ – akkor; mām – Engem; iccha – vágyj; āptum – megkapni; dhanam-jaya – ó, gazdagság meghódítója, Arjuna.

atha: si donc; cittam: le mental; samādhātum: de fixer; na: pas; śaknoṣi: capable; mayi: sur Moi; sthiram: sans cesse; abhyāsa-yogena: par la pratique du service dévotionnel; tataḥ: alors; mām: Moi; icchā: le désir; āptum: d’obtenir; dhanam-jaya: ô Arjuna, conquérant des richesses.

Fordítás

Translation

Kedves Arjunám, gazdagság meghódítója, ha képtelen vagy elmédet egyedül Rám függeszteni, akkor kövesd a bhakti-yoga szabályozó elveit. Ily módon ébreszd fel magadban a vágyat, hogy elérj Engem!

Mon cher Arjuna, toi qui conquis tant de richesses, si tu ne peux, sans faillir, fixer sur Moi ton mental, observe alors les principes régulateurs du bhakti-yoga et acquiers ainsi le désir de M’atteindre.

Magyarázat

Purport

Ez a vers a bhakti-yoga két különböző folyamatát említi. Az első azoknak való, akik transzcendentális szeretetükben valóban ragaszkodnak Kṛṣṇához, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, a második pedig azoknak, akikben még nem fejlődött ki transzcendentális szeretet a Legfelsőbb Személy iránt. Az utóbbiak számára különféle előírások és szabályok vannak, melyeket követve végül felemelkedhetnek a Kṛṣṇa iránti vonzódás síkjára.

Ce verset indique que le bhakti-yoga peut se pratiquer de deux façons. La première concerne ceux qui, parce qu’ils éprouvent un amour transcendantal pour Dieu, sont attachés à Kṛṣṇa, la Personne Suprême. Et la deuxième, ceux qui n’ont pas encore développé cet amour et cet attachement. Ces derniers pourront suivre certaines règles qui les amèneront finalement à s’attacher à Kṛṣṇa.

A bhakti-yoga az érzékek megtisztítását jelenti. Jelen pillanatban, az anyagi létben érzékeink fertőzöttek, mert érzéki élvezetekre használjuk őket. A bhakti-yoga gyakorlásával azonban megtisztíthatók, megtisztult állapotukban pedig közvetlen kapcsolatban állhatnak a Legfelsőbb Úrral. Ha az anyagi lét során valamilyen mestert szolgálunk, a szolgálat nem szeretetteljes, csupán a pénz kedvéért történik. A mester sem szereti szolgáját, csak elvárja és megfizeti a szolgálatait. Szeretetről tehát szó sincs. A lelki élethez azonban elengedhetetlen, hogy felemelkedjünk a tiszta szeretet síkjára. Ezt a szintet a jelenlegi érzékszerveinkkel végzett odaadó szolgálat révén lehet elérni.

Le bhakti-yoga vise à la purification des sens. Leur emploi présent dans le cadre de l’existence conditionnée à des fins de plaisirs matériels rend nos sens impurs. Mais purifiés par le bhakti-yoga, ils entrent directement en contact avec le Seigneur Suprême. Dans l’existence matérielle, les hommes ne servent pas un maître parce qu’ils l’aiment, mais parce qu’ils souhaitent gagner de l’argent. Le maître n’éprouve pas non plus d’amour pour son subordonné. Il utilise seulement ses services et le paie en retour. Il n’est donc pas question d’amour. Dans la vie spirituelle, au contraire, on doit s’élever jusqu’à l’amour pur. Et l’on y parvient par la pratique du service de dévotion, accompli avec les sens dont on est à présent doté.

Az Isten iránti szeretet mindenki szívében ott szunnyad, és számtalan módon megnyilvánul, de az anyagi közeg és a materialista kapcsolatok szennyeződése megfertőzte. A módszer abból áll, hogy meg kell tisztítanunk a szívet az anyag okozta szennytől, s fel kell ébresztenünk magunkban a Kṛṣṇa iránti természetes, szunnyadó szeretetet.

L’amour de Dieu sommeille dans le cœur de chacun. Il se manifeste sous diverses formes, mais il est contaminé par la matière. Le cœur doit donc être purifié de son contact avec la matière, et cet amour naturel ravivé. Telle est, en résumé, la voie du bhakti-yoga.

A bhakti-yoga szabályozó elveinek betartása érdekében az embernek egy kiváló lelki tanítómester utasításaira hallgatva követnie kell bizonyos szabályokat: keljen korán, fürödjön meg, menjen el a templomba, s ott mondjon imákat, énekelje a Hare Kṛṣṇát, szedjen virágot a mūrtinak, főzzön a mūrti számára, egyen prasādát – és még sorolhatnánk. Sokféle szabály és előírás van, amit be kell tartania, s ezenkívül állandóan hallgatnia kell a tiszta bhakták ajkairól a Bhagavad-gītāt és a Śrīmad-Bhāgavatamot. Ez a folyamat bárkit felemelhet az Isten iránti szeretet szintjére, ahonnan azután kétségtelenül Isten lelki birodalmába kerülhet. A lelki tanítómester vezetése alatt a szabályok és előírások betartásával gyakorolt bhakti-yoga tehát biztosan eljuttatja az embert az Isten iránti szeretet síkjára.

La pratique du bhakti-yoga consiste à suivre, sous la conduite d’un maître spirituel compétent, certains principes régulateurs. Ainsi de se lever de bonne heure le matin, se laver, entrer dans le temple pour y offrir des prières au Seigneur et chanter Hare Kṛṣṇa, cueillir des fleurs et les offrir à la mūrti, cuisiner pour Lui des mets délicats et les Lui offrir, en honorer les reliefs sanctifiés (prasādam), etc. Il faut également écouter sans cesse des lèvres des purs dévots le message de la Bhagavad-gītā et du Śrīmad-Bhāgavatam. Les pratiques accomplies conformément aux principes régulateurs du bhakti-yoga, sous la conduite d’un maître spirituel, aideront l’homme à s’élever jusqu’à l’amour de Dieu et lui permettront d’atteindre, en toute certitude, Son royaume spirituel.