Skip to main content

2. VERS

VERŠ 2

Szöveg

Verš

śrī-bhagavān uvāca
mayy āveśya mano ye māṁ
nitya-yuktā upāsate
śraddhayā parayopetās
te me yukta-tamā matāḥ
śrī-bhagavān uvāca
mayy āveśya mano ye māṁ
nitya-yuktā upāsate
śraddhayā parayopetās
te me yukta-tamā matāḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyma

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; mayi – Rám; āveśya – rögzített; manaḥ – elméjűek; ye – akik; mām – Engem; nitya – mindig; yuktāḥ – elmerülők; upāsate – imádatban; śraddhayā – hittel; parayā – transzcendentális; upetāḥ – megáldottak; te – ők; me – Általam; yukta-tamāḥ – a yogában legtökéletesebbnek; matāḥ – tekintettek.

śrī-bhagavān uvāca — Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol; mayi — na Mňa; āveśya — upnutá; manaḥ — myseľ; ye — tí, ktorí; mām — Mňa; nitya — vždy; yuktāḥ — venovať sa; upāsate — uctieva; śraddhayā — s vierou; parayā — transcendentálna; upetāḥ — zaoberá sa; te — oni; me — Môj; yukta-tamāḥ — najdokonalejší v yoge; matāḥ — považujem.

Fordítás

Překlad

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Akik elméjüket személyes formámra rögzítik, s mindig nagy, transzcendentális hittel imádnak Engem, azokat a legtökéletesebbnek tekintem Én.

Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol: „Za najdokonalejších považujem tých, ktorí Ma neustále uctievajú s veľkou a transcendentálnou vierou a ktorých myseľ je upretá na Moju osobnú podobu.

Magyarázat

Význam

Arjuna kérdésére Kṛṣṇa világos választ ad: az tekinthető a yogában a legtökéletesebbnek, aki az Ő személyes formájára összpontosítja figyelmét, valamint hittel és odaadással imádja Őt. Aki ily módon a Kṛṣṇa-tudatba merül, annak tettei nem anyagiak, mert mindent Kṛṣṇáért tesz. A tiszta bhakta állandóan tevékeny, s bármit csinál – Kṛṣṇa neveit énekli, Róla hall, Róla szóló könyvet olvas, esetleg prasādát főz, vagy épp elmegy a piacra, hogy vásároljon valamit Kṛṣṇának, néha a templomot takarítja, vagy az edényeket mosogatja –, egyetlen percet sem képes eltölteni Kṛṣṇa-tudatú tettek nélkül. Az ilyen tettek teljes samādhiban történnek.

Kṛṣṇa odpovedá na Arjunovu otázku veľmi jasne: ten, kto upriamuje pozornosť na Jeho osobnú podobu a uctieva Ho s vierou a oddanosťou, je považovaný za najdokonalejšieho v yoge. Pre človeka, ktorí má takéto vedomie Kṛṣṇu, nejestvujú hmotné činnosti, lebo všetko vykonáva pre Kṛṣṇu. Čistý oddaný je neustále zamestnaný. Niekedy spieva, inokedy číta alebo načúva príbehom o Kṛṣṇovi, pripravuje prasādam (jedlo obetované Kṛṣṇovi), alebo ide na trh, aby Kṛṣṇovi niečo kúpil. Inokedy zase upratuje chrám, alebo umýva riad. Nech koná čokoľvek, nikdy nepremárni ani okamih bez oddanej služby, určenej pre potešeniu Kṛṣṇu. Také konanie je dokonalé samādhi.