2. VERS
TEXT 2
Szöveg
Texto
mayy āveśya mano ye māṁ
nitya-yuktā upāsate
śraddhayā parayopetās
te me yukta-tamā matāḥ
mayy āveśya mano ye māṁ
nitya-yuktā upāsate
śraddhayā parayopetās
te me yukta-tamā matāḥ
Szó szerinti jelentés
Palabra por palabra
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; mayi – Rám; āveśya – rögzített; manaḥ – elméjűek; ye – akik; mām – Engem; nitya – mindig; yuktāḥ – elmerülők; upāsate – imádatban; śraddhayā – hittel; parayā – transzcendentális; upetāḥ – megáldottak; te – ők; me – Általam; yukta-tamāḥ – a yogában legtökéletesebbnek; matāḥ – tekintettek.
śrī-bhagavān uvāca — la Suprema Personalidad de Dios dijo; mayi — en Mí; āveśya — fijando; manaḥ — la mente; ye — aquellos que; mām — Mí; nitya — siempre; yuktāḥ — ocupado; upāsate — adoran; śraddhayā — con fe; parayā — trascendental; upetāḥ — se dedican; te — ellos; me — por Mí; yukta-tamāḥ — los más perfectos en el yoga; matāḥ — considero.
Fordítás
Traducción
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Akik elméjüket személyes formámra rögzítik, s mindig nagy, transzcendentális hittel imádnak Engem, azokat a legtökéletesebbnek tekintem Én.
La Suprema Personalidad de Dios dijo: Aquellos que fijan la mente en Mi forma personal y siempre se dedican a adorarme con una gran fe trascendental, Yo considero que son de lo más perfectos.
Magyarázat
Significado
Arjuna kérdésére Kṛṣṇa világos választ ad: az tekinthető a yogában a legtökéletesebbnek, aki az Ő személyes formájára összpontosítja figyelmét, valamint hittel és odaadással imádja Őt. Aki ily módon a Kṛṣṇa-tudatba merül, annak tettei nem anyagiak, mert mindent Kṛṣṇáért tesz. A tiszta bhakta állandóan tevékeny, s bármit csinál – Kṛṣṇa neveit énekli, Róla hall, Róla szóló könyvet olvas, esetleg prasādát főz, vagy épp elmegy a piacra, hogy vásároljon valamit Kṛṣṇának, néha a templomot takarítja, vagy az edényeket mosogatja –, egyetlen percet sem képes eltölteni Kṛṣṇa-tudatú tettek nélkül. Az ilyen tettek teljes samādhiban történnek.
En respuesta a la pregunta de Arjuna, Kṛṣṇa dice claramente que aquel que se concentra en Su forma personal y lo adora a Él con fe y devoción, se considera que es sumamente perfecto en lo que respecta al yoga. Para aquel que se encuentra en ese plano de conciencia de Kṛṣṇa no hay actividades materiales, porque todo lo hace por Kṛṣṇa. El devoto puro está ocupado constantemente. A veces canta, a veces oye hablar de Kṛṣṇa o lee libros acerca de Kṛṣṇa, a veces cocina prasādam o va al mercado a comprarle algo a Kṛṣṇa, y a veces limpia el templo o lava los platos; haga lo que haga, él no deja que pase ni un solo momento sin consagrarle sus actividades a Kṛṣṇa. Esa clase de acción está en un plano de samādhi total.