2. VERS

TEXT 2

Szöveg

Tekstas

śrī-bhagavān uvāca
mayy āveśya mano ye māṁ
nitya-yuktā upāsate
śraddhayā parayopetās
te me yukta-tamā matāḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyms

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; mayi – Rám; āveśya – rögzített; manaḥ – elméjűek; ye – akik; mām – Engem; nitya – mindig; yuktāḥ – elmerülők; upāsate – imádatban; śraddhayā – hittel; parayā – transzcendentális; upetāḥ – megáldottak; te – ők; me – Általam; yukta-tamāḥ – a yogában legtökéletesebbnek; matāḥ – tekintettek.

śrī-bhagavān uvāca — Aukščiausiasis Dievo Asmuo tarė; mayi — į Mane; āveśya — sutelkdami; manaḥ — protą; ye — tie, kurie; mām — Mane; nitya — visada; yuktāḥ — užsiėmę; upāsate — garbina; śraddhayā — tikėjimu apdovanoti; parayā — transcendentiniu; upetāḥ — apdovanoti; te — jie; me — Mano; yukta-tamāḥ — pasiekę yogos tobulumą; matāḥ — laikomi.

Fordítás

Translation

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Akik elméjüket személyes formámra rögzítik, s mindig nagy, transzcendentális hittel imádnak Engem, azokat a legtökéletesebbnek tekintem Én.

Aukščiausiasis Dievo Asmuo tarė: Tuos, kurie savo protą sutelkia į Mano asmenišką pavidalą ir visada garbina Mane su didžiu transcendentiniu tikėjimu, Aš laikau pačiais tobuliausiais.

Magyarázat

Purport

Arjuna kérdésére Kṛṣṇa világos választ ad: az tekinthető a yogában a legtökéletesebbnek, aki az Ő személyes formájára összpontosítja figyelmét, valamint hittel és odaadással imádja Őt. Aki ily módon a Kṛṣṇa-tudatba merül, annak tettei nem anyagiak, mert mindent Kṛṣṇáért tesz. A tiszta bhakta állandóan tevékeny, s bármit csinál – Kṛṣṇa neveit énekli, Róla hall, Róla szóló könyvet olvas, esetleg prasādát főz, vagy épp elmegy a piacra, hogy vásároljon valamit Kṛṣṇának, néha a templomot takarítja, vagy az edényeket mosogatja –, egyetlen percet sem képes eltölteni Kṛṣṇa-tudatú tettek nélkül. Az ilyen tettek teljes samādhiban történnek.

KOMENTARAS: Atsakydamas į Arjunos klausimą, Kṛṣṇa aiškiai sako, kad tas, kuris protą sutelkia į Jo asmenišką pavidalą ir tikėdamas bei pasiaukojęs Jį garbina, laikomas pačiu tobuliausiu yogu. Visiškai Kṛṣṇą įsisąmoninęs žmogus neatlieka jokios materialios veiklos, nes viską skiria Kṛṣṇai. Tyras bhaktas visada tarnauja: kartoja ar gieda Viešpaties vardus, klausosi ar skaito knygas apie Kṛṣṇą, gamina prasādam ar eina nupirkti ką nors Kṛṣṇai, tvarko šventyklą ar plauna indus – kad ir ką jis darytų, viską skiria Kṛṣṇai ir nepraleidžia nė akimirkos Jam netarnaudamas. Tai visiškas samādhi.