2. VERS
VERSO 2
Szöveg
Texto
mayy āveśya mano ye māṁ
nitya-yuktā upāsate
śraddhayā parayopetās
te me yukta-tamā matāḥ
mayy āveśya mano ye māṁ
nitya-yuktā upāsate
śraddhayā parayopetās
te me yukta-tamā matāḥ
Szó szerinti jelentés
Sinônimos
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; mayi – Rám; āveśya – rögzített; manaḥ – elméjűek; ye – akik; mām – Engem; nitya – mindig; yuktāḥ – elmerülők; upāsate – imádatban; śraddhayā – hittel; parayā – transzcendentális; upetāḥ – megáldottak; te – ők; me – Általam; yukta-tamāḥ – a yogában legtökéletesebbnek; matāḥ – tekintettek.
śrī-bhagavān uvāca — a Suprema Personalidade de Deus disse; mayi — em Mim; āveśya — fixando; manaḥ — a mente; ye — aqueles que; mām — a Mim; nitya — sempre; yuktāḥ — ocupados; upāsate — adoram; śraddhayā — com fé; parayā — transcendental; upetāḥ — dotados; te — eles; me — por Mim; yukta-tamāḥ — muito perfeitos em yoga; matāḥ — são considerados.
Fordítás
Tradução
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Akik elméjüket személyes formámra rögzítik, s mindig nagy, transzcendentális hittel imádnak Engem, azokat a legtökéletesebbnek tekintem Én.
A Suprema Personalidade de Deus disse: Aqueles que fixam suas mentes na Minha forma pessoal e sempre se ocupam em Me adorar com uma fé forte e transcendental, são considerados por Mim como os mais perfeitos.
Magyarázat
Comentário
Arjuna kérdésére Kṛṣṇa világos választ ad: az tekinthető a yogában a legtökéletesebbnek, aki az Ő személyes formájára összpontosítja figyelmét, valamint hittel és odaadással imádja Őt. Aki ily módon a Kṛṣṇa-tudatba merül, annak tettei nem anyagiak, mert mindent Kṛṣṇáért tesz. A tiszta bhakta állandóan tevékeny, s bármit csinál – Kṛṣṇa neveit énekli, Róla hall, Róla szóló könyvet olvas, esetleg prasādát főz, vagy épp elmegy a piacra, hogy vásároljon valamit Kṛṣṇának, néha a templomot takarítja, vagy az edényeket mosogatja –, egyetlen percet sem képes eltölteni Kṛṣṇa-tudatú tettek nélkül. Az ilyen tettek teljes samādhiban történnek.
Em resposta à pergunta de Arjuna, Kṛṣṇa diz claramente que aquele que se concentra em Sua forma pessoal e que O adora com fé e devoção deve ser considerado o mais perfeito em yoga. Quem está nessa consciência de Kṛṣṇa desconhece atividades materiais, porque tudo o que se faz é para Kṛṣṇa. O devoto puro está sempre ocupado. Às vezes ele canta, às vezes ouve ou lê livros sobre Kṛṣṇa, ou às vezes cozinha prasādam ou vai ao mercado para comprar algo para Kṛṣṇa, ou às vezes lava o templo ou as panelas — tudo o que faz, ele não deixa passar um só momento sem devotar suas atividades a Kṛṣṇa. Semelhante ação está em samādhi completo.